Nyitott Könyvműhely Kiadó Könyklubja - Eve Ensler- sorozat

Jobb lett volna férfinak születni. De ha már ez nem jött össze, próbáljunk meg szembenézni a nőiségünkkel. Ismerkedjünk meg a testünkkel. Először is a vaginánkkal. Beszéljünk róla. Aztán beszéljünk a testünkről, a nagy hasunkról, a kis mellünkről. Meddig vagyunk hajlandóak elmenni, hogy elérjük a vágyott tökéletességet?

Gimnasztika vagy mellműtét? Bulimia vagy fogyókúra? És beszéljünk a kamaszlányokról is. Hogy hogyan élnek a világ különböző pontjain, milyen alaptalan és megalapozott félelmek gyötrik őket. A Nyitott Könyvműhely díszkötésben adta ki A vaginamonológok szerzőjének három könyvét, köztük a színházban is bemutatott mű eredeti vágatlan változatát is.

Eve Ensler neve már Magyarországon is ismert. ]]>A vagina monológok]]> első változata 1996-ben látott napvilágot Amerikában. Nálunk néhány évvel később ]]>Bozsik Yvette vitte színre]]>, majd a Pécsi Harmadik Színház ]]>is a műsorára tűzte]]>. Megjelent ]]>hangoskönyv ]]>változatban is.

Most a Nyitott Könyvműhely megjelentette ]]>A vagina monológok]]> "vágatlan változatát". A kötet kiegészült az azóta útjára indított, nőket érő erőszak ellen kampányoló ]]>V-nap ]]>történetével is. A monológok 200 interjú alapján készültek. A technika a következő: Eve Ensler nem egyetlen interjúból állítja össze a monológot, hanem több interjúból hoz létre egy merőben új, irodalmi igényű szöveget.

A monológok mindegyikének középpontjában a vagina áll, szó esik a szőrről, a menstruációról, a szexről, a megerőszakolásról, a tamponról, a maszturbációról, a szagáról, az orgazmusról, a leszbikusokról, a szülésről, a transzszexualitásról és még sorolhatnám. A témák mindegyikéről egyes szám első személyben esik szó, ezáltal közelebb kerül hozzánk a téma - és nem utolsósorban rögtön elő is adható a színpadon. (Kezdetben Eve Ensler játszott minden szerepet, később csatlakoztak csak hozzá ismert színésznők.)

A darabot sikere ellenére rengeteg támadás érte szülőhazájában, attól kezdve, hogy negatív színben tünteti fel a férfi-nő viszonyt, egészen addig, hogy miért interjúvolt meg egy hatéves kislányt a nemi szerve szagáról, hiszen ez sérti a személyiségi jogait. Kolonialistának bélyegezték, miközben támadták katolikus és protestáns oldalról egyaránt. Talán az egyik legvitatottabb rész az, melyben egy 16 éves kislányt, akit korábban megerőszakoltak, elcsábítja az egyik szomszédnőjük (]]>itt meg lehet hallgatni az inkriminált részt]]>). A 24 éves nő alkoholt itat a kislánnyal, úgy oldja fel. Jó néhányan erőszaknak érzik, amit a lánnyal tesz - és nem értik, miért esik ez más megítélés alá, mint amikor egy férfi csinálja ugyanezt. Az átkötő szövegekben megdöbbentő dolgokat olvashatunk "vaginatények" címszóval, megtudhatjuk például, hogy a női nemi szervben kétszer annyi idegvégződés van, mint a férfiban. De azt hiszem, attól, hogy számtalanszor kimondjuk azt a szót, hogy vagina, még nem változik meg semmi.

