A HVG tudósításában -már a címben is- imigyen számolnak be P. Lili vaktivista legutóbbi performanszáról.

„Ahelyett, hogy ezért térden kúszva hálálkoznának, ahelyett Iványi Gábor is megkapja a magáét, mint én is, más is (...)”. 

Érdekes...

Vannak ezek a fránya deverbális verbum képzők, például ez a -kodik, -kedik, -ködik, s ezek ikertesója, a -kozik, -kezik, -közik.

Leginkább belső történések kifejezésére használjuk, erős visszaható zamattal.

Na most, a hálál (hálát ad) szavunk imigyen feldíszítve kizárólag a -kodik képzőt ismeri – vagyis: hálálkodik.

Bár lássuk be, lehet, hogy P. lili számára ez az irodalom, és akkor mi nem értünk semmit. Mert például elhíresülése idején is mondott már olyan „irodalmiakat” – például: 

„jövőre való megváltást” (az mi lehet?)

„vállaljuk a felhivalkodást” (jó lenne, ha valaki megmutatná, hogyan kell felhivalkodni)

„ki kinek a faszát szopja teli erőből” (például te?) 

Aztán kiírta a pólójára, hogy „ELVIEG független Katalin”, majd közli az őrá fogékony hallgatósággal, miszerint térden állva kellene „hálálkoznunk”.

Szegény... szegény hülye lány. Apropó! Róla jut eszembe, hogy a -kodik, -kedik, -ködik denominális verbum képző is tud lenni, bizony! Itt van például az ökörködik – na ugye!

A baj ott kezdődik, amikor valaki elhiszi magáról, hogy az ökörködés világmegváltás. Meg művészet. Ó, Istenem, a kisökör bevallása szerint magyar – testnevelés szakos tanár akart lenni. Már úgy a „jövőre való megváltást” meg a „hálálkozást” előtérbe helyezve, miközben nagyot szítt a cigarettájából rúdmászás előtt.

Micsoda szerencséje a világnak, hogy nem lesz. Tanár se. Marad a „ki kinek a fąszát szopja teli erőből” szakértője. S utána majd hálálkozik...

Forrás: ]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>