Ma 2020 szeptember 26. Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.
ab932b82a397aa9fa492467ab5eb8029.jpg

Kitekintő - Amerika a neokonok után

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miben hisznek az amerikai neokonzervatívok? Úgy vélik, a jó hatalomnak joga van katonailag is fellépnie a rosszak ellen. Lassan véget ér azonban Amerika neokon kalandja, s vele együtt a neoliberális gazdasági nézetek is leáldozóban vannak.

Az Egyesült Államok külpolitikáját 2000 után döntően egy olyan csoport határozta meg, akik neokonzervatívoknak, röviden neokonoknak nevezték magukat. Ők építették fel a Bush-doktrínát, melynek lényege, hogy az amerikai hatalom kivételes az egypólusú világban: a szabadság és rend nevében megelőző csapást mérhet bárkire, akit fenyegetőnek tart, kormányokat buktathat meg és nevezhet ki, mert Amerika jót akar, és a jóindulatú hatalomnak mindenhez joga van.

A neokonok hisznek abban, hogy egy politikai rendszer belső tulajdonságai meghatározzák külső viselkedését, tehát egy diktatúra az egész világra veszélyes, így Amerika dolga az, hogy liberális demokráciákkal váltsa fel a diktatúrákat. A neokonok nem hisznek a nemzetközi intézményekben és jogban, szerintük ezek gyengesége miatt kell Amerikának hegemón szerepet vállalnia a világban, és mindez igazolja az afgán és az iraki háborút. Az egyik legismertebb amerikai politológus és történész, Francis Fukuyama szerint azonban Amerika neokon kalandja a végéhez közeledik, és a kemény aktivista politikát puhább, belátóbb politikára kell cserélni.

Fukuyama az ókori görögökhöz megy vissza a mai amerikai neokonok megértéséhez. Szókratész mondta, hogy jelentős különbség van az arisztokráciában, monarchiában vagy demokráciában élő emberek között: a demokrácia embere szeret jól élni, kedves és nem fenyeget másokat, szemben a másik kettővel. Erre épül a neokon hit: hogy a diktatúrák demokráciával való felváltása megváltoztatja az emberek gondolkodását és viselkedését; már nem fenyegetnek, céljuk a jó élet.

A neokonok szerint Amerika sorsa a világban az, hogy katonai erejét felhasználva mindenütt beavatkozzon, ahol még nincs demokrácia. Fukuyama szerint azonban ezzel több gond is van. A neokonok feltételezték, hogy Amerika elég erős katonai téren, hogy a kiszemelt diktatúrákat megdöntse, majd helyükre demokráciát építsen fel - kiderült azonban, hogy nem elég erős, és nem megy oyan egyszerűen és gyorsan az építés.

Az is egyértelművé vált, hogy Amerika nem önzetlen hatalom, hanem érdekei szerint lép fel a világban, hiszen az amerikai kormány a saját népének felel, annak érdekeit képviseli. Ezzel azonban vége a jó szándékú, önzetlen hegemón mítoszának: Amerika nem a diktatúrában élők érdekét, hanem sajátját tartja szem előtt. Ez ki is derül, így a világ közvéleménye már nem hisz Amerikának, és népszerűsége zuhan a világban.

A neokonok a gazdaság területén is megbuktak. A neokon politika ortodox liberális nézeteken alapul - a piac mindenható, az államot le kell építeni, a kereskedelmet és pénzt liberalizálni kell -, és ezeket az amerikai külpolitika a világ számos országára ráerőltette. Ez történt az 1980-as évtizedben Dél- és Latin-Amerikában, a kilencvenes évtizedben a volt szocialista országok és a kelet-ázsiai gazdaságok esetében, de a neoliberális receptek mindenhol megbuktak. Azok jártak jobban, akik elkerülték a neoliberális kúrát: Kína és India sikere egyben a neoliberalizmusnak ellenállók sikere is.

Kiderült, hogy a recept nem működik, mert hibás választ ad arra a kérdésre, hogy miből ered a gazdasági fejlődés. A neoliberális közgazdászok a siker forrását az állami szabályozás leépítésében és a piaci működés szabadságában látják, de kiderült, hogy intézmények, humán tőke és állami szabályozás nélkül baj lesz, amit a mai pénzpiaci válság mutat a legjobban.

Amerika otthon bedőlt saját rossz receptjének, mert a pénzpiacot az állam gyakorlatilag nem szabályozta, de ezzel nem csupán odahaza, hanem az egész globális pénzpiacon válságot okozott. A neokon külpolitika mellett a neoliberális gazdaságpolitika is megbukott: otthon és itthon egyaránt. Ennek levét isszuk mi itt és az amerikaiak odaát.

Matolcy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Belföld (5) Történelem (14) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Mondom a magamét (4814) Irodalmi kávéház (490) Jobbegyenes (1854) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Vetítő (37) Életmód (1) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Gazdaság (652) Autómánia (61) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (140) Flag gondolja (33) Heti lámpás (243) Nagyvilág (1452)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>