Ma 2021 június 21. Alajos, Leila napja van. Holnap Paulina napja lesz.
Azok a régi diplomák

Azok a régi diplomák

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Erre most miniszterelnök akar lenni...

„Aki ma diplomát szerez és holnap abbahagyja a tanulást, már holnapután tanulatlannak számít.”
(Newton D. Baker)

Egyik korábbi írásomban Karácsony Gergely sosem létező nyelvvizsgája kapcsán említettem, hogy ideje volna kicsit „megpiszkálni” a pártállami kiutalású diplomákat. Azokat a felsőfokú okleveleket, amelyekhez semmiféle képzettség nem társult, mi több, tulajdonosuk semmiféle képzésben nem részesült. Akkor még nem sejthettem, hogy felvetésemnek hamarosan különös aktualitása lesz: égen-földön keresik Karácsony Gergely szakdolgozatát. ]]>De sehol sem találják]]>.

Vissza az időben

A rendszerváltást gyerekként megélt, vagy éppen jóval azután született olvasóim kedvéért először is muszáj lesz némi időutazást tennünk a Kádár-kor felsőoktatási rendszerébe, amit sok helyütt a káosz és az anarchia jellemzett,  de minden esetben felülről vezérelt folyamatok irányították, kezdve azzal, hogy nemhogy diplomát, de még egyetemi, főiskolai képzést sem kaphatott az, aki bármiféle módon az egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárt ellen cselekedett. Különösen igaz volt ez az olyan nagy fontosságú szakokra, mint az állam- és jogtudomány, vagy az orvostudomány. A pedagógiai szakokra is odafigyeltek, hiszen céljuk az engedelmes tömeg kinevelése és megtartása volt. Az időközben, stúdiumaik alatt renitens magatartást tanúsítók feje felett pedig Damoklész kardjaként lebegett a piros telefon. 

Ez a piros telefon szó szerint piros telefon volt, s minden dékáni, rektori iroda íróasztalán ott pihent a szokványos fekete telefon mellett. Amíg a fekete színű készüléken az egyéb ügyeket intézték a feljebbvalók, addig a piros telefon egyirányúan működött. Arról hívást kezdeményezni lehetett ugyan, de nem volt tanácsos. Hívásfogadáskor az egyetlen hívó fél valamely regionális pártközpont, fontosabb intézményeknél a Központi Bizottság volt. Ha innen „leszóltak”, az elhangzott utasítást minden esetben végre kellett hajtani. Ez az utasítás lehetett az is, hogy a vizsgázót meg kell buktatni, de ennek ellenkezője is gyakori volt, amikor valamely pártfunkcionárius gyermeke esetében meghatározták, hogy a vizsga- vagy szigorlati jegye, ad absurdum szakdolgozata, illetve annak védése ötös érdemjegy legyen. 

Egyéb anomáliák

Az említett algoritmus már a jóval szelídebb változat volt. Mert a kommunista hatalomátvétel első évtizedeiben, pláne az 1956-os forradalom után legalább a ’70-es évek végéig ennél is furcsább dolgok történtek. Kezdve mondjuk azzal, hogy a képzéseket tartók közül nem mindenkinek volt egyetemi végzettsége, s olyan is előfordult, hogy a hallgatók kommunista ideológiai képzését irányító „professzorok” egy részének a nyolc általánoson kívül legfeljebb ha marxista-leninista „szabadegyetemi” oklevele volt. Akkoriban persze gyári munkások is kaphattak Kossuth-díjat, illetve egykori közlegények lehettek főtisztekből tábornokok röpke néhány év alatt.

Hogy a hallgatókra milyen szabályok vonatkoztak? Nos, amilyeneket a párt meghatározott. Amelyik jelentkező szüleinek vagy nagyszüleinek valamely magasrangú állami kitüntetés volt a birtokában, azt a jelentkezőt akkor is bárhová felvették, ha kettes érettségivel felvételizett. Ráadásul úgy, hogy az írásbeli és szóbeli felvételiken (a bolognai rendszer előtt a felvételi a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozott) egy sort sem kellett leírniuk, egy mondatot nem kellett elmondaniuk. 

