Ma 2020 február 29. Anonymus napja van. Holnap Albin napja lesz.
53556eea332f63c9838e015ff118b55d.jpg

Park Kiadó Könyvklubja: Sztálin hóhérai

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Sajnos, nem hava, hogy Hamvai Kornél remek darabjának a címét idézhetném. XII. 18. Sztálin születésnapja. A Park Kiadónál megjelent Donald Rayfield Sztálin és hóhérai című komoly könyve.

Nem Sztálin-életrajzról van szó,  nem is a Szovjetunió történetéről Sztálin uralkodása alatt, hanem a bolsevik mozgalom és Oroszország/Szovjetunió történetéről, a zsarnoki elnyomó államgépezet perspektívájából.

Hadd szögezzem le rögtön: messze nem divatos megközelítésmóddal van dolgunk, még ha szép számmal jelennek is meg hasonló tárgyú történészi munkák – elegendő Daniel J. Goldhagen Hitler’s Willing Executioners: Ordinary Germans and the Holocaust (New York: Knopf, 1996) vagy Robert Gerwarth Hitler’s Hangman. The Life of Heydrich (New Haven/London: Yale University Press, 2011) című művére gondolnunk. Olyan történészi munkával van dolgunk, amelynek szerzője a struktúrákon túllátva meri észrevenni tárgya lényegét – jelen esetben a zsarnokságot.

komm

A szerző Sztálinén kívül az elnyomó államgépezet öt meghatározó működtetőjének a pályáját mutatja be, Dzerszinszkijtől Berijáig, vagyis a bolsevik mozgalomnak a hatalom megragadása előtti állapotától a posztsztálini periódus kezdetéig elemzi az elnyomó struktúrát.

Az angolul először hét éve megjelent könyvet nagyon széles tájékozódási horizont jellemzi, ami részint a rendkívüli forrásismeretből fakad – megdöbbentő azonban arról értesülni, hogy Oroszország egyre jobban korlátozza a hozzáférést a kutatók számára (13. o.) –, részint a páratan szakirodalmi tájékozottságból, de talán mindenekelőtt abból, hogy a szerző mer különbségeket tenni (márpedig qui bene distinguit bene docet), osztályozni, ítéletet alkotni (az akkori tettekről és a mai szakirodalomról egyaránt). Ugyanakkor megmarad a történész terepén: nem bocsátkozik totalitarizmus-elméleti vagy politikai filozófiai fejtegetésekbe (holott kézenfekvő is volna akár).

Hogy a szerző csakugyan belemerült a tárgyába, azt mi sem érzékelteti jobban annál, hogy könyve orosz nyelvű kiadásához nem volt szüksége fordítóra. Az, hogy két nyelven tud és mer gondolkodni a témájáról, már eleve sejteti a belehelyezkedés és a kívülállás páratlan képességét is. Egyenesen hátborzongató az, ahogyan bele tud bújni „hősei” bőrébe, s ugyanakkor velőtrázó természetességgel ír a szörnyűségekről. „Az első gyilkosság, amelyben része volt…” – kezdődik egy bekezdés (46. o.), mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy valaki, aki később a világ legnagyobb területű hatalmának – „a világnak egyhatoda: ez a Szovjetunió”, tanultuk az óvodában – a vezetője lesz, gyilkosságok szereplője. (Tacituson kívül nem sokan akadtak, akik ilyen magától értetődő könyörtelenséggel  tudták ábrázolni a félelem légkörét). Ugyanilyen hátborzongatóan írja le a társadalmi jelenségeket és folyamatokat is – pl. azt, hogy milyen mentalitásbeli rokonság fűzi egymáshoz a Cseka vezetőit és a költőket (98 sk. o.), illetve hogyan alakul ki „a tányérnyalók új társadalmi osztálya: a forradalmi értelmiség” (113). De idézhetnénk azt is, amikor a a történeti statisztikai eszköztárát csillogtatja meg annak megállapításához, hogy a Cseka tevékenységének köszönhetően mennyivel csökkent Oroszország lélekszáma 1917 és 1920 között (103. o.), és akkor még nem is beszéltünk Mihail Frivonszkijról, a csekistáról,  aki mivel „egy ellenszegülő fogoly kirúgta a fogait, teljes egészében az áldozatok [a Cseka áldozatai]  aranyfogaiból készített protézist kapott”

