Ön sokkal jobban fél, mint amit a hivatalos kormányzati propaganda sugall, és ez baj. A jelek szerint akik a nemzeti konzultációt támogató óriásplakátokat tervezték, nincsenek tisztában az ön gondolataival, s talán ezért önt egy irigy, gyáva és buta kispolgárnak nézték, aki a nagy világrengésből maximum annyit képes felfogni, hogy jaj, jönnek a négerek, és elveszik a munkámat…

Ön azonban nem irigy, nem gyáva és legfőképpen nem buta. Ön tökéletesen tisztában van azzal, hogy a menekültek áradata olyan civilizációs katasztrófával fenyeget, aminek beláthatatlanul súlyosak lehetnek a következményei, melyek sorában az állásvesztés a legcsekélyebb fenyegetés. Szerencsére a miniszterelnök jó szokásához híven most is őszintén beszélt önhöz.

Orbán Viktor több ízben is hangsúlyozta, hogy ebben a válságban nem lehet hibázni, mert a hiba következményeit nem lehet jóvátenni. Valahogy úgy van most ön ezzel, mint egy utas az autóbuszban, amelyik egy kanyargós szerpentinen robog lefelé. A gépkocsivezetőnek tökéletesen uralnia kell a járművet, mert egy téves döntés végzetes és jóvátehetetlen lehet.

Vagyis arról van szó, amit ön már hosszú ideje érzékel, hogy van egy fenyegető valóság, amit a társadalom túlnyomó többsége pontosan lát és tökéletesen ért, ezért azt várja el a mindenkori kormányzatról, hogy erről a valóságos fenyegetésről vele őszintén és egyenrangú félként beszéljen. Éppen ezért elképedve olvassa, amint az Európai Parlament néhány napja Strasbourgban megállapította, hogy „az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri”.

És nem a bevándorlók áradatától tartanak, hanem „a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusok” működésének hiányai miatt. Hogy nem tolerálja eléggé az amúgy végveszély peremére sodródó magyar társadalom a deviánsokat, nem házasodhatnak a melegek, sőt fél az idegenektől, nem kér belőlük, és ezt nem is rejti véka alá. Magyarország, ha az unió vezetésében nem kerekedik felül a józan ész, kettős szorításba kerül. Miközben egyre keményebb eszközökkel kell védenie határait a nem kívánt bevándorlással szemben, meg kell védelmeznie cselekvési szabadságát egy erősödő uniós nyomással szemben is.

Ebben a helyzetben az őszinte párbeszéd a választók és a választottak között drámai mértékben felértékelődik. A politikusi mellébeszélés, a dolgok körülírásának művészete most egyre kevésbé aktuális, helyette az őszinte szavak ideje jött el. Magyarország népe 2010-ben az önálló, békés és szívós építkezés útját választotta, amit most sokféle irányból sokféle veszély fenyeget. Még nem drámai a helyzet, de azzá válhat, ha a társadalom és a politikai elit közötti kapcsolatot a rutinszerű semmitmondás elszürkíti. Az a helyzet ugyanis, hogy mint felmérésünkből kiderült, ma az emberek vagy pontosabban és árnyaltabban látják a bennünket fenyegető veszélyt, mint a politikusok, vagy az utóbbiakkal ellentétben az emberek őszintén beszélnek róla. Akárhogy is van, ezen változtatni kell.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>