Ma 2024 december 08. Mária napja van. Holnap Natália napja lesz.
94b307f4f32764cfca7a8e81eba01c7b.jpg

A Magvető Kiadó könyvklubja - Megtagadva

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A háborús könyvek többsége magára a harcra koncentrál, Kováts Judit viszont itt azokra, akik otthon maradnak: a nőkre. Egy fiktív 18 éves lány szemszögéből látjuk a második világháborút, aki eleinte természetesen nem érti, ami körülötte történik.

A kezdeti naivitás és a fokozatos rácsodálkozás jól ismert írói eszköz, de itt is hatásos, mert ami a hátországban történik, legalább olyan borzalmas lehet, mint a frontvonalban.

A helyszín a regényben nincs megnevezve, csak a könyvről készült ]]>kisfilmből]]> derül ki, hogy Nyíregyháza környékéről van szó. Érdemes lett volna a könyvben is leírni a helység nevét, hogy a történetet pontosabban tudjuk a háború menetéhez viszonyítani, illetve hogy érezzük: ezek valós, Magyarországon megtörtént események, amelyeket egyébként idős emberek meséltek el a szerzőnek, aki aztán nem tanulmányt, hanem regényt írt belőlük.

Pontosan ennek köszönheti a könyv a hitelességét is, hogy ezek a borzalmak valóságosak voltak: elvitték a faluból a férfiakat harcolni, aztán a zsidókat gettóba zárni, aztán a németek bombáztak, aztán az oroszok, aztán mindenki egyszerre, és a gyalogos seregek is ide-oda vonultak, gátlástalanul kihasználva az ellenséges területen élőket.

"Az igazságot már csak én tudom, a többiek mind elmentek. Soha nem akartam emlékezni. Egész életemben próbáltam elfelejteni mindazt, ami történt. Hiába, nem szabadulhatok."

A könyv felépítése annyiban mégsem volt elég hatásos, hogy Anna megerőszakolása már a fülszövegből kiderül, ezért az olvasó számít rá, így sokkal kevésbé megdöbbentő, amikor a történet kétharmadánál megtörténik. Rám ennél nagyobb hatással volt az, ahogyan a falu fokozatosan elpusztul. A bombák és a seregek is iszonyú pusztítást végeztek az emberekben, a házakban, az ételben, elbújni sem lehetett, és bárkit bármikor megölhettek. A valóságban a személyes és a kollektív tragédiát természetesen nem lehet összehasonlítani, méricskélni, de ezt a könyvet olvasva rám nagyobb hatást tett a faluban tett pusztítás esztelensége, durvasága.

„Magamban egyre csak azt hajtogattam, hogy „nem én, nem én, nem én”. A két szóra koncentráltam: a betűkre, amikből álltak és a hangokra, amiket hangtalanul ejtettem ki, újból és újból, egyre gyorsabban, egészen addig ismételgetve őket, amíg elkezdtek összefolyni, előbb vékony erecskévé, majd dagadó folyammá változni. Mindenfelől a neménneménneménnemén áramlott felém, a két szónak már nem volt sem eleje, sem vége, a tagadáshoz és a személyemhez pedig nem volt köze.” (Kováts Judit: Megtagadva, Magvető, 2012.)

A szerző itt-ott a megmaradt emberségre is kitér, végül pedig arról ír, ahogy a háború kettétörte a főszereplő, illetve rajta keresztül milliók életét. Nagyon jól látszik, hogy a háborús bűnösök rendszerint nem valakik mások, hanem itt élnek köztünk, a faluban, az országban – ahogy azonban az ellenséges katonák között is vannak jó emberek.

]]>http://www.olvaslak.hu]]> - szpeti

 A könyv megrendelhető a következő címen:

]]>http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=konyv&id=139413064]]>

Kováts Judit: Megtagadva

 

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Vetítő (30) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Heti lámpás (339) Belföld (11) Tv fotel (65) Tereb (146) Kultúra (9) Életmód (1) Mondom a magamét (8007) Autómánia (61) Nézőpont (1) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (721) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (2892) Mozaik (83) Sport (729) Politika (1582) Mozi világ (440) Flag gondolja (38) Rejtőzködő magyarország (168) Történelem (18) Nagyvilág (1310) Irodalmi kávéház (543)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>