Már akkor bizonyította alkalmatlanságát az emberi együttélésre, amikor hírhedt megafonos akciójával megzavarta a Magyar Fesztivál Balett előadását, és Markó Ivánon kérte számon, miért kapott társulata 130 millió forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, amikor más együttesek ennek töredékéből kénytelenek tengődni. Az a tény, hogy azóta a Fesztivál Balett felfüggesztette tevékenységét, és Markó éppen pénzhiányra hivatkozott, még alá is támaszthatná Gulyás igazát. De tettét ez sem menti, mert művésztársainak előadását, és különösen a közönség élményét tönkretenni semmilyen igazság nevében sincs joga. És ez még csak a bemelegítés volt. 

Mert az, amit január 27-én, a holokauszt-emléknapon művelt a Páva utcai megemlékezésen, arra enged következtetni, hogy egy olyan szociopatával állunk szemben, aki nem figyelmen kívül hagyja mások érzéseit, gyászát, fájdalmát, megrendültségét, hanem képtelen érzékelni, felfogni. Így aztán nem érdekli semmi, csak önös érdekeinek mindenen átgázoló, agresszív képviselete. Közben pedig azt hazudja szemérmetlenül, hogy épp „szolidaritást mutat” garázdaság közben.

A megemlékezésen a kormány részéről ]]>Rétvári Bence KDNP-s államtitkár mondott beszédet,]]> ennek végén lépett elő váratlanul a közönség soraiból Gulyás. A Krétakör ügyvezetője neves történészek tiltakozását idézte a Szabadság térre tervezett szobor ellen, majd arra kérte az államtitkárt, ha a kormány komolyan gondolja, hogy a magyar államot felelősség terheli a holokausztért – ahogyan Rétvári is mondta –, akkor ennek megfelelően cselekedjen, és ne hozza létre a ]]>német megszállási emlékművet.]]> Az egybegyűltek egyik része – ki tudja, miért – megtapsolta. Másik része viszont a rendezvény levezető elnökével, Botos Jánossal, a Páva utcai központ igazgatóhelyettesével értett egyet, aki emelt hangon közölte a provokátorral, mennyire méltatlan azon áldozatok emlékéhez, akikért állítólag szót emelt, hogy napi politikai hőbörgéssel teszi tönkre az emelkedett hangulatot. Botos János persze még nem tudta, hogy Gulyást nem érdeklik az ilyen avítt, dohos szempontok, ő kifejezetten példát akart mutatni az erre fogékonyaknak arra, mit tart ő a jövő hatékony politikai megnyilvánulásairól.

„Állampolgári kötelesség a tiltakozás, állampolgári rendzavarás az eszköz, civil alapon kell közpolitizálni, a jövő a független aktivisták kezében van” – ilyeneket nyilatkozott ]]>másnap a Népszabadságnak.]]> Szemere Katalin újságíró bedőlt a cselnek, és már az interjú második mondatában azt hangsúlyozta, Gulyás magánemberként vett részt az akcióban. Pedig elég átlátszó az erőlködés, amivel a látszólag kimúlt SZDSZ és a frissiben összetákolt balliberális összefogás kultúrharcosainak kampányszövegeit független civilek megvilágosodásaként próbálják eladni.