SztalinHoherai_szerzo

Mint említettem, a szerző nem merészkedik forrásokkal alá nem támasztható állításokra, viszont a relativizmust is elkerüli. Így például nem dönti el a kérdést,  vajon tényleg az Ohranka, a cári titkosrendőrség ügynöke volt-e Sztálin, viszont nem tartja érdemesnek megemlíteni sem, hogy valaha viták dúltak arról, kit terhel a felelősség a katyńi mészárlásért (hiszen a forrásokból egyértelmű). Az azonban, hogy nem állít semmit azon kívül, ami forrásokkal alátámasztható, nem zárja ki a személyiségvonások szemügyre vételét, a személyiségfejlődés vizsgálatát a különböző események magyarázatára. Sztálinról és pribékjeiről minden esetben gazdagon árnyalt jellemrajzot kapunk, de sohasem a felmentés szándékával. Élénk, de mindig csak az események megértését szolgáló leírásokat kapunk a hétköznapi józan ész számára nyilvánvaló személyiségtorzulásokról (például arról, hogyan viszonyul Sztálin a grúz származásához, milyen indítékok vezérlik a zsidó orvosok perében,  a tábornokok lemészárlásában, vagy hatalma megtartása érdekében  támaszkodik az egyházra, stb). Noha némileg leegyszerűsítésnek, a probléma kikerülésének tűnik a könyvben tárgyalt hat embert tenni meg a fő felelősnek a szovjetunióbeli terrorért – a szerző felteszi a kérdést, hogyan működhetett a rendszer, ám a válasz helyett azonnal a felelősök taglalására tér át –, Sztálin és Hitler szembeállítása már megvilágító erejű: míg a Führer a saját hátországát biztosítani akarta, őrült rendszerében volt logika, addig a generalisszimusz „mindenkit magával rántott a paranoiába” (10. sk. o.).

Botorság volna megpróbálni csak előszámlálni is a könyvben szükségképpen felbukkanó érdekes részleteket. Sztálin örökségét magánéleti síkon mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy lánya, Szvetlana – aki néhány hete ]]>halt meg]]> – az Egyesült Államokba emigrált.

S végül magára a magyarul olvasható könyvre, a mű eddig legteljesebb változatára térek ki. A 2004-es angol és a 2008-as orosz nyelvű kiadás szolgált a magyar változat alapjául, Makovecz Benjamin mesteri fordításban. A kötetet szakmai lektorálását Sz. Bíró Zoltán végezte el lelkiismeretesen. A különböző irodalmi idézetek fordítása természetesen – noha az ilyesmi bogarászós munka már igencsak korszerűtlen – oroszból történt. Kiadói közlés szerint könyve megjelenése óta a szerző nem kap vízumot Oroszországba (ami rendkívül nagy kitüntetés egy angol történészprofesszor számára).

(Aki videót szeretne nézegetni a Generalisszimuszról, az megteheti pl. ]]>itt]]> , akit érdekel a kedvenc nótája, kattintson ]]>ide]]>.)

A könyv megrendelhető az alábbi címen:

]]>http://parkkiado.hu/termek/sztalin-es-hoherai.html]]>

Flag - gépnarancs

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (4342) Egészség (50) Sport (729) Autómánia (61) Nagyvilág (1446) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Politika (1571) Gazdaság (640) Jobbegyenes (1696) Kultúra (4) Mozaik (42) Heti lámpás (232) Flag gondolja (33) Életmód (1) Belföld (5) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (13) Irodalmi kávéház (482) Tereb (139) Tv fotel (65) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>