Ma 2020 július 03. Kornél, Soma napja van. Holnap Ulrik napja lesz.
a41bd657b0580c68048c95a14562da29.jpg

Csontos János: Pótselejtezőre szorulna a liberális Európa is

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A francia trikolór színeiben pompázott vasárnap este a Deák téri óriáskerék. A tarka látszat ellenére ez gyászpompa volt: a párizsi mészárlás ártatlan áldozataira emlékeztünk a magyar gyásznapon.

A nemzeti lobogó félárbócon, a franciák már bombázzák az Iszlám Állam állásait, én meg arra gondolok a sorsdöntő magyar–norvég meccsre tartva, hogy az orosz trikolór színei is pont ilyenek: épp a franciákéról másolta Nagy Péter cár, és mi is csak az utolsó pillanatban cseréltük ki a kéket zöldre. A Sínai-félszigeten lezuhant repülőgép hírére mégsem üzemeltük be sem a színes reflektorokat, sem a zászlófelvonó, -levonó gépezetet: úgy látszik, még az egyféle színösszeállítású trikolórok között is vannak különbségek. Igaz, a légi katasztrófa okai nem olyan egyértelműek, mint a fény városának terrorsötétségbe borulása: mindenki a saját szája íze szerint magyarázza – ám az ember a lelke mélyén érzi: ez ugyanannak a történetnek, ugyanannak a történelemnek a része.

Ez a sokszorosan szerencsétlen péntek 13-a minden bizonnyal F. Tivadar nyugdíjas humoristát is mélyen felkavarta. Nemcsak a zsidó tulajdonú párizsi bár koncertközönségének és a többi helyszín járókelőinek halála miatt, hanem azért is, mert arra gondolhatott: ez az egész már megint az elementárisan gyűlölt Orbán Viktor malmára hajtja a vizet. Lám, januárban is elment a Charlie Hebdo-féle békemenetre, és hasztalan szorították a második sorba, odanyilatkozott, hogy Európát migránsválság fenyegeti. A felvilágosult européer értelmiség pedig hiába hurrogta le, hogy ez figyelemelterelés meg műprobléma: még vége sincs az évnek, és minden erről szól. Nem kizárt, hogy az egészet Orbán szervezte titkosszolgálati módszerekkel a Finkelstein–Habony-tengely tanácsára. Nem is szólva arról, hogy beélesítette a focicsodafegyvert, holott minden rendes liberális hazafinak a magyar válogatott kiselejtezéséért illene szorítania, hogy a futballkedvelő Orbánnak szerezzen egy rossz napot.

Ám F. Tivadar nyugdíjas humorista kedvenc csapatának a demagóg-populista Orbán által emelt stadionjában a fiúk megtáltosodtak, minden labdáért messziről dobták-vetették magukat, s két gól is a felfuvalkodott norvégok hálójában táncolt, hiába hatszor annyi a nemzeti össztermékük. A kettős győzelemmel véget ért a három évtizedes Csipkerózsika-átok, kikerültünk a bóvli kategóriából, s ez most nem a senki által meg nem szavazott amerikai hitelminősítők kénye-kedvétől függ. Ott voltam a Népstadionban az 1981-es diadalon is, de az akkori 4-1-et elhomályosítja a mostani 2-1. Tizenöt éves fiamat elráncigálni sem lehet az ünneplésről, élete legjobb meccsének nevezi, hálálkodik az élményért, majd magától, minden befolyás nélkül megállapítja: azért ilyesmi csak az Orbán-kormányzat alatt fordulhat elő. Na ugye! – kommentálta a kormányfő a továbbjutást a közösségi oldalon, s nem kétséges, a Kalucsni című szaklapban be fogják bizonyítani: e két szóval is az európai értékekkel ment szembe, parancsot adva a Dárdai–Storck-legénységnek, hogy ilyen körmönfont módon álljanak bosszút a Norvég Alapon és az általa támogatott hivatásos civileken. Fennáll a veszélye, hogy a miniszterelnök legközelebb az opera és a lóverseny iránti rokonszenvét is kinyilvánítja – akkor aztán lehet szurkolni azért, hogy az Iszlám Állam alvó gerillái legközelebb Bayreuthban csapjanak le, a lovin pedig mirigykór- (csikókeh-) járvány törjön ki, csak hogy Orbánnak kicsit rossz legyen.

Nem akarok itt hazaárulózni, de ha Európa tényleg haza lenne, nem pedig fikció, amely a saját önvédelmét sem képes megszervezni, a pityókás Juncker most igen nagy bajban volna. Még ki sem hűltek az újabb párizsi áldozatok, mikor sietett leszögezni: a merényletsorozat jottányit sem változtat az Európai Unió migránspolitikáján. Ezzel még a nagy nehezen, fogcsikorgatva köpönyeget fordító Merkel asszonyhoz képest is liberálortodox álláspontot képvisel: egészen olyan, mintha nem is Brüsszelnek, hanem Washingtonnak tartozna számadással. Ha a pipogya bizottsági politika miatt elfajulnak a dolgok, és állandósul az iszlám szélsőséggel való piszkos háború, már előre szólok, hogy egy nürnbergi típusú tisztázó perben nem ér a szenvedélybetegségre hivatkozni.

