Ma 2024 október 16. Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.
0869448e1cd18df1458df58b45e916f7.jpg

Kitekintő - Állam és jólét

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miért nem a nagy vagy a kis állam a jó kérdés? Mikor fejlődött a leggyorsabban az Egyesült Államok? Miért jó mégis a jóléti állam? Mit kell tennünk nekünk, magyaroknak?

Az egyenlőtlenségek mérséklése segíti a gazdasági növekedést

Jeff Madrick - a Challenge amerikai folyóirat kiadója, egyetemi tanár, kitűnő és morálisan tiszta közgazdasági kiadványok sikerszerzője - új könyve nyílt hadüzenet a neoliberális közgazdaság maradék seregeinek. A hetvenes évek végétől három évtizeden át uralkodott a neoliberális közgazdasági iskola Amerikában: eszerint minél kisebb az állam, annál jobb a gazdaságnak, a piac önszabályozó, és az adócsökkentések mindig több munkára és beruházásra sarkallnak. Madrick azonban bebizonyítja, hogy az Egyesült Államok azért lett nagy és gazdag, mert jól használta az államot. A sikeres kormányzati programok - a tömeges földtulajdonszerzés támogatásától az iskolarendszer kiépítéséig, az autópálya-építéstől az internetig, a nyugdíjrendszertől az egészségügyig - az elmúlt száz évben a GDP 6-7 százalékáról 27 százalékra emelték az állami adók szintjét, de e nélkül Amerika nem lenne az, ami. Ronald Reagan és idősebb George Bush kormányzása idején is emelkedett az állami újraelosztás, ahogy Margaret Thatcher brit uralma idején is: a szavak és a tettek között tehát van némi ellentét.

Sőt, Amerika akkor gazdagodott a leggyorsabban, amikor többet költött szociális kiadásra és kiterjesztette a harmincas években, a New Deal során megépített jóléti államot. Ez történt az ötvenes és hatvanas években is, de 1979 után a neoliberálisok nyomására megindult a jóléti állam leépítése. Amerika ma már csak a GDP 13 százalékát költi szociális juttatásokra, szemben az európai jóléti államok 25-30 százalékos szintjével. Szerzőnk szerint azonban a jóléti állam jó dolog, mert segít egyenlőbbé tenni a társadalmat, ami gyorsítja a gazdaság növekedését. Az egyenlőtlenségek mérséklése azért segíti a növekedést, mert erősíti az optimizmust és az igazságérzetet a társadalomban, valamint csökkenti a piacon kialakuló jogtalanságokat, különösen a nők, a kisebbségek és a speciális helyzetű csoportok esetében. A jóléti állam jó a munka, a munkavállalók számára, ezért erősíti a növekedést.

Szerzőnk bizonyítja, hogy az elmúlt három évtizedben az amerikai munkavállalók döntő többségénél nem nőtt a reálbér, jelentős részénél pedig csökkent, miközben számottevően növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek. A társadalom 80 százaléka már nem kalkulálhat az amerikai álommal, vagyis azzal, hogy jobban él majd, mint a szülei: valójában csökken reálkeresete szüleihez képest. Bár egyre több olcsó ázsiai ruhát, elektronikai terméket és bútort vásárolhat fizetéséből, az alapvető javak - ház, oktatás, egészségügy, közlekedés - megszerzése egyre többe kerül.

Madrick szerint nem kicsinek vagy nagynak kell lennie az államnak, hanem hatékonynak. Javaslata szerint három százalékkal emelni kellene a GDP-arányos adószintet, és a pénzt okos kormányzati programokra kell költeni. A többlet százmilliárdokat szociális programokra, oktatásra, egészségügyi ellátásra és infrastruktúra-fejlesztésre kellene fordítani, így mérsékelve a társadalmi egyenlőtlenségeket. Amerika ezzel még messze az európai jóléti államok 40-50 százalékos adócentralizációja mögött maradna: a 30 százalék körüli adószint a fejlett világ legalacsonyabbja lenne. A mai válság valamit lezár Amerikában: vége a neoliberális gazdaságpolitika uralmának, erősödik a szociális gondolat, de még nem dőlt el, hogy újból a jóléti állam erősítése felé fordul-e a világ leggazdagabb országa.


Magyarországon is sokan hittek a neoliberálisok hamis érveinek. Sokan gondolták, hogy nincs szükség jóléti államra, a munka nem számít, csak a tőke. Az egészség és a tudás a piacra bízható, nincs szükség a gyermekvállalás támogatására és a szegénység elleni fellépésre. A jóléti állam azonban jó dolog, de jól kell működtetni, különben drága és egyetlen célját sem éri el. Ez a helyzet nálunk, ezért kell a fordulat.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Autómánia (61) Belföld (11) Gazdaság (718) Politika (1582) Mozaik (83) Jobbegyenes (2859) Vetítő (30) Egészség (50) Heti lámpás (329) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Történelem (18) Mozi világ (440) Mondom a magamét (7886) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (537) Flag gondolja (36) Nagyvilág (1310) Sport (729) Gasztronómia (539) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Tereb (146) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (9) Rejtőzködő magyarország (168)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>