Ezekre a pihekönnyű kérdésekre keres választ a volt francia külügyminiszter interjúkötetében. Franciaország többször is fellépett az amerikai hegemóniával szemben az elmúlt évtizedekben, most kiderül, hogy miért. Számunkra különösen fontos a francia vélemény, mert az Európai Unió befolyásos tagállama, tűzön-vízen át védi nemzeti nyelvét és kultúráját, és a francia államot tekinti a globalizáció káros kinövéseivel szembeni legfontosabb védőbástyának. Történelmi fejlődésünk és földrajzi adottságaink miatt - a nagyság és a szerencse eltérései mellett - sok rokon vonást mutat Franciaország és Magyarország. Talán furcsán hangzik, de Európán belül a társadalomszerkezet és az emberek gondolkodása terén mi állunk egymáshoz a legközelebb.

Védrine szerint a globalizáció az újkorral egyidős, mert a nagy földrajzi felfedezésekkel indult el egy először lassú, majd exponenciálisra gyorsuló nemzetközi összefonódás a világban. Ma a világ 189 országa közül kiemelkedik egy - az Egyesült Államok -, amely a kétpólusú világrend 1989 és 1991 közötti megszűnésével egyedüli szuperhatalommá vált. Az USA hatalma azon alapszik, hogy az összes olyan területen vezet, ami befolyásra váltható. Gazdasága a legerősebb, technológiai újításokban a legjobb, katonailag és a hírszerzés terén az első, pénzügyileg a legerősebb, nemzeti nyelve a globalizáció közös nyelve, kulturális termékei (filmek, zene, könyvek, divatok) a világ egésze számára mintát és vonzást jelentenek.

Az USA szuperhatalmának láthatatlan forrása az, hogy az amerikai álom nem csupán a "Nyugat" mintegy egymilliárd emberének, hanem a Föld többi ötmilliárd lakosa számára is saját álmát és vágyainak kifejeződését jelenti. Ez a puha hatalom - a katonai, gazdasági és pénzügyi kemény hatalom mellett, azokkal valójában összehangolt működésben - tartja fenn az USA hegemón szerepét a világban.

Szerzőnk érdekes meglátása szerint az USA mai hatalmát egy terv sikereként írja le. Amerika tudatosan törekedett a nagy vetélytársak gyarmatainak megszerzésére, és bár ez nem volt összeesküvés a világ ellen, politikáját végig az mozgatja, hogy az egész világot egységes, nyílt térré alakítsa, ahol fölénye révén érvényesíti érdekeit. 1917-ben és 1944-ben európai hatalmak hívták segítségül az USA-t az európai és világméretű konfliktus megoldására, de a múlt század valamennyi nagy nemzetközi összeütközéséből végül az USA került ki megerősödve, ami a terv sikerét jelzi. Amerika ma úgy él a globalizációban, mint hal a vízben, amit az is lehetővé tesz, hogy a demokrácia és a piacgazdaság elterjesztésével az amerikai individuális, neoliberális, fogyasztói eszmék győznek a többi ideológia felett.

Védrine szerint ma öt csoportba sorolhatók a Föld államai. Az elsőt az USA, az egyetlen szuperhatalom alkotja, a másodikba a globális befolyással rendelkező államok kerülnek, így Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Kína, Japán és India. A harmadikba a még hatalomnak tekinthető államok tartoznak, ilyen Ausztrália, Brazília, Olaszország, Törökország, Spanyolország, Lengyelország és még vagy egy tucat ország. A többi állam már nem képes önálló hatalomként fellépni, a negyedik csoportba tartozó "normális" államok (mint például Magyarország) és az ötödikbe tartozó mikroállamok közös vonása, hogy érdekeiket önállóan nem tudják érvényesíteni.

Valójában az USA az egyetlen állam, amelyik képes önálló érdekérvényesítésre, sőt a partneri kapcsolaton alapuló működésről mostanában áttért a vezetésen alapuló világrendre. A többi állam két stratégiát követhet, de mindkettőt azonos eszközzel: szövetséget, koalíciót kell felépíteniük nemzeti érdekeik érvényesítésére. Az első stratégia az, amikor többséget eredményező szövetséget épít fel más államokkal összefogva, a második egy blokkoló kisebbség felépítése, szintén más államokkal alkotott koalícióban.

Védrine szerint a világ ma jelentős kockázatokkal és veszélyekkel néz szembe, aminek fő oka az, hogy uralkodóvá vált az amerikai individuális, liberális és fogyasztói ideológia. Nem szabad megengedni a nemzetállamok további gyengítését, mert ezek állhatnak ellen az óriási kockázatokat hozó amerikai térhódításnak. Ennek igazi veszélye a bumeránghatás: a világ népei megelégelhetik a mindent elsöprő amerikai befolyást, és fellázadhatnak. Három nagy veszély fenyeget: a nukleáris fegyverek elterjedése, a világméretű szervezett bűnözés és a terrorizmus (csak harmadik helyen). A világméretű szervezett bűnözés éves bevétele megegyezik Kína nemzeti jövedelmével, egyedül a drogüzlet évi 4-500 milliárd dolláros forgalma nagyobb a világ teljes olaj- és gáziparánál, kétszer nagyobb, mint a világ teljes autóipara, és megegyezik Afrika teljes nemzeti jövedelmével!

Az USA ma erősebb, mint a Római Birodalom volt, mert univerzálisabb, és befolyását sokkal mélyebbre eresztette a Földön, az emberek fejében, gondolkodásában nyert teret a puha hatalom (filmek, zenék, divatok, minták) révén.

Égető szükség van a globalizáció irányítására, amit szövetségekkel, a nemzetállamok erejének megőrzésével és a nemzetközi intézmények megerősítésével lehet elérni.

(Hubert Védrine with Dominique Moďsi: France in an Age of Globalization, Brookings Institution Press, Washington D. C., 2001)

Matolcsy György, hetivalasz.hu