Hiszen ki is ez a Gulyás? Annak a Krétakörnek az ügyvezetője, amelyik tagja a Független Előadóművészek Szövetségének, ez a szövetség pedig többek között alapítója a Humán Platformnak. Jegyezzük jól meg ezt a nevet! A platform alapítói közül érdemes még megemlíteni az Oktatói Hálózatot, amelynek oszlopos tagja György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, a média és kommunikáció tanszék tanára, aki egyáltalán nem vádolható kormánypárti elfogultsággal, viszont rendszeresen „közpolitizál civil alapon” Gulyás Mártonnal különböző helyszíneken. Ő az egyik éceszgéber a „poszteszdéeszes” társaságban. Aztán a Szépírók Társaságát, amely Konrád Györgytől Spiró Györgyön át Závada Pálig minden írót tagjai sorában tud azok közül, akik Bajnaiból bohócot csinálva ]]>Gyurcsányt visszakönyörögték az álbaloldali összefogásba.]]> Vagy a Tranzit.hu „független” aktivistákból, művészekből álló szervezetet, amelyről annak ellenére áhítattal áradozik Gulyás, hogy maga is elítéli baklövésüket, amikor a Nemzeti Kulturális Alap jövőjéről rendezett megbeszélésükön nem adtak hivatalos felszólalási lehetőséget L. Simon Lászlónak, az NKA alelnökének. Nyilván a hőn áhított párbeszéd jegyében. Ennyiből is látszik, hogy a Humán Platform egyfajta gyűjtőszervezete azoknak az értelmiségi csoportosulásoknak, amelyek rejtve kívánják tartani balliberális pártkötődésüket, ugyanakkor cselekvően részt kívánnak venni e pártok hatalomba juttatásában. A Humán Platformot alapító szervezetek aktivistáit láthattuk a ]]>Fidesz-székház elfoglalói között,]]> a Fővárosi Közgyűlést megzavarók, a minisztériumok, közhivatalok épületeit megszállók, a minden ellen tiltakozók soraiban. „Bajnai-gárda”, a köznyelv csak így hívta őket. Ma már Gyurcsánynak dolgoznak. Ennyit Gulyás függetlenségéről.

De ha már állampolgári kötelesség a tiltakozás, akkor a Páholy szerkesztősége ezúton tiltakozik Gulyás Márton és tettestársai azon félrevezető megközelítése ellen, miszerint a német megszállás tervezett emlékműve le akarná tagadni a felelősséget, amely a korabeli magyar államot terheli a holokausztért. Tiltakozunk azon neves történészek történelemhamisítása ellen is, akik az emlékmű kapcsán löttyös indulatukat szétfröcsögve már-már úgy beszélnek erről a felelősségről, mintha megszállás nem is lett volna, mintha minden magyar ember kollektíven bűnös lenne, mintha a múlttal szembenézni csak lesunyt fejjel, becsukott szemmel lehetne. Pedig éppen így nem lehet. Ha fontosabb az emlékezésnél a gyűlölt rezsim elzavarása, az alaptörvény dehonesztálása, a hatalom visszaszerzéséért indított durva lejárató kampány, akkor ne csodálkozzon az acsarkodó társulat, ha egyre kevesebben figyelnek oda rájuk. Tudomásul kellene venni, hogy a legtöbb ma élő magyar már nem tehet arról a borzalomról, ami a második világháború idején történt. De Kálomista Gábor metszően pontos megfogalmazását idézve: „nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy soha ne történhessen magyarokkal hasonló borzalom”. Ezt az akaratot, ezt a tetterőt kockáztatják azok, akik most azzal vádaskodnak, hogy a megszállás minden áldozatának emléket állító alkotás a felelősség elkenéséről, a történelem átírásáról szólna. Mert szűk látókörű politikai érdekeiktől vezérelve gyengítik a megbékélés esélyét, sőt újabb feszültséget generálnak. Ha mindenki nácinak, antiszemitának, rasszistának, kirekesztőnek bélyegezhető, aki nem a balliberális megmondóemberek véleményét osztja, akkor a megbélyegzők nagyon nem is akarnak semmiféle kiegyezést. Se a múltról, se a jelenben. Ahogy Rétvári államtitkár fogalmazott: „a gyűlöletből sokan éltek korábban is, és biztos ma is sokan vannak, akik ebből akarnak élni”. No, ez az igazi állampolgári kötelesség, hogy ezt ne hagyjuk! Még Gulyás Márton szabadcsapatainak sem!

Gajdics Ottó - mno.hu - hírtv

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>