Cocteau szerint „a film géniuszának” nevezett rendezőnő két legnagyobb, s egyben legvitatottabb műve az 1934-es Az akarat diadala, amit az 1933-as nürnbergi nemzetiszocialista seregszemléről forgatott; illetve az 1936-os berlini Olimpiát dokumentáló szenzációs technikai újításokat sem nélkülöző műve. Ez a két film mérföldkőnek számít az egyetemes filmtörténetben. Az akarat diadala például 1937-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott a franciáktól. A 30-as évek elején bemutatott Kék fény című filmjét például Balázs Béla írta, akinek nevét zsidó származása miatt az 1938-as felújításkor lehagyták a főcímről. A film hegyekben játszódik, s a rendezőnő megszállottságát jól mutatja, hogy a dublőzökről lemondva, saját maga vállalkozott olyan hegycsúcsok megmászására, amelyekre csak a legbátrabbak mernek gondolni. Ez a fajta megszállottság jellemezte Leni Riefenstahlt egész pályafutása alatt.