Ma 2020 december 02. Melinda, Vivien napja van. Holnap Ferenc napja lesz.
cfdd614c4ded43fc25f23869321ca81e.jpg

Hideg, vérrel

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Karl Marx ugyan nyilvánvalóan kriminálisnak találta az angol munkásosztály helyzetét, és sejteni vélte, hogy ki a tettes, de az biztosan nem fordult meg a fejében, hogy egyszer majd a skandináv krimi kapcsán is hivatkozni fognak rá.

A társadalmi visszásságok élveboncolásában elöl járó műfaj népszerűsége évek óta töretlen hazánkban is, az idei könyvfesztivál pedig valósággal elkényeztette az északi irodalom szerelmeseit. De mi is az a skandináv krimi, és kiket érdemes olvasni?

Népszerűek az olyan kiadványok, amelyek ismert irodalmi alkotásokat foglalnak össze két percben, avagy pár mondatban. Ha így akarnánk tenni a skandináv krimi esetében, nagyjából ilyesmit írhatnánk: egy magányos valakit holtan találnak a lakása sufnijában, a családi gondokkal terhelt, fásult, de rutinos nyomozó rájön, hogy a szálak a messzi múlt sötét titkai felé vezetnek, közben megismerjük a svéd/norvég/dán/izlandi társadalom néhány számkivetettjét is, és legalább egyszer elhangzik, hogy a rasszisták rossz arcok.

Persze ennél azért jóval többről van szó, de ami szinte minden északi detektívregény sajátja, az a társadalomkritikus gerjedelem, és valamiféle, a miénktől erősen különböző melankólia. Minket is gyötör a múlt, de főleg azért, mert mintha nem nagyon tudnánk szabadulni tőle. A skandináv krimik többségében ezzel szemben inkább az a félelem kap figyelmet, ami a múlt visszatérése miatt furakodik a jóléti társadalom mindennapjaiba. 

Egyrészt ugye a történelmi térerő itt sem volt mindig zavartalan, számos szégyenfolt pettyezi például mind a norvég, mind a svéd históriát. Kollaboráció a nácikkal, mélyszegénység, a puritán keresztyénség leple alatt folytatott kegyetlenkedések. Ez a kép az északi filmművészetből is rendre visszaköszön, és erre számos példát lehetne felsorolni a ]]>Max Manus]]> című háborús filmtől elkezdve a nemrég nálunk is bemutatott ]]>Ördögszigeten]]> át a remek ]]>Engedj be!]]> című vámpírfilmig, amely az Alkony-széria kartonvalóságával szemben hiteles korrajzot fest, például megtudhatjuk belőle többek között azt is, milyen lehangoló hely lehetett a hetvenes évek Svédországa.

Lehet persze az északi krimik itthoni népszerűségének oka a nettó káröröm is – lám, ott sem csak legóvárépítés az élet –, de gyanakodhatunk arra is, hogy egyfajta hiány áll a dolog hátterében. Mégpedig a sokszor eltemetett realista regény műfaja és az abban megfestett társadalmi tablók utáni ácsingózás. És itt bukkan fel Marx, akinek szakállából a svéd krimi alapító atyáiként (kis képzavar, hisz egy a magánéletüket is összekötő szerzőpárosról van szó) is emlegetett ]]>Maj Sjöwall]]> és ]]>Per Wahlöö]]> bújt ki. Bár már jó ideje nem kényeztet el bennünket a magyar könyvkiadás a páros világsikert hozó köteteivel (1981-as az utolsó megjelenés), de érdemes előkeresni őket, ha a rendőri munka – nyilván akkori – világára és a korabeli, általuk látszólagosnak bélyegzett svéd demokrácia kritikájára kíváncsi valaki.

Jo Nebo érkezik - Fotó: Béres Attila

Ezt a hagyományt viszik tovább az északi szerzők, akiknek munkáiban valamiképpen mindig a társadalmi valósággal kezd iszapbirkózásba a nyomozó, még akkor is, ha a tettes éppen pszichopata. Néhány napja éppen a kortárs norvég, de mondhatjuk, hogy a kortárs északi krimiirodalom egyik állócsillaga érkezett hazánkba. Jo Nesbo munkáival ráadásul klappol mindaz, ami eddig elhangzott. Az Animus a Nemeszisz és a Vörösbegy című regénnyel kezdte meg annak idején a rockzenészből átvedlő norvég sztáríró hazai bevezetését, utóbbi kapcsán bátran kijelenthetjük, hogy a szerző nem véletlenül lett sikerre ítélve: a kortárs norvég belpolitikai viszonyok mellett Nesbo igen hatásos képekben idézi meg a világháborús eseményeket is. Az már csak a ráadás, hogy ehhez fordulatokban gazdag és feszült krimicselekményt is társít. A sikert jelzi, hogy már a nyolcadik kötet jelenik meg tőle magyarul (Denevérember), és az író továbbra is a megkezdett úton jár tovább, hiszen a kissé zűrös Harry Hole nyomozó ezúttal is a szakterületéhez illő feladatot kap, miután egy sorozatgyilkost kell üldözőbe vennie.

Az idei könyvfesztivál vendége volt Hakan Nesser is, akitől most nem olvasható új kötet magyarul, de a korábbi kettő bátran ajánlható azoknak, akik szeretnének közelebbről is megismerkedni a műfajjal. A gonosz arcai című kötet mondhatni szokványos skandináv krimi, aminek az alapsztorija egy nem túl eredeti, bár hétköznapinak sem nevezhető szituáció – a feltételezett gyilkos nem emlékszik semmire, majd őt is megölik. A Borkmann-elv című regényben pedig olyan „klasszikus” ellenfele akad, mint a Baltás Gyilkos, de a leleplező csavarnál még érdekesebb a rettegésbe süllyedt városka és a tehetetlen rendőrség bemutatása. Ami egyedivé teszi a tanárból lett szerző műveit, az Van Veeteren főfelügyelő figurája, aki bizonyos szempontból a párizsi Maigret felügyelő nordikus megfelelője: atyáskodó, kicsit különc és morc, és inkább hisz az intuícióban és az emberismeretben, mint a vaslogikában.

Új szerzőket is avatott az Animus: itt járt Leena Lehtolainen. A finn szerzőnő az északi krimiben viszonylag szokatlannak számító bravúrt hajtott végre: főhőse női nyomozó, és a jelek szerint könyvében minden adott, ami a sikerhez szükséges, többek között a rendőrségi állapotok áldatlanságának bemutatása. Hjorth és Rosenfeldt szerzőpáros, és talán nem csak ebben hasonlít a korábban emlegetett balos-kritikus ősökhöz. Ingovány című könyvükben is találni roncsolt életet és megtört lelket, meg a kisvárosi élet pletykaalapú szociális hálóját. Úgy tűnik, hogy az emberi tényező és a társadalmi törésvonalak jelentik többek között a skandináv krimi hajtóerejét, és láthatóan az érdeklődés lendülete egyelőre a hazai olvasók között is kitart.

mno.hu - Szathmáry István Pál

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (4943) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1911) Tv fotel (65) Kultúra (6) Belföld (5) Gazdaság (655) Sport (729) Heti lámpás (247) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Mozaik (83) Nagyvilág (1452) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Politika (1571) Tereb (140) Szépségápolás (15) Egészség (50) Történelem (14) Irodalmi kávéház (494)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>