Ennek köszönhetően tanították nekem '56-ot ellenforradalomként, míg a gyermekem tankönyvében már forradalomként szerepelt. Nem tudom, hogy a korona hamisítvány-e vagy sem, hiszen nem vagyok ennek a területnek a szakértője. Eddig ahányan vizsgálták ezt a magyar történelemben legfontosabb szerepet betöltő szakrális tárgyat, annyiféle következtetésre jutottak. Ami ebben a filmben az érdeklődésemet felkeltette, az Kozsdi Tamás maga. Személyében a spiritualitás egy új hajtása szökött szárba ősi kultúránk gyökerein. Miután személyesen ismerem az alkotót, elmondhatom, hogy a film nagyon visszafogott. Tamás arra született, hogy tabukat döngessen, gátlástalanul csörtessen át téren és időn, és rúgja föl a körénk szilárdult dimenziók kereteit. Még sokat fogjuk hallani e szárnyaló madár tollának suhogását. - Kassai Lajos lovasíjász.

„A címben megfogalmazott Magyar Korona alatt nem csupán a Magyar Szent Koronát értem, hanem mindazt az államalakulatot, amelyik másfél ezer éve, a negyedik században a Kárpát-medencében létrejött. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, évezredeken át számos nép ittléte és átvándorlása készítette elő a talajt.

Jelen munkámban, bár kifejezetten az Anjou-kor előtti 1300 év Kárpát-medencei történelmére helyeztem a hangsúlyt, az első fejezetekben ennél régebbi korokra nyúló visszatekintést is tettem. A Magyar Korona fémjelezte államalakulat történetét egy Európára vonatkozó magyar külpolitikai kontextusban is megvizsgáltam (370-1241 között) tárgyalva, sokszor újraértelmezve megannyi történelmi korszakot és eseményt is, majd a tatárjárás utáni időszakban már kifejezetten csak a Magyar Szent Korona néven ismert ötvöstárgy és a köré kialakult kultusz vizsgálatával foglalkoztam, amely a hiedelem szerint ma az Országház Kupolacsarnokában van.

A történelmi vizsgálatokkal azt az évezredes hömpölygést, ritmust is láttatni szeretném, amelynek csak egy epizódja a 895-ben végbement „honfoglalás”. Meglátásom szerint a Kárpát-medencei népek sok évezredes történetét ritmusában és átfogó logikájában kell szemlélni, nem pedig véletlenszerű népáradatok céltalan vándorlásaiként. Atilla hun király a trójai szikamberek pilisi városában telepedett le. Az avarok szintén hunok voltak, Árpád vezér ugyanott a Csepel-szigeten állomásozott, ahol anno Atilla király és Géza fejedelem is olyan szentélyt építtetett, amin a sumér királyok szimbóluma volt felfestve, hogy csak néhány kapcsolatot említsek.

]]>]]>

Jelen munkámban nemcsak egy átfogó magyar történelmi áttekintést kívántam adni, hanem bemutatni mindazokat a logikai anomáliákat, amelyeket a Magyar Szent Korona kapcsán a kutatásaim során felfedeztem. Munkám célja egyfelől az volt, hogy egy több éves forrásgyűjtési szakaszt lezárjak, valamint az általam felismert gondolatokat a szélesebb Olvasóközönség elé tárjam. A címben megfogalmazott merész állítás, mely szerint Európa feltámad, arra vonatkozik, hogy ha a Magyar Korona a harmadik évezredben újra képes lesz kifejezni önmaga erejét, hatalmát és mágikus működésének kódjait, akkor Európa számára egy olyan fényminőséget nyújt át, amelyre véleményem szerint az európai népek lelki közössége nemcsak hogy éhezik, hanem büszke lesz rá minden ma élő magyar ember is. Kívánom, hogy így legyen!
(Buda, 2013. október)

Előszó a harmadik kiadáshoz:
2016. augusztus 14-én az interneten bemutatásra került a Szent-e a Szent Korona című 78 perces riportfilm, melyben e mű koronahamisítási elméletét számos képpel és átfogó érvrendszerrel együtt ismertettem. A tabudöntögető elméletet egy hónap alatt tizenötezren nézték meg. A jelen, harmadik kiadás belívében teljesen változatlan a másodikhoz képest. Kötésében keménytáblás lett, valamint az 1000-1944 közötti magyar tisztviselőket bemutató harminc oldalas melléklet is visszakerült a kötetbe.

]]>]]>

TARTALOM:

Személyes indíttatás
A Szerző előszava
Előszó egy különös koronakönyvhöz

INDÍTÓ KÉP
Mi a Magyar Szent Korona?
Korona az Országházban
Az Égi Tanács szemszögén át

MAGYAR TÖRTÉNELMI VIZSGÁLATOK
1. A suméroktól pannonokig
2. Szkíták, dákok, géták
3. A római kor hazánkban
4. Arius és a Nicaea-i zsinat története
5. A hunok a Kárpátokba érkeznek
6. Atilla király birodalma
7. Vallási ügyekről
8. Az avaroknak nevezett fehér hunok
9. Mi történt Kazáriában?
10. A fejedelmek kora Gézáig
11. Géza fejedelem külpolitikája
12. I. István királysága
13. Királypuccs a magyar udvarban
14. András király a szentistváni úton
15. László és Kálmán hercegek uralkodása
16. II. András és az akkoni világtalálkozó
17. A tatárjárás után szétesett mágia
18. Kié a jog?
19. A szétszakadt szakrális valóság
20. A hamisítás kora
21. Mindenki vizsgálódik
22. Az eltérített idő
23. Huszonnégy év kilenc hónap

ZÁRÓ KÉP
Lezáró gondolatok

Forráshivatkozások jegyzéke
Mellékletek

Bibliográfia a Magyar Korona kutatásához
Magyarország elöljárói és tisztségviselői 1000-1944.
Felhasznált források az elöljárók és tisztségviselőkhöz.

]]>]]>