Bayer Zsolt: Laura Codruta Kövesi és a becsület

Itt van ez a Laura Codruta Kövesi. A legsötétebb, legvisszataszítóbb, legalávalóbb alakok egyike, amiből magától értetődő természetességgel következik, hogy ma ez az alak az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze.

Nézzük meg először, mit is művelt ez az „Európa-kompatibilis” nő akkor, amikor még a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetője volt.

„Sepsiszentgyörgy magyar polgármestere, Antal Árpád ellen a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal a gyanúval indított bűnvádi eljárást, hogy nem rendeltetésszerűen használt fel egy Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett hitelt, amelyet közpénzből kellett visszafizetni.

A vizsgálat részletei és kimenetele:

Hosszú vizsgálat: A hatóságok csaknem három és fél éven keresztül nyomoztak az ügyben. Ezalatt Antal Árpádot hónapokra eltiltották a hivatala gyakorlásától, hosszú ideig hatósági felügyelet alatt állt, és nem hagyhatta el az országot. Az eljárás során 47 személyt hallgattak ki, és több mint 11 ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv készült.

A hitelező reakciója: Maga az EBRD a vizsgálat alatt jelezte, hogy folyamatosan követték a beruházásokat, és semmilyen visszaélést vagy nem rendeltetésszerű pénzfelhasználást nem tapasztaltak.

A lezárás: A DNA végül nem bírósági felmentéssel, hanem vádemelés nélkül zárta le az eljárást. Az ügyészség hivatalosan elismerte, hogy semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot nem találtak, így minden vádat ejtettek a polgármester ellen.

Az Antal Árpád ellen indított bűnvádi eljárás kezdeti szakaszában a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendkívül szigorú kényszerintézkedéseket és korlátozásokat léptetett életbe, amelyek közvetlenül megbénították a polgármesteri munkáját.

A vizsgálat ideje alatt a következő főbb korlátozásokkal kellett szembenéznie:

Eltiltás a hivatal gyakorlásától: A legsúlyosabb intézkedésként a DNA hónapokra eltiltotta Antal Árpádot a polgármesteri tisztség gyakorlásától. Nem léphetett be a sepsiszentgyörgyi városházára, és semmilyen hivatalos döntést vagy intézkedést nem hozhatott meg a város vezetőjeként. Ezt a hivatali eltiltást a hatóságok többször meg is hosszabbították (egyszerre általában 60 napos időszakokra).

Kommunikációs tilalom: Szigorúan megtiltották neki, hogy kapcsolatba lépjen vagy kommunikáljon a polgármesteri hivatal munkatársaival, a helyi önkormányzati képviselőkkel, valamint az ügyben érintett tanúkkal és szakértőkkel. Ez a tilalom teljesen elvágta őt a napi városvezetési információktól.

Hatósági felügyelet (Kényszerintézkedés): Hosszú időn keresztül hatósági felügyelet (control judiciar) alatt állt. Ez azzal járt, hogy rendszeresen meg kellett jelennie a rendőrségen, és mindenről el kellett számolnia a hatóságoknak.

Utazási korlátozások: Az eljárás egy jelentős részében nem hagyhatta el Románia területét az ügyész előzetes engedélye nélkül, ami korlátozta a külföldi (például magyarországi vagy európai uniós) hivatalos partnerkapcsolatok ápolását.

Bár a hivatali és intézményi eltiltásokat a védelem jogi lépései és az idő múlása miatt később feloldották – így Antal Árpád a vizsgálat későbbi éveiben már visszatérhetett a feladataihoz és újraválasztható is volt –, az eljárás kezdeti időszaka teljesen felborította a város megszokott irányítását.”

Remélem, világos.

De nézzük tovább!

„A romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) látványos és kiterjedt korrupcióellenes harca során számos olyan magas rangú politikus, miniszterelnök és polgármester ellen indult eljárás, akiket a bíróság végül jogerősen felmentett a vádak alól, sok esetben kifejezetten a román büntetőjogban szereplő «a tett nem létezik» (fapta nu există) vagy «nem minősül bűncselekménynek» indoklással.

A legismertebb és legnagyobb horderejű esetek:

1. Kormányfők és miniszterek

Victor Ponta (volt miniszterelnök): A DNA 2015-ben indított ellene eljárást adócsalás, pénzmosás és okirat-hamisítás vádjával (a hírhedt Turceni-Rovinari ügyben), ami a miniszterelnöki lemondásához vezető politikai válságot is elindította. 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen felmentette.

Călin Popescu-Tăriceanu (volt miniszterelnök, a Szenátus egykori elnöke): A DNA hamis tanúzással és bűnpártolással vádolta meg egy ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben. A bíróság végül jogerősen felmentette a vádak alól, kimondva a bűncselekmény hiányát.

Ludovic Orban (volt miniszterelnök, miniszter): 2016-ban a DNA azzal gyanúsította meg, hogy befolyását használta fel anyagi előnyök szerzésére a helyi választási kampányban, ami miatt vissza kellett lépnie a bukaresti főpolgármester-jelöltségtől. A bíróság jogerősen felmentette, mivel a vádolt cselekmény nem merítette ki a bűncselekmény fogalmát.

2. Kiemelt politikusok és pártvezetők

Vasile Blaga (volt belügyminiszter, a PDL és a PNL egykori elnöke): Befolyással való üzérkedéssel vádolták meg egy illegális pártfinanszírozási ügyben. A bíróság jogerősen felmentette, miután a DNA nem tudta bizonyítani a vádakat.

