Ma 2020 április 04. Izidor napja van. Holnap Vince napja lesz.
970cec05adb5e53b6014ba94d6b4b95f.jpg

Szigorodtak a hitel-felvétel feltételei

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az elmúlt egy-két évben jelentősen megemelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, de a forint alapú hitelek visszafizetése is sok családnak gondot okozhat az állásuk elvesztése esetén. Megszaporodtak az ingatlan-árverések, az autószalonokban pedig a visszavitt autók.

A kormány ezért megszigorította a hitel-felvétel feltételeit, védve a hitelezőket és a hitel-felvevőket is az esetleg felelőtlenül felvett magas hitelek rossz következményeitől.

A kormány még tavaly döntött úgy, hogy beavatkozik a pénzintézetek és a magánszemélyek közötti kapcsolatba, és szigorítja a hitelezést annak érdekében, hogy csökkenjenek a magas törlesztések, melyek egy része az ügyfelek felelőtlensége, más része a bankok nagyvonalúsága miatt csődhelyzetbe taszított sok családot. Elsősorban a deviza alapú hitelek okoztak gondot az árfolyamok változása miatt, sok esetben a törlesztőrészlet akár 50-60%-kal is nőtt az elmúlt két-három évben, a visszafizetés így komoly nehézséget okozhat még a magasabb jövedelemmel rendelkező családok számára is.

A 361/2009. Kormányrendelet egy része 2010. március 1-jén lépett hatályba, de az igazi szigorítás június 11-től várható.
 
 
A rendelet március 1-jén hatályba lépő rendeletei azt szabályozzák, hogy mekkora hitelt lehet felvenni a különböző forint-, ill. devizaalapon ingatlanra és személygépkocsira. Jelzáloghitelezés esetén a vételár nagyobb hányadát lehet hitelből finanszírozni, mint autóhitel esetén, és forintalapú hitelből többet lehet felvenni, mint deviza alapúból. Ennek az az oka, hogy a forintalapú hitel kockázata kisebb, hiszen árfolyamváltozással nem kell számolni. A hitelfelvevők viszont nem nagyon kedvelik a forintalapú hitelt, mivel a kamata magasabb, mint a deviza alapú hiteleké, és így drágább is azoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a forintalapú hitel törlesztőrészlete még a megnőtt árfolyammal számolt törlesztőrészleteknél is magasabb.
Az új szabályozás felsorolása előtt tisztázzunk egy fogalmat: mi az a pénzügyi lízing? Hasonlít a hitelhez abban, hogy havonta kell fizetni a díjat, ebben az esetben a lízingdíjat; a lízingbe vevő fizeti a fenntartás költségeit (pl. lakás esetén rezsi, autó esetén biztosítás), viseli a károkat és természetesen élvezi a hasznokat. A nagy különbség az, hogy hitel esetén a tulajdonjog azonnal a hitelfelvevőre száll át, ezt be is jegyzik az ingatlan-nyilvántartásba, vagy autó esetén a forgalmi engedélybe, a banknak zálogjoga keletkezik a vásárolt ingatlanon (jelzálogjog) vagy ingó dolgon (az autón). Pénzügyi lízing esetén azonban a lízing tárgya a bank vagy más pénzintézet tulajdonában marad, a lízingbevevő csak üzembentartó lesz, viszont a lízingszerződés lejártakor jogot szerez arra, hogy az összes lízingdíj kifizetése után tulajdonjogot szerezzen a lízing tárgyán. A pénzügyi lízinget elsősorban személygépkocsik esetén alkalmazzák, de lehetőség van az ingatlan-lízingre is, ez utóbbi esetben az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként csak a lízingszerződés lejárta után jegyzik be a lízingbe vevőt.
 
