Ma 2020 október 19. Nándor napja van. Holnap Vendel napja lesz.
c7d404282b2c48119232241acfd5324e.jpg

Mill liberalizmusa

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

John Stuart Mill (1806–1873) angol filozófus, 19. századi gondolkodó volt a klasszikus liberalizmus eszméjének megfogalmazója. Művei saját korát megelőzve mutattak irányt a politikai filozófiák rendszerében.

Éveken át a brit parlament alsóházában foglalt helyet, közelről szemlélhette a kor politikai csatározásait. A szabadságról (1859) című könyvét tekinthetjük a főművének.

A John Stuart Mill-féle liberalizmus meghatározta a 19. század politikai áramlatainak fejlődését. Az általa vallott elvek interpretációja a mai napig tart, újabb és újabb kutatások foglalkoznak a klasszikus liberalizmus értelmezésével és jelentőségével. Ennek tanulmányozása pedig segíthet megérteni napjaink liberális politikai felfogását is. Mill mindent meghatározó fogalma a szabadság. A liberalizmus 19. századi értelmezésben szabadelvűséget is jelentett, ami a politikai akarat, tudás és pozíció segítségével a gyakorlati politika irányzatává fejlődött.

A szabadság helyett tehát célszerű a szabadelvűség fogalmát használnunk, ami eszmetörténeti és politikatörténeti szempontból jóval tartalmasabb – vagy modern kifejezéssel: sokatmondóbb. A szabadság szabadelvűség formájában jelent meg a 19. század angol gondolkodásában jogilag kodifikált rendszerbe foglalva. A szabadelvűség olyan alapelv, olyan érték, amely minden élethelyzetben elismerhető, alkalmazható és egyben elidegeníthetetlen. A szabadság eszméje feltételezi a szabadon gondolkodó polgárt, aki jelentős szerepet tölte be a társadalomban. Az egyén fogalma Mill liberalizmusában hangsúlyosan kapott helyet. Eszmefuttatásában értékelte a szabadság mellett az egyén társadalomban betöltött szerepét.

Az egyén – értelmezésében – szabad gondolatokkal rendelkező, politikai döntéseket hozó személy. A társadalomban tevékenykedő, a liberális világfelfogásban élő egyén hasznos tagja saját társadalmának és egyben a meglévő liberális politikai tradíciók támogatója. De vajon meddig terjed az egyén szuverenitása és érdeke, illetve meddig a társadalom hatalma és érdeke? A természetes határokban rejlik az érdekek és a szuverenitás fogalomkörének értelmezése.

A polgárok egyenlők az állami felségjogok tekintetében, ezért szabályok és kötelességek vonatkoznak rájuk, vagyis kénytelenek kivenni részüket a közösségi életből, s bizonyítaniuk kell áldozatkészségüket társadalmuk érdekében. Mivel az egyén a társadalom része, minden cselekedetével felelősséggel tartozik, ebből pedig az következik, hogy a társadalmi normák mindennemű mellőzése miatt kikerül a közösség, társadalmi csoport kegyeiből, és a társadalom perifériájára szorul.

A liberális társadalmi normák elemzésével eljutunk a társadalmi hasznosság fogalmához, ami az előzőkhöz hasonlóan figyelemre méltó eleme a Mill által vallott liberalizmusnak. A társadalmi hasznosságot a 19. században és ma is azon az alapon lehet értékelni, hogy az emberek képesek-e összeegyeztetni a világról kialakított képüket és a különféle morális érveket, nézeteket, és ezeket a gyakorlati politika szintjén (például a választások idején) kellő mértékben tudják-e hasznosítani. A társadalom megfelelő működése szerinte csak liberális társadalomban és ezzel együtt liberális államban működhet. A liberális állam megfelelő működéséhez pedig szükség van egy olyan intézményrendszerre, ami az állampolgárok érdekeit szolgálja. A politikai intézmények tulajdonképpen az emberek szervezetei, így az esetek többségében hűen tükrözik azok nézeteit, terveit, szándékait és lehetőségeit, hiszen a liberális társadalomban élő egyén politikai intézmények segítségével halad előre.

A Mill-féle liberális elvek tehát egy végső, mindent szabályzó rendszerben, a liberális alkotmányban egyesülnek. A liberális alkotmány törvények, szabályok és jogok összességét jelenti, így a liberalizmus jogi természete mellett eszmetörténeti szempontból is csak ebben a struktúrában tud érvényesülni. A szabadelvű, liberális egyén, aki a társadalmi normák betartásával hasznos tagja a társadalomnak, egyben a liberális alkotmány által felruházott politikai jogok (választás) birtokában hasznos tagja a politikai közegnek.

Röviden összegezve mindezt, feltehetjük a kérdést: mi maradt mára a Mill-féle klasszikus liberalizmus 19. századi formájából? Egy lehetséges válasz szerint a liberális elvek átértelmeződtek, ugyanis a szabadság fogalma ma már államonként változik, az egyén társadalmi szerepe átértékelődött, az államapparátusok rendkívül decentralizáltak, a liberális alkotmány pedig gyakran jogi természetét vesztette. Napjaink liberális társadalmai igen megosztottak, és a megosztottság minden nappal növekszik…

Szakács Roland, történész – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Életmód (1) Irodalmi kávéház (491) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4861) Autómánia (61) Kultúra (6) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Tereb (140) Politika (1571) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (171) Sport (729) Gasztronómia (539) Heti lámpás (244) Nagyvilág (1452) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (652) Jobbegyenes (1870) Egészség (50) Belföld (5) Flag gondolja (33)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>