Vége a tömegmédia uralmának?

Manuel Castells korunk egyik legnagyobb tudósa, 23 világsikerű könyv szerzője, négy nagy egyetem professzora, francia, katalán, finn, portugál és chilei lovag: a kommunikáció- és hatalomelmélet főpapja. Új könyve a globális hatalomról szól, és arról, hogyan lehet megváltoztatni a világot.

A hatalom mások befolyásolásának a képessége, az erő, hogy akaratomat és értékeimet átvigyem másokra. Azok gyakorolnak ma hatalmat, akik képesek a globális és helyi médiumokon keresztül megalkotni agyunkban a tartalmakat, képeket. A hatalom nem az erőszakszervezetekben rejtőzik, hanem az egyéni és közösségi elme formálásában. A tömegmédia (tv, rádió, újságok) és a tömeges egyéni kommunikáció (egyéni internethasználat, ami egyre speciálisabb csoportokat céloz meg), együtt töltik meg és szerkesztik agyunkat. A hatalmi szerkezetek agyunkban bent jönnek létre, majd kint fenntartják a hatalmi viszonyokat. Minden digitalizálható, vége a tömegmédia uralmának, az emberek tömegesen lépnek egymással közvetlenül kapcsolatba. Globális kommunikációs tér alakul ki, ami köztulajdonban van, de az angol eredeti tőkefelhalmozáshoz hasonló fordulat fenyeget: kevés nagy hatalmi hálózat szeretné kisajátítani a globális információs közteret.

A hatalom ma nem egyedül a média- és kommunikációs hálózatok kezében van, agyunk tartalmait nem a közvetítő határozza meg: mögöttük mások kezében van a hatalom. A globális kapitalizmus korában élünk, így a hatalom is globális. A globális pénzpiacok vezető szereplői - nagybankok, befektető társaságok, jegybankok, nemzetközi pénzügyi intézmények, tőzsdék - a globális médiával és kommunikációs hálókkal globális hálózatokat alkotnak: érdekeik szerint formálják a médiahálók üzeneteit. A pénzpiacokat nem egy láthatatlan kéz irányítja, hanem a hírek túláradó bősége, valami információs turbulencia, tehát zűrzavar. A befektetők lelkivilágát rengeteg hír alakítja: politikai felfordulások, természeti katasztrófák, pénzügyi botrányok hírei, amikre irracionálisan válaszolnak. De az erős nagy államok is részei az üzenetek formálásának, mert jogi és kormányzati eszközökkel szabályozzák, ellenőrzik, befolyásolják a pénz- és médiapiaci ikerhálók működését. A globális hatalom ma egy globális háromszög kezében van, ahol a három szereplő megtartja önállóságát, de szövetségi hálókba lép egymással: ez korunk igazi főhatalma. A nagy pénzügyi intézmények, a globális kommunikációs hálózatok és a vezető államok globális hatalmi háromszögében a nagy médiumok tehetséges vezetői különleges hatalomra tesznek szert: az ausztrál Rupert Murdoch erre jó példa.
 

A vezető politikai szereplők határozzák meg a politikai tér szabályait, de hatalmi erejük attól függ, képesek-e megnyerni a politikai versenyt, képesek-e kormányra kerülni. Ezt a szavazók támogatása vagy/és beletörődése hozhatja meg számukra. A médiahálózatok nem írnak politikai programokat, de nem is passzívak. Kapuőr szerepük van: átengednek vagy blokkolnak politikai üzeneteket. A globális hatalmi háromszöget más hálózatok is alakítják: a globális termelő és szolgáltató cégek, a tudományos és technológiai hálózatok, a kulturális intézmények, a katonai intézmények és a globális bűnözői hálózatok gyakorolnak befolyást a globális háromszög metahálójára.

Hogyan változhat a globális hatalom szerkezete? Társadalmi mozgalmak révén, amelyek új tényeket, értékeket terjesztenek el a globális közvélemény körében a - ma még köztulajdonban lévő - globális kommunikációs hálózaton, az interneten keresztül. Ilyen a zöld gondolat, a természet védelme, az emberi értékek megbecsülése, a közjó és köztulajdon értékelése.

Matolcsy György, hetivalasz.hu