Huth Geri barátom (a PestiSrácok főszerkesztője) remélem, nem haragszik meg, ha a Hír TV visszafoglalásának napját az általa kitalált név helyett valami más szóval illetem. Egyben szeretettel és tisztelettel, de megtorpedózom a Geri által kiötlött nevet. Huth Geri I-napnak, azaz az igazság napjának nevezte a jeles és várva várt napot. Én azonban indítványozom az E-nap, azaz az elégtétel napja bevezetését.

Elégtétel. Elégtétel, mert a Hír TV-t ellopták a nemzeti oldaltól. A jobboldaltól. Lehet ezen gúnyolódni – miért ne lehetne, hisz szabad országban, demokráciában, és nem diktatúrában élünk –, de attól még igaz. Medgyessy D–209 Péter javasolta dadogva, hogy akinek nem tetszik, hogy az RTL, a TV2, az ATV és az MTV ballib, az vegyen magának egy televíziót.

A jobboldal pedig vett. Lett egy tévénk, ahol a rendőrterrort rendőrterrornak, a símaszkot símaszknak, a viperát viperának, a gumilövedéket gumilövedéknek, a hazugságot hazugságnak, az igazságot pedig igazságnak lehetett nevezni. Lett egy olyan médiumunk, ahol be lehetett mutatni, hogyan, milyen kegyetlenséggel ütötte-verte Gyurcsány rendőrsége a demokráciáért tüntetőket. Ebben a tévében ki lehetett mondani, hogy törvénytelen, ha a rohamrendőrök símaszkot húznak, ahogyan az is, hogy ugyanezek a bűnözők letépkedik a saját azonosítószámukat, hogy nem lehetne náluk vipera, és hogy a törvény szerint tilos fejmagasságban kilőni a gumilövedékeket.

A Hír TV bemutathatta a kormánypárti RTL-lel és TV2-vel szemben, hogyan vadásznak Gyurcsány rendőrterroristái minden olyan tüntetőre, aki magyar zászlót vitt, magyar színeket viselt. Az egyetlen ellenzéki tévé felvehette és bemutathatta, hogyan rugdalnak eszméletlenre szinte minden olyan tüntetőt, akit utolérnek a símaszkos mocskok.

Az egyetlen tévé volt, ahol a szakértők, a politológusok, jobboldali újságírók szót kaphattak, és elmondhatták, hogy nagyon nincs rendben, ha a demokratikus jogaikkal (szólás- és gyülekezési szabadság) élő magyar embereket válogatás nélkül vereti (sok esetben) nyomorékká a hatalom. Az egyetlen olyan tévé volt, ahol ki lehetett mondani, hogy a költségvetés számait meghamisítani bűncselekmény, hogy hazudni a választóknak a gazdaság állapotáról választási csalás, hogy az őszödi beszéd nem egy szenvedélyes igazságbeszéd, hanem a rendszerváltást követő legnagyobb politikai botrány, ami után egy miniszterelnöknek kutya kötelessége lenne lemondani.

Eközben az ATV-n Kálmán Olga mentegette Gyurcsányt és az ő terroristáit. Kedélyesen elkacarászott a szoclib kormány politikusaival, a balliberális újságírókkal és politológusokkal, a Fidesz politikusait viszont dühödten marta, csípte, harapta és karmolta.

Kálmán Olgát siratja az ellenzék, holott hálásnak kellene lennie, hogy Olga végre megbukott. Mert nemcsak Gyurcsány tette tönkre az ellenzéket és segítette harmadszorra is kétharmados arányú felhatalmazással Orbánt a miniszterelnöki székbe, hanem azok az újságírók is, akiket Kálmán Olga képvisel a legszembetűnőbben. A magukat függetlennek, objektívnek hazudó ballib újságírók. Akik a rendőri erőszakot, a símaszkokat, a viperákat, a szemmagasságban kilőtt gumilövedékeket, az azonosító számok rejtélyes, ám tömeges leszakadását mentegették. (Milyen érdekes, hogy Kálmán Olgáékat három éve a „szír menekültek” okmányainak tömeges eltűnése nem zavarta.)

