- 0
A strasbourgi székhelyű bohóc törvényszék kimondta, hogy „sérült” a hét szélsőséges politikusnak a szabad véleménynyilvánítási joga.
Magyarország megsértette hét szélsőséges politikus szabad véleménynyilvánítási jogát azzal, hogy 2013-ban az Országgyűlés különböző ügyekben megbírságolta őket – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarája.
Megreccsent a kettős mérce.
Bohócok ülnek egy fontos jogi testületben, nevetségessé teszik nemcsak az emberi jogokat, hanem magát az igazságszolgáltatást, az európai társadalmak jogbiztonságba vetett bizalmát, egyáltalán: az emberek elemi önbizalmát.
Mi történt 2006. október 23-án Budapesten?
„A szabadság városa felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva. A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket lőttek rájuk. A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából.”
A bohóc bírók szerint ezzel nem sértett véleménynyilvánítási jogot az állam.
A strasbourgi székhelyű bohóc törvényszék 2014 szeptemberében első fokon kimondta, hogy „sérült” a hét szélsőséges politikusnak a szabad véleménynyilvánítási joga, s ezért kártérítést ítélt meg nekik.
Nem azoknak, akiket 2006-ban félholtra vert a kékruhás, azonosítatlan csürhe.
A mostani üggyel kapcsolatban a szélsőséges párt a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az országgyűlési fegyelmi jogkörök nem felelnek meg az „európai szintű alapjogi minimumnak.” Ezek a szélsőségesek egy szót sem szóltak a budapestiek véresre verésekor a polgárok alapjogi minimumáról.
Cinkosaivá váltak a terrornak.
A szélsőséges párt azt írta egy kormánypolitikusnak: “hagyjon fel a szólásszabadság korlátozásával, a képviselők megfélemlítésével, és a sajtómunkatársak terrorizálásával.” Ezt nem 2006 októberében írta, amikor a közrádiót megszállva tartották a kékruhások.
Akkor „nem” terrorizálták a sajtómunkatársakat.
A teljesen lezárt Bródy Sándor utca akkor nem tűnt fel a szélsőségeseknek, akik most Strasbourgban pojácáskodtak, és „védték a sajtómunkatársakat.” 2003-ban pedig, amikor testületi megfélemlítés zajlott a korrupció ellen küzdő újságírók ellen, a szélsőségesek gyáván kussoltak.
2013-ban utcán politizált a szélsőség, de nem lovasrendőr-roham jött.
2013. április 30-án két szélsőséges politikus tartott fel transzparenst, amelyen azt írták: “Loptok, Csaltok, Hazudtok.” Ezt nem 2004. augusztus 17-én tették, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök a nagy napilapban bejelentette: „Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.”
Az SZDSZ-től féltek a szélsőségesek.
„A tüntetést a rendőrök gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy rendőr gumilövedékkel meglőtte, a segítségére igyekvő mentőket pedig könnygázgránát-találat érte. A gumilövedékkel eltalált tüntető egyik szemére megvakult.”
Ez 2006-ban, a forradalom ötvenedik évfordulóján történt.
És ez is: „A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, ott viszont folyamatosan lőtték és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.”
A strasbourgi bohócoknak ez tetszett.
A szélsőségesek megbírságolásán azonban felháborodtak. A bohóc, ingyenélő bírók jogi terrort gyakorolnak: „Az EJEB fellebbviteli fóruma jogerős ítéletében megállapította, hogy a bírságolással a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkét.
Ez a tizedik cikkely egyébként teljesen rendben van.
„10. CIKK Véleménynyilvánítás szabadsága 1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát.”
De ugyanez miért nem vonatkozott a véresre vertekre 2006-ban?
Visszataszító, sőt ki kell mondani – a véleményszabadság erre is vonatkozik – undorító, hogy fényűzően élő, az európai adófizetők pénzéből busásan megfizetett jogászok bohócokká válnak, és rombolják az európai demokráciát.
A kékruhások terrorja 2006-ban politikust is elért.
„Háromnegyed nyolc körül az Astoria környékén még lőttek a rendőrök, ekkor sérült meg Révész Máriusz is, a Fidesz országgyűlési képviselője, akit a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőttek fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket. A rendőrök – eszméletlen állapotában – később is bántalmazták, emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: eltört a lapockája, és a feje is megsebesült.”
Egy gyűlölködő politikus utóbb „Révész Mártíriusznak” bélyegezte.
A mostani szélsőségnek azonban e sátáni gúnnyal sem volt semmi baja, jót röhögtek rajta. A strasbourgi bohóc bíróság határozata nyomán pedig most – a markukba röhöghetnek.
Kovács G. Tibor - www.gondola.hu
