Ma 2022 január 23. Zelma, Rajmund napja van. Holnap Timót napja lesz.
Bilderberg, a szigorúan titkos társaság

Bilderberg, a szigorúan titkos társaság

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
1954-ben indult a misztikus történet...

Az első kérdés mindjárt az, hogy miért nevezzük a Bilderberg-csoportot titkos társaságnak? A válasz egyszerű. Azért, mert megalakítása után hosszú ideig még a létét is tagadták. Aztán amikor a kíváncsi újságírók nem hagyták annyiban a dolgot, és egyre több részletet hoztak nyilvánosságra, a Bilderberg-csoport is úgy döntött, hogy megjelenik a nyilvánosság előtt, legalábbis egy honlap erejéig, amelyen a minden évben más országban tartott tanácskozásai főbb témaköréit és a résztvevők listáját közli.

Persze nem tudhatjuk, hogy tényleg csak azokról a témákról tárgyalnak-e a résztvevők, amelyeket nyilvánosságra hoznak, és valóban csak azok vannak-e jelen a tanácskozásokon, akiket a honlapon szerepeltetnek.

A honlap egyébként sem sokat változtatott a titkosságon. Ugyanis a résztvevők nem nyilatkozhatnak arról, hogy kikkel miről állapodtak meg. Csak általánosságban említhetnek témákat, feltehetően azokat, amelyek lehetséges szóba hozásához együttesen hozzájárulnak. Külön érdekes, hogy a meghívott médiumok sem hoznak le soha érdemi híreket a tanácskozásról.

Ezek után különösen rejtélyes, hogy a nemzetállamok vajon miért biztosítják a titkos társaságnak a teljesen hermetikus védelmet katonákkal, rendőrökkel, helikopterekkel, ráadásul az ország költségvetéséből? A Bilderberg-ülésekkel kapcsolatban általános az a vélemény, hogy résztvevői, szinte világkormányként viselkedve, a világpolitikát akarják irányítani. Ennek egyik eleme, hogy meghívnak olyan potenciális vezetőket, akikben látják annak a lehetőségét, hogy az eltervezett stratégiát hajlandók és képesek képviselni, keresztülvinni.

Ilyen meghívottként szokták emlegetni például Tony Blairt és Bill Clintont. Az ülésen való megjelenésük után mindketten hamarosan vezető – miniszterelnöki, illetve elnöki – pozíció­ba kerültek. Persze azért időnként tévednek is a csoport tagjai. Ilyen eset volt például, amikor Bajnai Gordont hívták meg a 2014. évi választások előtt. Az ő pozícióba segítése csak átmenetileg sikerült. Valószínűleg nem számoltak a magyar emberek vele kapcsolatos jogos negatív érzelmeivel.

A Bilderberg-csoportot 1954-ben alapította Bernát holland herceg, aki a jelenlegi holland király nagyapja volt, valamint David Rockefeller amerikai bankár. Az első találkozó színhelye a kis holland városkában, Oosterbeekben lévő Hotel Bilderberg luxusszálloda volt. Innen ered a név. Azóta évente találkoznak, de volt már olyan esztendő, amikor kétszer is tárgyaltak. A hely mindig egy luxushotel, amelyben ezen idő alatt – az alaposan megválogatott kiszolgálószemélyzeten kívül – senki más nem tartózkodhat.

Idén június 7–10. között a 66. találkozójukat tartották Torinóban, Olaszországban, ahol a bejelentett 131 részvevőre több mint 400 rendőr vigyázott. A találkozón négy miniszterelnök, két miniszterelnök-helyettes, a NATO főtitkára, a német hadügyminiszter és a holland király mellett az elmaradhatatlan, immár 95 éves Henry Kissinger is jelen volt.

De meglepően nagy számban tűntek fel idén a robotizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területén működő cégek vezetői, illetve kutató-fejlesztők. Már erre a tényre önmagában érdemes felfigyelni. Azt érzékelteti ugyanis, hogy a robotizáció, az emberi munka gépekkel való felváltása, az ember-gép együttműködés, az emberekbe épített, különböző befolyásoló műveletekre képes eszközök területe nagyon is a Bilderberg-csoport érdeklődésének középpontjában van.

Egyébként a honlapon is meghirdetett főbb témák a következők: a populizmus növekedése Európában, a robotizáció és a munkahelyek jövője, mesterséges intelligencia, Amerika Donald Trump alatt, szabadkereskedelem, Olaszország, és van egy elég rejtélyes téma is, amely így hangzik: „az igazság utáni világ”. Az Egyesült Államokkal kapcsolatos téma láttán egy amerikai újságíró kifakadt: „Milyen alapon tárgyalnak valakik egy titkos megbeszélésen arról, hogy mi történik az én országomban?”

A nagy cégek közül ott volt a Royal Dutch Shell, a British Petroleum, a Vodafone, a Fiat–Chrysler, az Airbus és a Ryanair vezérigazgatója, továbbá több nagybank első embere, közöttük a brit központi bank kormányzója, a Deutsche Bank felügyelőbizottságának elnöke és a gazdasági válságot kirobbantó Goldman Sachs képviseletében a bank nemzetközi részlegének elnöke, aki nem más, mint José Manuel Barroso, az Euró­pai Bizottság (EB) korábbi elnöke.

Ez egy nagyon is figyelemre méltó tény: vajon hogyan is lesz egy EB-elnökből egy óriási nemzetközi bank egyik vezetője? Mivel érdemelhette ki? És vajon milyen pozíciót kínálnak majd fel eddigi teljesítményéért a bizottság jelenlegi elnökének, Jean-Claude Junckernek?

A médiát a brit The Economist, az amerikai The Wall Street Journal, a London Evening Standard és a német Axel Springer képviselte. Jelen volt továbbá Gün­ther Oettinger is, aki az Európai Bizottság költségvetésért és humánerőforrásért felelős biztosa. A legnagyobb meglepetést azonban a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros ottléte okozta. A rendezvényt idén is jelentős méretű tüntetés kísérte.

A rendezvény témáiból és a résztvevőkből egyaránt arra lehet következtetni, hogy a cél továbbra is ugyanaz, amit a Bilderberg-csoport korábban már megfogalmazott: az úgynevezett új világrend megteremtése, amin a globalizáció gyorsított továbbvitelét, egy nemzetállamok nélküli világ létrehozását értik.

Ezt a folyamatot segítheti a tömeges bevándoroltatás és az úgynevezett populista, azaz a nemzeti érdekeket védő kormányok elleni fellépés. Nagyon is valószínű, hogy ezt a két témakört egymással összefüggésben is elemezték a résztvevők. A rendezvénnyel kapcsolatban, bármiről tárgyaltak is, a döntő kérdés az, hogy milyen jogon, kinek a felhatalmazására tették.

Ugyanis ha valóban fontos, a világ országait érintő témákat vitattak meg, akkor azt nyilvánosan, demokratikus keretek között kellett volna tenniük, beengedve a hírekről objektíven tudósító újságírókat is. Hiszen éppen az ott lévők közül többekre is jellemző az, hogy másokat rendszeresen kioktatnak demokráciából.

Csath Magdolna

A szerző közgazdász, egyetemi tanár

]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Mozi világ (440) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Tereb (139) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1579) Titkok és talányok (12) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (5834) Belföld (6) Mozaik (83) Történelem (14) Vetítő (30) Életmód (1) Autómánia (61) Heti lámpás (256) Egészség (50) Sport (729) Szépségápolás (15) Gazdaság (663) Jobbegyenes (2202) Irodalmi kávéház (509) Nagyvilág (1464)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>