A régiók színessége Európa nyerő kártyája

Michael Breisky kivételes jelenség: osztrák karrierdiplomata, a dél-tiroli megegyezés egyik kidolgozója, hosszú éveken át hazájának írországi nagykövete, később New York-i konzulja. A legjobb kínai egyetemeken ad elő, közben egy száz éve született, de méltatlanul elfeledett, valóban zseniális osztrák-amerikai filozófus - Leopold Kohr - életművének egyik felelevenítője. Könyve izgalmas válasz korunk alapvető kérdéseire: érdemes a figyelmünkre.

Szerzőnk szerint szükség van a felvilágosodás befejezésére, egy második szakaszra, mert a XVII-XVIII. században hódító útjára indult racionális eszméket túlhajtották, ezért visszaütöttek. Az értelemre építő első felvilágosodás végül mindent a tudományra vezet vissza, ami ellen már a XIX. századi romantika, majd az ebből kisarjadó nacionalizmus is fellázadt. De a lázadás tovább tart: a mai vallási fundamentalizmusok, az ezoterikus tanok, a populista politikák és az elmúlt század összes izmusa valójában irracionális válasz a túlhajtott értelemre. Breisky szerint még mindig a hagyományos vallások adják a legjobb választ az emberi lét alapkérdéseire, nem a racionalizmus, és ez a végső oka a ma is erősödő irracionális eszméknek. A felvilágosodás a szabadság kiterjesztésével válaszol az emberi lét alapkérdésére - mi végett is vagyunk a világon? -, szemben a nagy világvallások egybecsengő válaszával, amely szerint egymás segítése, az elesettek támogatása, a szeretet és a teremtett rend megőrzése az emberi élet feladata.

A tudomány és ráció mindenhatóságába vetett hit vezet el az egyre nagyobb szervezetekig, a nagyvállalati uralomig, a nemzetállamokhoz, majd a nemzetek feletti szervezetekhez és a globalizációhoz. Mesterével együtt Breisky azt vallja, hogy vissza kell térni az emberi léptékhez és mértékhez. A nemzetállamok kisebb egységekre bontása ma is lehetséges lenne, bár valószínűbb, hogy a nemzetállamok gyengülnek, de nem szűnnek meg, és a civil társadalom veszi át a korábbi állami funkciók egy részét. A globalizáción túl kell lépni a helyi és regionális gazdaságok megerősítésével, mert ezek emberi léptékűek, rugalmasak, felelősen gazdálkodnak, és a helyi közösségek ellenőrzése alatt állnak. Ezzel szemben a globalizáció óriási multinacionális vállalatokat használ, amelyek rugalmatlanok, felelőtlenek, és még a legerősebb nemzetállam sem képes ellenőrizni a globális piacokat, ahogy a válság is bizonyította: a krízis éppenséggel Amerikából indult.

A mai világ három legnagyobb problémája - a globalizáció, a nagy méretek és az, hogy muzulmánok milliói gyűlölik a nyugatiakat - egy tőről fakad: a tudományba és technikába vetett végtelen hiten, az emberi mérték elvetésén, tehát a túlzásba vitt ráción alapul. Ha a globalizáció után politikában és üzletben egyaránt visszatérünk a kisebb egységekhez, akkor az emberi lépték megnyitja a második felvilágosodást, ami az ész mellett a szív, közösség, lélek megerősödését hozza, és ezzel véget vet az irracionális eszmék lázadásának, mert már nincs szükség a - nyugati - ráció elleni küzdelemre.

A szerző Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnököt idézi, aki szerint az emberek csak akkor fogadják el az európai és globális integrációt, ha érzik, hogy saját térségükhöz tartoznak, mert részt vehetnek a helyi döntésekben, és felelősek a helyi ügyekért. Ez a helyi tudat, a térséghez, vidékhez, szülőföldhöz, lakóhelyhez fűződő bensőséges kapcsolat az európai kreativitás és sokszínűség valódi forrása, és a civilizációk küzdelmében az európai régiók színessége Európa igazi nyerő kártyája.

A globalizáció után az érett civil társadalom lesz a meghatározó, emberi mértéket adó erő. Ezért van szükség egy civil, tehát polgári Magyarországra.

Matolcsy György, hetivalasz.hu