A ]]>Tökéletes testek]]> soványka kötete úgy született, hogy Eve Ensler nem volt megelégedve a hasával. Szerinte túl nagy. Hogy lefogyjon, nem eszik kenyeret, helyette utazgat a világ különböző pontjaira, és a testükről beszélget különböző nőkkel. Ebben a kötetben dialógusok is szerepelnek, nem csak monológok. Itt a monológok valódiak - legalábbis nem derül ki, hogy ne így lenne. Hírességek is nyilatkoznak, nemcsak névtelen arcok, Isabella Rossellini például elmondja, hogy a Lancőme cég azért vált meg tőle, mert egy idő után ő feltűnőbb lett, mint a termék, amit reklámoznia kellett volna. (Hogy őszinte legyek, nem értem, ez pontosan mit takar, de így szerepel a könyvben. Erős a gyanúm, hogy a fordításon lett volna még mit csiszolni.) Vagy azért, mert betöltötte a negyvenet?

A kötetben nekem a legjobban az illusztrációk tetszenek, ugyanilyen grafikák találhatóak a díszkiadás másik két tagjának borítóján is, de csupán ebben a kötetben szerepelnek a rajzok belül is. Sehol nem bukkantam a nyomára, hogy ki az alkotó.

Eve Ensler végig kérdezett ugyanarról a dologról egy csomó nőt, majd a kérdéseit (például Mi lenne a vaginád, ha beszélni tudna?) kihagyva, a válaszokat formálta irodalmi szöveggé. Számomra jóval hitelesebb lett volna az egész, ha az összeollózott monológok helyett a valódi válaszokat olvashatnánk, és nem lógna ki annyira a lóláb - a didaktikus szándék.

A sorozat harmadik darabja, az ]]>Érző lelkek]]> a tizenévesek világát mutatja be. Megint összeollózott, "irodalmi" szövegekből építkezve. Ezekkel a szavakkal kezdődik: "Drága Érző Lelkek! Tudom, kik vagytok." - Merész mindenesetre. Jóval több benne az összefoglaló kérdés, mint ]]>A vagina monológok]]>-ban (Miért rossz lánynak lenni?, Mit szeretnék elmondani anyámnak?, Milyen a jó kislány?, Mi okoz örömet?). Emellett konkrét személyekkel is megismerkedhetünk, egy lánnyal, aki nagyon szeretne beletartozni egy bandába, de nem nagyon megy neki. Egy lánnyal, aki teherbe esett, és nem tudja, mit csináljon a babával. Egy kínai munkáslánnyal, aki a Barbie-gyárban dolgozik. Egy kongói lánnyal, aki túlélte a szexrabszolgaságot. A főszöveget most is tények kötik össze, szintén a döbbenet jegyében. (Amerikai tények, teszem hozzá rögtön, amelyek érdekesek számunkra, de sokat nem mondanak.)

]]>A vagina monológok]]> színpadon érdekesebb, mint könyvben. A könyvet talán serdülő lányunk kezébe adhatjuk, hogy mélyedjen bele, és az elolvasása után elbeszélgethetünk vele a kötetben felvázolt problémákról. Hasonló funkciót tölthet be az ]]>Érző lelkek]]> is. A ]]>Tökéletes testek]]> még erre sem nagyon alkalmas, de azt el kell ismerni, a három kötet jól mutat együtt a polcon.

]]>

Eve Ensler]]> drámaíró, performer és emberjogi aktivista. 1953. május 25-én New Yorkban született. . Legsikeresebb műve ]]>A vagina monológok]]>, melyet több mint 48 nyelvre lefordítottak és 140 országban állítottak színpadra, ]]>film is készült belőle]]>. Írt politikai memoárt, szerkesztett a nők elleni erőszakról szóló antológiát, ]]>mozgósított sztárokat]]>. Rendszeresen publikál különböző magazinokban, 2010-ben az egyik cikkében megemlítette, hogy méhrákja van. Azt is interjúban mondta el, hogy gyermekkorában ]]>apja fizikailag és szexuálisan is bántalmazta]]>. 23 évesen örökbe fogadta az akkor 15 éves, mára színészként ismert Dylan McDermott-ot.