Dan Radu Rușanu (az ASF volt elnöke, korábbi parlamenti képviselő): Hónapokat töltött előzetes letartóztatásban a DNA kezdeményezésére. A bíróság végül jogerősen felmentette azzal az indoklással, hogy az ügyészség által felhozott „tett nem létezik”.

George Scutaru és Dan Motreanu (volt parlamenti képviselők): Pénzmosással vádolták őket a 2008-as kampányfinanszírozás kapcsán, de a Legfelsőbb Bíróság jogerősen felmentette mindkettőjüket.

Sebastian Ghiță (volt parlamenti képviselő): Több összetett DNA-eljárás folyt ellene, amelyek közül a Prahova megyei rendőri és ügyészségi vezetőkkel közös állítólagos korrupciós ügyében a Legfelsőbb Bíróság végül minden vádlottat jogerősen felmentett.

3. Regionális vezetők és polgármesterek

Radu Mazăre és Nicușor Constantinescu (Konstanca volt vezetői): Bár mindkét politikust később más, különálló ügyekben jogerősen elítélték, a DNA által ellenük indított számos egyéb párhuzamos vádirat és vizsgálat végződött teljes felmentéssel a bűncselekmény hiányára hivatkozva.

Bokor Tibor (Kézdivásárhely polgármestere) és Ráduly Róbert (Csíkszereda volt polgármestere): A DNA a romániai magyar elöljárók ellen is több látványos eljárást indított hivatali visszaélés gyanújával (pl. Ráduly Róbert ellen 2015-ben). Ezen ügyek jelentős része a bíróságokon felmentéssel vagy a vádirat megalapozatlansága miatt a per megszüntetésével zárult, mivel nem történt jogszabálysértés.

A DNA ezen kimenetelű ügyei – különösen a 2014–2018 közötti időszakban – komoly szakmai és politikai vitákat váltottak ki Romániában az előzetes letartóztatások túlzott alkalmazása, valamint a titkosszolgálati lehallgatásokon alapuló, de jogilag megalapozatlan vádiratok miatt.”

Ismételjük csak meg, mert nem véletlenül ismerős:

„A DNA ezen kimenetelű ügyei – különösen a 2014–2018 közötti időszakban – komoly szakmai és politikai vitákat váltottak ki Romániában az előzetes letartóztatások túlzott alkalmazása, valamint a titkosszolgálati lehallgatásokon alapuló, de jogilag megalapozatlan vádiratok miatt.”

Világos. Világos?

És persze ne feledkezzünk meg Kolozsvár egykori magyar származású alpolgármesteréről, Horváth Annáról, akiot szintén a Codruta Kövesi vezette DNA vont eljárás alá. Hogy mi volt a „bűne”? Egy vállalkozótól kapott úgy ötven koncertjegyet, amit elfogadott, és szétosztott kolozsvári gyerekek között.

Amúgy ]]>Codruta Kövesi]]> ellen is indult eljárás még akkor, amikor a DNA-t vezette:

„Laura Codruța Kövesi ellen 2019-ben indított büntetőeljárást a romániai igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ). Az eljárások az alábbi főbb vádak és ügyek köré csoportosultak:

Az 1. számú ügy (Sebastian Ghiță feljelentése): A Szerbiába menekült oligarcha és volt parlamenti képviselő vádjai alapján Kövesit hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsították meg. A vád szerint 2011-ben (amikor Kövesi még legfőbb ügyész volt) arra kényszerítette Ghițát, hogy fizesse ki egy csődbe ment romániai bank (FNI) volt igazgatója, Nicolae Popa Indonéziából történő hazaszállításának (extradíciójának) költségeit.

A 2. számú ügy (a ploești-i korrupcióellenes ügyészség ügye): Ebben az ügyben jogtalan megtorlásban való bűnrészességgel és bűnszövetkezetben való részvétellel vádolták meg. A vádak szerint Kövesi tudatosan koordinált vagy eltűrt olyan eljárásokat a Ploești-i DNA (Országos Korrupcióellenes Ügyészség) kirendeltségen, amelyek során az ottani ügyészek állítólag bizonyítékokat hamisítottak és túlkapásokat követtek el.”

Természetesen Brüsszel rettenetesen felháborodott az eljárások miatt, lejárató kampányról ordítoztak, majd kisvártatva kinevezték az Európai Ügyészség főügyészévé.

És most ez nyilatkozik – többek között ilyeneket:

„Laura Codruța Kövesi szerint az Európai Ügyészség magyarországi működése nem sérti Magyarország szuverenitását, miközben az európai főügyész a Telexnek arról beszélt, hogy Magyarország egy «foglyul ejtett állam», amelyet vissza kell szerezni. (...) Az interjúkból kiderült, magyarországi csatlakozás gyakorlati előkészítése már folyamatban van: Kövesi szerint tíz európai delegált ügyész dolgozhat majd Magyarországon, és az Európai Ügyészség jövőre megkezdheti a munkát. Mindez önmagában is komoly szuverenitási kérdéseket vet fel, hiszen egy uniós intézmény magyarországi ügyekben nyomozhat és vádat emelhet majd – még ha meghatározott, az uniós pénzügyi érdekeket érintő ügyekben is.”

Meg kellene kérdezni a főügyészt, ha Magyarország foglyul ejtett ország, akkor mit gondol Antal Árpád, Bokor Tibor, Ráduly Róbert vagy Horváth Anna meghurcolásáról. És úgy általában mit gondol becsületről és tisztességről.

Semmit. Mert egy gazember.