Azt vizsgálja, hogyan alakulnak ki és hogyan szűnnek meg a társadalmi járványok és a tömeges társadalmi jelenségek. Egy választáson azok tömeges megjelenése, akik korábban nem mentek el, a bűnözés és drogfogyasztás, egy divat kialakulása, egy hír vagy pletyka elterjedése ilyen tömeges társadalmi jelenségek. Azt találta, hogy a szájról szájra átadott hírek terjesztése a leghatékonyabb, messze megelőzi az újságokat, tévéket, rádiókat. Ennek oka az, hogy a modern média már túl hangos, a személyes fülbe súgás kocsmában, orvosnál, fodrásznál vagy baráti társaságban sokkal meggyőzőbb.

Mintha rólunk szólna Gladwell könyve, a magyar parlamenti választásokról. A társadalmi járványoknál szerepet kapnak speciális személyiségek, akik kevesen vannak, de hatásuk annál nagyobb. Vannak közöttünk olyan emberek, akik hihetetlenül sokat tudnak számokról, tárgyakról, helyekről. Hosszan sorolják egy autómárka tulajdonságait, mindig tudnak jó ötletet adni vásárláshoz, költözéshez, utazáshoz. Vannak közöttük olyanok is, akik mindent tudnak a pártok választási ígéreteiről, és hatékonyan terjesztenek igazat vagy hamisat. Megint mások szintén adatbankként működnek, de nem tárgyakat, hanem embereket ismernek olyan mennyiségben, ami sokszorosan meghaladja a mi ismeretségünket. Nagyon hatékonyak, mert az igaz vagy a hamis hírt nagyon széles körben képesek elterjeszteni. A harmadik speciális csoportba pedig azok tartoznak, akik különleges rábeszélőképességgel, meggyőző erővel rendelkeznek.

Ők képesek sikerrel eladni a pletykát, rágalmat, politikai irányvonalat, terméket és szinte bármit négyszemközt, kocsmában vagy a tévén át millióknak. Egy társadalmi jelenség akkor érkezik el a forrpontra, ha e három speciális személyiségcsoportból többek támogatására számíthat. Ha egy politikai választási kampány rágalmakat kíván terjeszteni, akkor biztosan szüksége van mindhárom csoportra. Nem vagyunk egyformák, ezt eddig is tudtuk, de hogy vannak közöttünk olyanok, akik személyes tulajdonságaik alapján képesek társadalmi járványokat és tömeges társadalmi jelenségeket elindítani vagy megfékezni, ezt bizony jó tudnunk. Nem elég egy jó ötlet vagy jó politika, nem elég, ha igazunk van, mellettünk kell állniuk a két lábon álló adatbankoknak és a nagy meggyőzőknek.

Ők mondják el a szájról szájra járó nagyon hatékony propaganda útján, hogy nekünk van igazunk, ők varázsolnak maroknyi emberből tömeget. Sajnálatos, de a hamis hírek elterjesztése is így történik. Egy gondolat, hír akkor éri el a forrpontot, ami után már elsöprő erővel terjed, ha beakad, ha megragad. A hegyes végű hír betalál, a szokatlan, sőt meglepő is. Így vált Amerika legnépszerűbb tévésorozatává a Sesame Street, ahol élő és animációs szereplők együtt szerepelnek: a valós és a kitalált világ keveredése szokatlan ugyan, de ettől érdekes. Magyarországon is előfordul a kitalált hír megragadása, ahogy azt a nem létező 23 millió román munkavállaló esetében láttuk.

A tömeges társadalmi jelenségek kialakulásának harmadik fontos eleme a speciális személyiségek és a megtapadó hír mellett a környezet, amiben az adott jelenség kialakul. A 80-as évtizedben New York korábban ismeretlen bűnözési hullámot élt át. Este már alig lehetett kimerészkedni az utcára, több negyedben már nappal sem, a metróban mindennapossá vált a késelés, rablás és az erőszak. 1990-ben tetőzött a bűnözési járvány, majd a városban néhány év alatt kétharmaddal csökkent a gyilkosságok száma, felére csökkent az összes veszélyes bűncselekmény, és a metróban a 90-es évek végére 75 százalékkal kevesebb volt a bűnesetek száma, mint az évtized elején.

Mi történt? New York bűnözési járványa a metróban gyökerezett, az egész városhoz képest egy kicsi területen. A metró vezetői elfogadták a betört ablak elméletet, amely szerint akkor terjednek el egy helyen a súlyos bűncselekmények, ha a kis bűnözők szabadon működhetnek, ha be lehet mászni a betört ablakon a lakásba. A kicsi lopást követi a rablás, majd az erőszak és a gyilkosság. A metró esetében ez a graffitit jelentette, a szerelvények és falak összefirkálását.

1984-90 között valamennyi metrószerelvényt megtisztították a firkálásoktól, majd lecsaptak a bliccelőkre. E két kicsi, a bűn határát súroló jelenség kiszűrésével hirtelen megszűntek a nagyobbak is: megváltozott a környezet a metróban, megszűnt a belenyugvás és elnézés légköre, a kis változás meghozta a nagy áttörést. Majd New York új kormányzója a város rendőrfőnökévé nevezte ki a metró megtisztítását sikeresen végrehajtó Brattont, aki azonos módszerrel ért el sikert a városban is. Először lecsapott a már nagyon agresszív koldusokra, és megtisztította az utcákat a kis bűnözőktől. A légkör és a környezet megváltozásával pedig a nagyobb bűncselekmények is visszahúzódtak.

Gladwell levonja a tanulságot: a világ megváltoztatható. Nagyon kicsi erővel, kevés energiával, viszonylag kevés pénzzel és aránytalanul kis idő alatt óriási változásokat tudunk elindítani, ha célzottan avatkozunk be, ha élünk a különleges személyiségek segítségével, ha üzeneteinket kihegyezzük, és ha környezetünkben a nagy változtatást, a forradalmi átalakítást a kis hibák kijavításával kezdjük. A világ megváltoztatható, a jövő és a múlt felé egyaránt.

(Malcolm Gladwell: The Tipping Point, How Little Things Make a Difference, ABACUS 2000)

Matolcsy György - hetivalasz.hu