Ingatlan vásárlása, építése esetén a jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok:
 
1.       Forinthitel esetén a vásárlási (forgalmi) érték 75%-át nem haladhatja meg a hitel összege, pénzügyi lízing esetén ez az arány 80%.
2.       Euró alapú hiteleknél 60%, pénzügyi lízing esetén 65% a maximális arány, tehát az önrésznek ennek megfelelően legalább 40, ill. 35%-nak kell lenni.
3.       Más deviza alapú hiteleknél (pl. svájci frank) 45, ill. 50% az irányadó arány.
Magyarországon nagy népszerűségnek örvendtek a svájci frank alapú hitelek, ill. néhány éve még a japán jen alapú hitelek. Ez utóbbiak drasztikusan megdrágultak, és egy ideje már nem jellemző, hogy japán jen alapú hitelt vegyünk fel. Lassan elérhető közelségbe kerül az euró bevezetése hazánkban, így a bankok és a magánszemélyek is egyre inkább az euró alapú hiteleket preferálják más devizával szemben.
 
 
Gépjármű vásárlása, lízingelése esetén a szabályozás a következő:
 
1.       Forinthitel esetén a gépjármű piaci értékének 75%-a lehet a hitel összege, ill. 80%-a a pénzügyi lízing összege.
2.       Euró alapú hitel esetén 60%, pénzügyi lízing esetén 65% az új maximális arány.
3.       Más deviza esetén a piaci érték 45%-a lehet a hitel összege, ill. 50%-a a pénzügyi lízing összege.
Ezek az arányok természetesen a kamat- és egyéb költségek nélkül értendők, csak a tőketartozásra vonatkoznak. Gépjárművek esetén a futamidőt is maximalizálták, 84 hónapnál nem lehet hosszabb.
Amennyiben ugyanarra a dologra többféle devizanemben is vesznek fel hitelt, akkor a legalacsonyabb arányt kell figyelembe venni.
 
Június 11-én lép hatályba a rendelet 3-5. szakasza, melyek a körültekintő lakossági hitelezésre vonatkoznak. E szerint a pénzintézeteknek ki kell dolgozniuk egy belső szabályzatot, amelyben rögzítik, hogy milyen feltételekkel adnak hitelt a magánszemélyeknek, figyelembe véve a korábban felsorolt arányokat, ill. a hitelképességet és a hitelezhetőséget. A hitelezhetőségi limit a havonta fizetendő részlet (mely tartalmazza a tőketörlesztést, kamatokat, egyéb költségeket) maximális összegét jelenti, amit a hitelfelvevő jövedelme alapján határoznak meg. A limitet a bank saját hatáskörben állapítja meg, körültekintően, hogy kockázatát csökkentse, és lehetőleg elkerülje az adós fizetésképtelenségét.
A különböző hiteltípusokra külön-külön kell meghatározni ezt a maximális összeget, amely a forint alapú hitelekre vonatkozik. Euró alapú hitel esetén a meghatározott hitelezhetőségi limit legfeljebb 80%-a lehet a havi törlesztés, míg egyéb deviza esetén csupán 60%. Ezzel a szabályozással (talán) elkerülhető, hogy az adósok túlvállalják magukat.
 
 
A kormányrendelet egészének hatályba lépése után várhatóan kisebb összegű hitelek kerülnek kihelyezésre, minden bizonnyal kisebb számban is, mint korábban, hiszen többen ki fognak esni a hitelfelvevő körből, mert nem tudják teljesíteni a feltételeket (pl. a szükséges önerővel nem rendelkeznek). A szigorítás védi a hitelfelvevőket is saját felelőtlenségüktől, esetleg a bank figyelmetlenségétől, és az egyéb kockázatoktól. Természetesen védi a pénzintézeteket is a szükségesnél nagyobb kockázattól. A szigorúbb szabályokra szükség volt, reméljük, hogy a hozzájuk fűzött reményeket beváltják.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1449) Autómánia (61) Sport (729) Életmód (1) Flag gondolja (33) Kultúra (5) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (83) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Egészség (50) Belföld (5) Gazdaság (646) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (1727) Tv fotel (65) Heti lámpás (239) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1571) Tereb (139) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (485) Mondom a magamét (4424)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>