Nagyrészt különböző árnyalatú jobboldali pártok jutottak be a lett parlamentbe a szombati parlamenti választáson. Győzött az oroszokkal szemben keményvonalas politikát képviselő, Amerikában született miniszterelnök pártja.

A szombaton tartott parlamenti választás után közzétett exit poll adatok szerint Krisjanis Karins miniszterelnök kormánypárti szövetsége, az Európai Néppárthoz tartozó Új Egység nyerte a voksolást, a szavazatok mintegy 22 százalékával.

A második helyért a vidéki, regionalista, zöld-konzervatív Egyesült Lista, valamint a hasonló nézeteket képviselő, zöld-agrárius, konzervatív és EU-szkeptikus Zöldek és Gazdák Uniója vetélkedik, 10-11 százalék körül várható eredményekkel.

Fej-fej mellett versenyez mögöttük a radikális jobboldali, nemzeti-konzervatív, oroszellenes Nemzeti Szövetség, valamint a szocdem irányultságú Progresszívek, 8 százalék körüli támogatottságokkal.

Az ötszázalékos küszöb fölött egyensúlyoz három további párt: a Stabilitás – amelynek egyik bázisa a nagyszámú lettországi orosz kisebbség –; a Lettország az Első nevű jobboldali-populista, többek között oltásellenes párt; valamint a liberális Fejlődésért! párt.

Krisjanis Karins miniszterelnök, aki 2018 óta vezeti Lettországot, 1964-ben született az Egyesült Államokban,

szülei még gyerekkorukban menekültek családjaikkal az 1940-es szovjet megszállás elől Amerikába.
Karins fiatalkorában szovjetellenes tüntetéseken vett részt Washingtonban. Amerikai egyetemeken végzett nyelvészként. Lettország függetlenedése után visszatért ősei hazájába, élelmiszeripari vállalkozásba fogott, majd a kétezres évek elején beszállt a politikába, volt gazdasági miniszter és európai parlamenti képviselő is.

Lettország kormánya az ukrajnai háború óta keményvonalas politikát visz a szomszédos Oroszországgal szemben.

A balti országban döntés született arról, hogy visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot, a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölték meg.

A rigai kormány a terrorizmus finanszírozásával vádolja Moszkvát.
„Látjuk az orosz erők brutalitását, amely valójában sok esetben az ISIS-re hasonlít, akiket mindig is terrorszervezetnek neveztünk” – mondta augusztusban Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.

Riga a minap rendkívüli állapotot vezetett be a lett-orosz határon: a kormány szerint mindez a részleges orosz mozgósítás miatt szükséges.

Lettország emellett úgy döntött: nem ad ki humanitárius vízumot a sorozás elől menekülő oroszoknak, sőt általános korlátozást vezetnek be az oroszok beutazására.

A balti országban eközben sorra rombolják le a máig álló szovjet emlékműveket,
az óriási rigai obeliszket bedöntötték az azt körülvevő tóba.

Döntés született arról is, hogy fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást: megszavazták azt az oktatási reformot, amelynek keretében kizárólag lett nyelven folyhat a jövőben oktatás, így 2025-ig fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű tanítást az óvodákban és általános iskolákban. Ez ellen tiltakozik a kétmilliós ország lakosságának mintegy egyharmadát kitevő orosz kisebbség.

(Rajcsányi Gellért, mandiner.hu)

]]>www.mindenszo.hu]]>