Kálmán Olgáéknak köszönheti az ellenzék a bukását. Kálmán Olga 2006-ban még magából kikelve vonta kérdőre a vele szemben helyet foglaló ellenzéki politikusokat, hogy miért viszik az utcára a politikát. Hogy hogyan merészelnek tüntetni a kormány ellen. Azonban Kálmán Olga az elmúlt egy évben minden ellenzéki tüntetést a lopott székéből, a lopott asztala mögül, a lopott stúdiójában, a Hír TV stúdiójából reklámozott. Az izgatottságtól csillogó szemekkel faggatta az ellenzék prominenseit, mondják már meg, mikor is lesz a következő kormánybuktató tüntetés.

Kálmán Olga elvtelen következetlensége az ellenzék attribútuma. Egy bukott kor jelképe. Kálmán Olga egy kórság. Az újságírás megbecstelenítője. Akit hol megrémiszt az utcára vitt politika, a tüntetések, az Árpád-sávos zászlók, hol lelkendezik ugyanezekért. Kálmán Olga bemutatta, hogy pár millió forintért szinte azonnal képes a korábban általa karanténba zárt Vona Gábornak és Árpád-sávos zászlóval tüntető híveinek kampányolni. Az ellenzéknek szomorkodás helyet pezsgővel kellene ünnepelni, hogy végre nem ennek az arrogáns, megvásárolható, elvtelen újságírónak kell megfelelnie, hanem az embereknek. A magyar embereknek.

Kálmán Olga bukása elégtétel.

Elégtétel az egész magyar politikai életnek. Olvasom, hogy Kálmán Olgát sok ballib Magyarország legtehetségesebb újságírójának tartja. Ami óriási önbecsapás. Kálmán Olga nincs benne Magyarország top 5 újságírójában. Talán az első tízben sem.

A helyét átvevő Földi-Kovács Andreának a körme alá minimum tízszer több tehetség szorult, mint Kálmán Olgába. Kedvesen, intelligensen, visszafogottan, nem önmagát helyezve a beszélgetés központjába vezeti a kálmánolgátlanított műsort. Nem tolja a nézői és a vendégei arcába a saját lényét, a saját egóját. Nem narcisztikus, nem erőszakos. És nem hazug. Földi-Kovács Andrea Kálmán Olgával ellentétben sosem hazudta azt a nézőinek és a vendégeinek, hogy értéksemleges, pártpreferencia nélküli, független, objektív újságíró lenne.

Kálmán Olga hatalmas egója szinte be sem fért Simicska Lajos jobbikos kampányközpontjába.

Kálmán Olga minden beszélgetése elsősorban a független, objektív Kálmán Olgáról szólt.

Kálmán Olga kiadta a vezényszavakat: oktatás, egészségügy, összefogás, taktikai szavazás, legesélyesebb ellenzéki jelölt – és büszkeségtől dagadó kebellel élvezte, hogy csak ezekről a témákról lehet nála beszélni.

Kálmán Olga kétszáz négyzetméteres arcát az sem zavarta, hogy vezényletével történelme legnagyobb bukásába futott bele az ellenzék. Mert Kálmán Olgát csak az érdekelte, hogy minden este főműsoridőben ő legyen az este körülrajongott, tisztelt vagy félt háziasszonya. A bálkirálynő. Kálmán Olga a választási vereségért sem volt hajlandó felelősséget vállalni. Büszkén tovább düllesztette a keblét április 9-én is, annak ellenére, hogy egy személyben vezette a csatába a vert ellenzéki sereget.

Elégtétel.

Hiszti és tüntetés helyett az ellenzék örüljön, hogy az öntelt, hazug, túlfizetett és narcisztikus vezénylő tábornoknőjük elhagyta végre a parancsnoki állást. Mi pedig visszakaptuk az ellopott televíziónkat.

Eljött végre az elégtétel napja.

Apáti Bence - ]]>www.magyaridok.hu]]>