- 0
Ennek köszönhetően lett ilyen…
A M. nevű csicskamédia tábornoknak titulált engem
Ez nekem baromira tetszik! Itt az első tábornoki üzenetem!
„Tegnap a M. nevű csicskamédia tábornoknak titulált engem, hát ez nekem baromira tetszik! Itt az első tábornoki üzenetem!
Soha nem az ellenségeid győznek le, hanem a félelmeid. Ezért köss barátságot a félelmeiddel, de ne akard legyőzni őket!”
Szegény P. Ritának elmaradt a gyerekkora. Ennek köszönhetően lett ilyen…
Pótlásképpen neki szól a mese:
Jean de La Fontaine: A felfuvalkodott béka
Egyszer meglátta a réten az ökröt a béka.
- Milyen hatalmas állat! - gondolta magában irigykedve. A többi békához pedig így szólt:
- Megláthatjátok, hogy még ma megnövök én is ekkorára! - s elkezdte szívni a levegőt magába.
A többi béka körülállta s csodálkozva nézte.
-Hagyd abba az erőlködést! - mondta az egyik.
- Elég már, így is te vagy a legnagyobb köztünk - így a másik.
A béka azonban nem hagyta abba. Kidüllesztve a mellét, mérgesen kérdezte: „Melyikünk nagyobb hát? Az ökör vagy én?"
- Az ökör - felelték.
A béka még elszántabb lett. A pocakját még jobban fölfújta, még több levegőt szívott magába, már úgy nézett ki mint valami labda.
- No, ki nagyobb? - nyögte ki nehezen.
Ám a választ már nem hallhatta. Hatalmas pukkanással szétrepedt.
Egyszer meglátta a réten az ökröt a béka.
- Milyen hatalmas állat! - gondolta magában irigykedve. A többi békához pedig így szólt:
- Megláthatjátok, hogy még ma megnövök én is ekkorára! - s elkezdte szívni a levegőt magába.
A többi béka körülállta s csodálkozva nézte.
-Hagyd abba az erőlködést! - mondta az egyik.
- Elég már, így is te vagy a legnagyobb köztünk - így a másik.
A béka azonban nem hagyta abba. Kidüllesztve a mellét, mérgesen kérdezte: „Melyikünk nagyobb hát? Az ökör vagy én?"
- Az ökör - felelték.
A béka még elszántabb lett. A pocakját még jobban fölfújta, még több levegőt szívott magába, már úgy nézett ki mint valami labda.
- No, ki nagyobb? - nyögte ki nehezen.
Ám a választ már nem hallhatta. Hatalmas pukkanással szétrepedt.
Forrás: Bádog - Bayer Zsolt blogja
Előző cikkBayer Zsolt: Hajrá, hannoveri farkas!