A rendszerváltás után

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy az 1975-ben született Karácsony Gergely ebből a komolytalan és felháborító rendszerből életkoránál fogva már jócskán kikerült. Ám ez nem így van. Tekintve, hogy a felsőoktatásban irányító szerepet vállalók nagyobbrészt még a régi rendszer neveltjei voltak, hasonlatosan például a szocialista kultúrpolitika pápájához, Aczél Györgyhöz, aki semmiféle képzésben nem részesült, ennek ellenére a Politikai Bizottság tagja, miniszter, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Közművelődési Tanács és a Kossuth-díjat odaítélő állami bizottság elnöke lehetett, s két évvel Karácsony felvételije előtt bekövetkezett haláláig gond nélkül kaphatta a kiemelten magas állami nyugdíjat. 

S ha már rendszerváltás, hadd osszak meg egy személyes élményt, mellyel, remélem, nem esem az anekdota-érvelés hibájába, s nem is általános példaként hozom fel, csak mint olyan eseményt, ami akkoriban korántsem volt unikálisnak mondható. Ismerősöm, Zoltán 1988-ban beadta jelentkezését az egyik jó hírű budapesti egyetemre. Csatolta hozzá kitűnő érettségijét és szintén kitűnő bizonyítványát. Felvételiznie nem kellett, lévén, hogy édesapja 1956-ban párttitkárként agyonlőtt egy nemzetőrt, amiért két évvel később megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1975-ben pedig tanácselnökként a Munka érdemrend arany fokozatát. Tehát Zoltánt saját jogán is felvették volna, de nem kellett bizonyítania. Mindazonáltal nagyon bántotta, hogy senki sem az eszére kíváncsi. S ez még mind nem elég. Az apja azt is elintézte, hogy Zoltán legjobb barátja, Péter (akkoriban „nem voltak homoszexuálisok”, csak „legjobb barátok”) is bekerüljön csoporttársaként az egyetemre. Hármas érettségivel, szintén felvételi nélkül. 

***    

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Karácsony eleve protekcióval került be az egyetemre, s nem szabad elkövetnünk azt a hibát sem, hogy a szükséges okleveleinek hiányában valamiféle ostoba senkinek tartanánk, mert nem az. Azt pedig, hogy mennyire hihető, hogy egy szakdolgozat, ami egy OTDK második helyet kiérdemlő dolgozatára épült, magával az OTDK-dolgozattal együtt szőrén-szálán eltűnt, mindenkinek a saját megítélésére bízom.

Az tény, hogy mostanra minden régebbi szakdolgozatot digitalizáltak, amely procedúra számos visszaélésre vagy gondatlanságra adhatott okot. Adhatott, mondom én, s ez esetben nem ilyetén tapasztalataimra támaszkodom, hanem arra, ami egy rokonommal történt. Neki a B-kategóriás jogosítványát digitalizálták anno. S amikor postázták nekik az újat, meglepődve tapasztalta, hogy immáron A-kategóriára is érvényes, tehát nagymotort is vezethet. Nem a világ legnagyobb hibája, de lám, előfordult. 

S Karácsony Gergely esetében sem az a legnagyobb hiba, hogy nincs meg a szakdolgozata és nincs nyelvvizsgája. Hanem hogy az elmúlt másfél évben bizonyíthatott volna vezetőként a főváros élén, de csupán a posztra való alkalmatlanságát sikerült cáfolhatatlanul bebizonyítania. Erre most miniszterelnök akar lenni.     

Varga-Bíró Tamás - ]]>www.demokrat.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1578) Mozi világ (440) Heti lámpás (255) Sport (729) Nagyvilág (1456) Vetítő (30) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (6) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (5379) Jobbegyenes (2051) Tv fotel (65) Tereb (138) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Gazdaság (657) Kultúra (6) Történelem (14) Életmód (1) Irodalmi kávéház (504) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>