{...} és csak cseppenként enged be migránsokat, akik ezért visszatorlódnak, egyre beláthatatlanabb helyzetbe sodorva a könnyelműen nagyszájúskodó, de előre tervezni nem hajlandó baloldali horvát kormányt.

Zoran Milanovićot nemigen ismerik Magyarországon, ezért azoknak, akik tudni szeretnék, kiről van szó, jó közelítéssel a nemzet böszméjét, Gyurcsány Ferencet ajánljuk a figyelmébe. Körülbelül megfelelnek egymásnak. Csakhogy Gyurcsánynak (és Magyarországnak) szerencséje volt, a migránsáradat nem akkor lepte meg Európát.

A horvát böszme ezért most nagy bajban van. Egyre hidegebb az idő, a migránsok fáznak, éheznek, egyre többen betegek, ám az út a merkeli paradicsom felé gyakorlatilag bedugult, vagyis olyan kevesen jutnak át rajta, mintha zárva volna. Márpedig Horvátországban november 8-án parlamenti választások lesznek, s ez a szánalmas tehetetlenség, ahogy a Milanović-kormány könnyelműsége miatt most folyamatosan nő a feszültség, aligha tesz jót. Remélhetőleg a horvát választók két és fél hét múlva jól döntenek, de döntsenek bárhogy, az új kormánynak nagyon nehéz lesz ezt a helyzetet megoldani, ha egyáltalán találnak még megoldást, mert időközben minden kapu bezárult. Sem oda, sem vissza nem vezet már út.

A törökök egyre keményebbek: „Törökország nem koncentrációs tábor, nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be” – jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő hétfőn, egy nappal azután, hogy Angela Merkel német kancellárral eredménytelenül tárgyalt az üzletről. Vagyis a Németországból kitoloncolandó százezreket még akkor sem engedik Törökországba internálni, ha a németek fizetnek érte. Legföljebb talán, ha nagyon sokat fizetnek. Ahogy a legendás Dadan mondta a Macska-jaj című filmben: amit nem tudsz megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel! Úgy tűnik azonban, hogy a sok pénz ezúttal már Angela Merkelnek is sok, ezért félő, hogy a tömeges kitoloncolás szép gondolata álom marad. Ezt a telet Németország legalább félmillió olyan idegennel együtt tölti el, akiktől hiába szeretne megszabadulni.

A „második legjobb megoldást” a gyakorlatban alkalmazó magyar kormány ha nem is dőlhet hátra elégedetten, mert a válság a lezárt határokon túl nőttön-nő, azt azért megállapíthatja, hogy megmutatta az Európai Unió kormányainak, meg lehet a határokat védelmezni. Ha az unió elfogadta volna a magyar miniszterelnök javaslatát az uniós határok közös védelmére, akkor most lényegesen könnyebb volna a helyzet. S ha elfogadták volna azt is, hogy az unió határain kívül létesüljenek a tranzitzónák, akkor a szerbek, a horvátok és a szlovénok közé szorult ezreknek egy kicsit könnyebb volna a helyzetük.

A történelem azonban nem ismeri a feltételes módot. Csúnya telünk lesz, mert emberi tragédiáktól lesz foltos az európai karácsony. Magányos, családjuktól elszaladt százezrek gubbasztanak majd Észak-Nyugat-Európában, álmodozva jó időről és gazdagságról, de a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság csak értelmetlen agressziót szül majd. A tél végül valahogy elmúlik, és a tavasz, ha Európa még akkor sem lesz hajlandó a valósággal szembenézni, még nagyobb népvándorlási hullámot hoz. Csak az értelmes, nemzetek közötti összefogás kínál megoldást. Magyar mintára.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!