A magyar sors paradoxona, hogy vasárnap este – kiéhezve némi sikerélményre – annak örvendeztünk, hogy kijutottunk az Európa-bajnokságra abba a Franciaországba, amely az idei két gyászos eseményből kiindulva a népvándorláskori terrorizmus egyik fő célpontja. S bár nincsenek vérmes reményeink abban a tekintetben, hogy a Stade de France biztonsági rendszeréért aggódjunk, miközben fiaink épp döntőt játszanak, a francia vidék sem az édeni harmónia terepe. Egyáltalán: Európa veszélyes hellyé vált, mert boldog-boldogtalant válogatás nélkül a kebelére fogad. Kérdés, hová vezet, ha nyilvánvaló ellenségeivel is befogadónak mutatkozik. S kérdés, hogy hazai értelmiségünk egy része (a kvótapróféta Gyurcsányt e tekintetben nem tartom értelmiséginek) miért szurkol a magyarok ellen valami homályos európaiság jegyében, csupán azért, mert Magyarország – a Pethő Sándor-i elveket követve – magyar ország akar maradni.

Persze ha a balliberális ember (az idejétmúlt nyelveket és nemzeteket a saját anglofón olvasztótégelyében eliminálni kívánó Európai Egyesült Államok elkötelezett híve) látja és hallja a Groupama Aréna ujjongó szurkolóit, amint hamisan és spontánul Himnuszt énekelnek, megretten a „nacionalizmus” e nyilvánvaló tobzódásától: lám, csúfondáros módon épp egy Európa-bajnokság ássa alá a központosított európai birodalom (mellékesen amerikai provincia) magasztos eszményét. Az ilyesmit nem lehet kordában tartani álszent „privát nacionalizmus” kiállításokkal, sem olyan tárlatokkal, ahol felkért européerek mondják meg, „mi a magyar”. Ezek itt retrográd módon kirekesztő Himnuszt akarnak énekelni befogadó Örömóda helyett! Ha a Himnuszt egyelőre nem lehet betiltani, de még megbélyegezni sem igazán, akkor az Európa-bajnokságot, a káros nacionalizmus e melegágyát kellene kiiktatni: mondjuk biztonsági okokkal, terrorfenyegetéssel indokolva. Legyen helyette faltól falig interna-
cionalista multik Bajnokok Ligája: ez egy darabig az iparszerűen befogadott migránsok érzékeny lelkületét sem sérti.

Felvetődhet a kérdés: nem dimenzionálom-e túl a gyűlöletgombóc F. Tivadar nyugdíjas humorista morális alapvetését, miszerint „annál jobb, minél rosszabb Orbánnak”? Lehetséges. Ám ez a demenciába hajló szellemi öngyilkos merénylő nincs egyedül: itt van például a szebb napokat látott, a megszűnés határán egyensúlyozó HVG hetilap, amelynek legutóbbi számában szintén felfedezhető ezt a szuicid mentalitás. Közreadnak egy viszonylag korrekt cikket a nemzeti típustervről: ez az „ajánlat” háztípusokat kíván javasolni a falusi házépítőknek; de hangsúlyozottan nem kötelező. Ez a vidék arculatára rá is fér – ezt mutatják a hatvanas évek közkedvelt kockaházai, amelyek addig nem tapasztalt komforthoz is segítették a rurális lakosságot. Címként viszont azt biggyesztik az írás fölé: „Diszkont-Makovecz”. Az árvízi és a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést fitymálják ezzel, amelyben az újratervezők az összkomfort mellett (retrográd módon?) a helyi népi építészeti hagyományokat is igyekeztek átmenteni a XXI. századba. Mi végre ez a gyűlölködő, kultúrharcos címadás? Makovecz Imre négy éve halott: miért kell még mindig ütni rajta? Tisztelői igényes eseménysorozattal emlékeznek közelgő nyolcvanadik születésnapjára: talán ez bántja a liberális csőröket? Épp olyan öngyilkosság a kevés világhírű építészünk egyikét „lediszkontozni”, mint amikor egy elborult agyú exhumorista a magyar–norvégon a norvégoknak drukkol.

Nemcsak a liberális Európát, hanem a magyar liberálisokat is pótselejtezőre kellene utalni.

]]>www.magyaridok.hu]]> - Csontos János

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (652) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Mondom a magamét (4630) Irodalmi kávéház (489) Flag gondolja (33) Kultúra (6) Életmód (1) Tereb (140) Tv fotel (65) Sport (729) Jobbegyenes (1791) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1450) Politika (1571) Heti lámpás (241) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>