Állítása szerint nem politikai, hanem kifejezetten művészi szándékoktól vezérelve. Így lett a nagy vezér a vezérmotívum. Ha-ha.

De a nyilvánvaló provokáció most nem jött be. X-Tereskova, ahogy önmagát nevezi, leszálló ágba került. Nagyjából azóta, hogy odacsinált a Parlament tövébe, és a produktumot műalkotásnak nevezte. Ezzel képességeihez mérve túlságosan magasra helyezte a lécet, amit azóta sem tud átvinni. Lássuk be, az igazán nagyok nem a végtermékkel kezdték. Előbb igyekeztek valóban nagyot alkotni. Ha kellett, éheztek is akár, néhányan bele is haltak, hogy megszülessen a nagy mű. Amire aztán felfigyelt a közönség, sokszor inkább csak az utókor. Nagy Kriszta viszont csak arról sikoltozik évek óta, hogy vegyük már észre. És rettenetesen meg van sértődve, mert kevesen fogékonyak hisztijére.

A Hvg.hunak úgy fogalmazott provokációjának médiafelvezetésekor, hogy alkotását azért nem szánta politikai állásfoglalásnak, mert szerinte az ma Magyarországon egzisztenciálisan és morálisan is veszélyes. A művész szorong egzisztenciálisan. Szeretne megélni, mit megélni, jól élni művészetéből, de valamiért nem megy. Vagy megy, csak hazudik? Mindegy is. Keresett hát valakit, aki sikeresebb nála, és nadrágszárába csimpaszkodva hozzáfogott a nagy ötlet megvalósításához.

„Azt festem, amit látok, arról, amit érzek. Őt látom mindenütt. Ő most a megélhetésem záloga. Azért dolgozom, hogy pénzt keressek. Mint mindenki más” – mondta az alkotó az Indexnek.

És ha már alkotott, több héten át napi 12-14 órát foglakozott az arccal, szerette volna, ha a dolog nagyot szól, de legalábbis behozza az árát. Sietnie kellett, hiszen ha a kampány után készül el, művészi credója lemállik a projektről, mint kiszolgált plakátok a hirdetőoszlopokról. De meglett minden időben, és a balliberális sajtó közölte az összes sunyi mondatot is, amelyek segíthetik a mű értelmezését és befogadását. Nekem az tetszett legjobban, hogy miért pont 57, és miért kerül egy darab akciós áron 59 990 forintba. Mert Krisztánk úgy unja már 56-ot. Az ő családjában nyilván nem akasztottak, börtönbe nem zártak, országból el nem űztek senkit. Ezért nem a 63-at választotta, amikor legalább szabadultak páran. Vagy csak egyszerűen lusta volt? Nem volt elég párnaciha, lepedő, konyharuha, amire a többletet rákasírozhatta volna? Bízzunk ebben, és ne feltételezzük, hogy Krisztánk ostoba liba, aki semmit nem ért az őt körülvevő világból, mégis nagyon szeretné kifejezni önmagát. Szerencséje van, mert beszéltem olyan műgyűjtővel, aki szívesen vett volna 57-ért egyet tőle, hogy egyazon mozdulattal ott helyben az unott művész fejébe húzza. De belátta, hogy a projekt célja valójában ez lett volna. A botrány, a Blikk-címlap, a művészek üldözéséről szóló tirádák a nyugati újságokban. Ehelyett mit olvasunk a sajtóban? Azt, hogy előzetes bejelentkezés nélkül ment el Nagy Kriszta kiállítására a miniszterelnök felesége, aki vett magának két Orbán Viktor-portrét, majd távozáskor a vendégkönyvbe is írt pár kedves szót.

„Kedves Kriszta! A neten olvastam a kiállításról. Tetszett a nyilatkozata is. Mivel korábban is jártam kiállításán, ismerem az alkotásait, most is azt vártam, hogy »mint festő láttat és kérdéseket tesz fel a szemnek«. Most sem csalódtam! Köszönettel: Lévai Anikó, 2014. május 20.” – olvasható a miniszterelnökné bejegyzésében.

Mivel a Godot Galéria vezetője rengeteg gyalázkodó üzenetet kapott a hír napvilágra kerülése után, és sokan nem hiszik el az egészet, szeretném felhívni a figyelmet a vásárlás tényének kifinomult eleganciájára. Lévai Anikó ugyanis több okból is megsértődhetett volna, ha felül a provokációnak. Először is a művésznőcske, miután megkérdezték tőle, miért pont azt a képet választotta, amit, tettetett kacérsággal ecsetelte, mennyire bejön neki Orbán mint férfi. Vérmes feleség ilyenkor ugyebár hegyesre reszeli a körmeit. Aztán nem titkolt iróniával nyilatkozgatott a provokátor arról, milyen rémes, hogy már megint van egy megkerülhetetlen arc az életünkben, aki betolakodik a hálószobánkba, a konyhánkba, életünk minden zugába, ha nem akarjuk is. Arról a férfiról beszélt így, akit nemcsak Lévai Anikó, hanem több mint kétmillió ember nagyra becsül ebben az országban.

Galériás uram tehát ne csodálkozzon a gyalázkodók indulatain. Amikor pedig megélhetésről, egzisztenciális szorongásról, árleszállításról, az akciós termékek iránti össztársadalmi vonzódásról értekezik „Teresunyiskova”, akkor gátlástalanul veszi át a balliberális politikai propaganda Orbán-ellenes lózungjait. Mintha nem élt volna itt, amikor az ország teljesen legatyásodott. Persze lehet, hogy neki akkor jobb volt, és sajnos nem tud mást, mint eldalolni saját fájdalmát és örömét, ezért próbálja most is saját rossz közérzetét szétteríteni az egész társadalomra.

Mi, a Páholy készítői és élvezői ezt tisztán kell lássuk, és mindenki eldönti, hogyan reagál rá. De a miniszterelnök felesége csattanósabb, ugyanakkor európaibb, elegánsabb választ nem adhatott az ócska provokációra, mint a két kép megvásárlása. Nem is tudott mit lépni a mattot kapott Nagy Kriszta. Kínjában megígérte, hogy következő képébe belehímzi Lévai Anikó nevét. Mi meg űrhajósokból űrhajók leszünk. Jó lesz nekünk.

Gajdics Ottó - mno.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>