Ma 2020 október 19. Nándor napja van. Holnap Vendel napja lesz.
ba23f46312394207e3347e853ace2990.jpg

Búcsú a liberális demokráciától?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Két fiatal amerikai baloldali szerző temeti a liberális demokráciát, és a neoliberális elitet okolja a demokrácia válságáért.

A kanadai liberális politológus szerint azonban van még remény: az állam újraszervezésével, a társadalmi újraelosztás növelésével kell csökkenteni az egyenlőtlenségeket.

]]>A demokráciának a 20. század második felében kialakult amerikai változata, a szólásszabadság, az intézményi súlyok és ellensúlyok, és a többpártrendszer által jellemzett liberális demokrácia egyre kevésbé megfelelő és vonzó]]>. Nem nehéz az elégedetlenség jeleit meglátni: a hétköznapi polgárok világszerte rájönnek, hogy csak délibáb az elképzelés, miszerint a liberális demokrácia jólétet, biztonságot és egzisztenciális megnyugvást biztosíthat” – olvassuk ]]>Thomas Meaney]]> történész és ]]>Yascha Mounk]]> politológus terjedelmes, a demokrácia állapotát tárgyaló fél tucat könyv kapcsán írt esszéjét a Nationben, a baloldal vezető hetilapjában.

A szerzők a demokrácia válságának több okát is azonosítják. Elsőként a haladó elit felelősségét róják fel. A demokrácia felértékelte a hétköznapi emberek véleményét és szavát: a pártoknak a szavazatokért folytatott versenye demagóg ígéretversenyhez és populista politikához vezet. A haladó elit – élén a neoliberálisokkal – a politikai döntéshozás elszigetelésével, a közvetlen népakarat hatálya alól történő kivonásával igyekezett a szerinte szükséges, ám a nép által elutasított strukturális reformokat végrehajtani. A monetáris politika önállósítása, a piaci liberalizáció és a globális verseny a neoliberálisok ]]>szerint a rövidlátó nép kegyének kiszolgáltatott, és ezért nem eléggé hatékony nemzeti kormányok szuverenitását csökkentette]]>. A kormányok hatalma hovatovább a hitelezők, és nem a nép kegyéből ered – véli Meaney és Mounk.

A demokráciából való kiábrándulás másik oka az, hogy a demokratikus politikai fordulat nem mindig jár a jólét növekedésével – állítják a szerzők. Hiába a többpártrendszer, az elmaradott és szegény régiókban továbbra is kliensi és hűbéri viszonyok uralkodnak. Ráadásul számos illiberális rezsim jelentős gazdasági és geopolitikai sikereket tudhat magáénak, ami gyengíti a demokratikus kormányok stratégiai szerepét.

„Lehetséges, hogy a nemzetállamoknak a globális tőke által összekötött világa egyszerűen már nem egyeztethető össze a demokráciával, annak ellenére, hogy létrejöttét a demokráciának köszönheti” – vonja meg a mérleget Meaney és Mounk, és hozzáteszik, hogy a liberális demokráciát minden bizonnyal valami sokkal borzalmasabb fogja felváltani.

]]>A nyugati polgárok a harmincas években Oroszországba utaztak, hogy megcsodálhassák Sztálin moszkvai metrómegállóit. Ma Kínába mennek, hogy utazhassanak a Pekinget Sanghajjal összekötő gyorsvasúton, és közben – miként az 1930-as években – azon tanakodnak, hogyan képesek a tekintélyelvű rezsimek szupergyors vasutat építeni egyik napról a másikra, miközben a nyugati demokráciáknak negyven évig tart egyáltalán eldönteni, hogy mit akarnak]]>” – olvassuk ]]>Michael Ignatieff]]> politológusnak a liberális demokrácia válságát elemző könyvekről írt átfogó recenzióját a New York Review of Books hasábjain.

Ignatieff kifejti, hogy ]]>a demokrácia győzelmével kapcsolatos fukuyamai tézis]]> megdőlni látszik. A kommunizmus megbukott, de a kapitalista termelési elvek egy részét sikeresen felhasználó antidemokratikus államok – élükön Kínával – virágoznak. Az ideológia átalakult, ám az egyéni szabadság nem nőtt, a liberális elveket továbbra is következetesen elutasítják – jegyzi meg Ignatieff. Utal rá, hogy az antidemokratikus rezsimek szimbolikus harcot vívnak a szemükben a nyugati liberális individualizmust megtestesítő jelenségek, egyebek között a homoszexualitás ellen.

Ignatieffet elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen kiutat találhatnak a demokráciák a válságból. ]]>John Micklethwait]]>nek és ]]>Adrian Wooldridge]]>-nak, az Economist szerkesztőinek ]]>Negyedik forradalom: globális verseny az állam újraszervezésért]]> című könyve kapcsán kifejti, hogy a liberális demokrácia és a jóléti állam megreformálásának egyik lehetséges módja az állam szerepének drasztikus csökkentése. Ignatieff elismeri, hogy a jóléti állam, a túlburjánzó közszféra és az állam aktív gazdasági szerepvállalása a korrupció és a pazarlás melegágya. Csakhogy az újraelosztás csökkentése olyan megszorítások árán lehetséges, amelyek jelentősen visszavetik a középosztályok és a szegények fogyasztását, ami fokozódó munkanélküliséghez és további elszegényedéshez vezet.

Ha a demokratikus állam nem nyújt védelmet a lecsúszástól, akkor az emberek aligha állnak ki a demokratikus intézmények mellett – figyelmeztet Ignatieff. Ezért nincs más lehetőség, mint az állam újraelosztó szerepének növelése, ahogyan azt egyebek között ]]>Joseph Stiglitz]]> Nobel-díjas közgazdász ]]>javasolja]]>: a tehetősek adóját emelni kell. Ahogyan a harmincas években a New Deal bevezetésével történt, az állami szerepvállalás és az újraelosztás erősítése helyreállíthatja a demokrácia megbecsülését – véli Ignatieff.

CC Aliaksandr Palanetski
]]>https://www.flickr.com/photos/aphx_b/]]>

]]>http://www.metazin.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Autómánia (61) Belföld (5) Jobbegyenes (1870) Heti lámpás (244) Gazdaság (652) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Tv fotel (65) Tereb (140) Történelem (14) Irodalmi kávéház (491) Mozaik (83) Kultúra (6) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1452) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Egészség (50) Mozi világ (440) Életmód (1) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4861) Sport (729) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>