- 0
2010-ben megváltozott a béren kívüli juttatások adózása, ezáltal a legtöbb vállalatnál megváltozott a cafetéria-rendszer. Áttekintés az adható adómentes és adóköteles juttatásokról.
A béren kívüli juttatások rendszere Amerikából indult a 70-es években. A cafeteria szó kávéházi gyorséttermi étlapot jelent, ezzel arra utal, hogy a béren kívüli juttatások rendszere rugalmas, egyedi igényekhez alkalmazkodó. Európába a 80-as években került. Magyarországon a 90-es években jelent meg néhány vállalatnál, azóta természetesen sokat változott, részben az igényeknek megfelelően, részben a jogi szabályozás miatt.
2009-ig több béren kívüli juttatás is adómentes volt, ami azt jelentette, hogy sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kellett adót fizetnie a juttatás után, bizonyos feltételek (pl. értékhatár) megléte esetén. Természetesen voltak adóköteles juttatások is. 2010-től a rendszer szigorodott, egy kivétellel az összes juttatás-típus adókötelesség vált, az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Mivel a fizetendő adó összege megnőtt, így ugyanabból a keretből a munkáltatók sokkal kevesebb juttatást tudnak a munkavállalók részére biztosítani. Nagyobb vállalatoknál rendszerint a munkavállaló döntésére bízzák, milyen juttatásokat választ, vállalva azt, hogy esetleg alacsonyabb összegű juttatást kap; máshol a munkáltató dönti el, hogy az adott keretet mire költi. A dolgozóknak juttatott összeg gyakorlatilag minden esetben alacsonyabb ugyanakkora keret mellett, a vállalatok nagy része nem tudja vállalni az adókötelezettség miatt megnövekedett terheket.
Az egyetlen adómentes juttatás az internet-utalvány maradt, melyet korlátlan összegben adhat a munkáltató adómentesen. Az utalványt a munkavállaló az internet havidíjára, forgalmi díjára vagy a hozzáférés létesítésének díjára is fordíthat.
Kedvezményes adózású, azaz 25%-kal adózó juttatások a következők:
1 üdülési csekk évente a minimálbér értékéig – a munkavállaló és közvetlen családtagjai számára is, azaz négyfős család esetén ez évente 294.000 Ft-ot jelent, amit üdülésen kívül egyre több helyen lehet felhasználni, pl. színházjegyre vagy akár éttermi fogyasztásra is
2 meleg étkeztetés (utalvány formájában is) havi 18.000 Ft-ig
3 iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig, azaz 183.750 Ft-ig
4 helyi utazási bérlet juttatás (amennyiben az éves bérletet még 2009-ben kiosztották a dolgozóknak, akkor adómentesen adhatták)
5 iskolakezdési támogatás gyermekenként évente a minimálbér 30%-áig, azaz 22.050 Ft-ig
6 munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy egészségpénztárba, az előbbi havonta a minimálbér 50%-ig, az utóbbi havonta a minimálbér 30%-ig
7 foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-ig
8 magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
9 a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50%-áig
Amennyiben a munkáltató ezeket a juttatásokat a meghatározott értékhatár felett adja, akkor az után 54% személyi jövedelemadót kell fizetnie, ill. az adóval növelt összeg 27%-át társadalombiztosítási járulékként kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy a juttatás összegén felül szinte ugyanannyit még adóként, járulékként be kell fizetnie az államkasszába.
Normál adózású, azaz 97,89% adóval sújtott juttatások az alábbi (korábban adómentes) juttatások:
1 legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10%-t meg nem haladó rész (összesen 22.050 Ft)
2 művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig (kultúra-utalvány)
3 hideg étkezési utalvány havonta 6.000 Ft-ig
4 két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása
5 nyugdíjba vonuláskor adott ajándék értékéből 15.000 Ft
6 összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea
7 tüzifa- és szénjárandóság, ágazati áramdíjkedvezmény (ha a jogosultságot a magánszemély 2009. december 31-t követően szerzi meg)
Az itt megadott értékhatárokon felüli juttatásokra a korábbi adókötelezettségek vonatkoznak, tehát az 54% szja és a 27% tbj.
A munkavállalók között valószínűleg a hideg étkezési utalványok adókötelessé tétele okozott a legnagyobb felháborodást, hiszen ezeket az utalványokat a legtöbb boltban, bolthálózatban elfogadták, alapvető élelmiszereket lehetett értük vásárolni. A meleg étkezési utalványokat általában csak meleg étel vásárlására lehet használni, bár elég sok húsboltban fizethettünk vele. Január 1-jétől viszont az ellenőrzéseket is megszigorították, és az év elején olyan hírek keltek szárnyra, hogy nem meleg étel vásárlása esetén mind a boltot, mind a vásárlót büntetni fogják. Később arról szóltak a hírek, hogy a bolt és az utalvány kibocsátójának megegyezésétől függ, hogy mire költhetjük ezeket az utalványokat, de egyik hír sem volt meggyőző a bolt-tulajdonosok és a magánszemélyek számára. Így most vannak olyan húsboltok, ahol már nem fogadják el a melegétel-utalványokat, és vannak olyanok, ahol csak abban az esetben fogadják el, ha valamilyen összegben sült kolbászt vagy sült húst is vásárolunk a nyers hús mellett. Mivel a vállalatok nem szívesen fizetnek ki ugyanannyit adóra, mint amennyit az alkalmazottaknak adnak, ezért a hidegétel-utalványok juttatása radikálisan lecsökkent. A melegétel-utalványoknak viszont a szigorítás miatt a munkavállalók nem örülnek annyira, mert étteremben nem szívesen költik el azt a „pénzt”, amiből korábban húst vagy egyéb élelmiszert is vásárolhattak. Elvileg a közétkeztetésben is fizethetnénk az utalványokkal, de az óvodai, iskolai étkeztetést szervező önkormányzatok nagy része nem tudja vállalni a jutalék fizetését, ezért nem sok helyen fogadják el a szülőktől pénz helyett az utalványt. Az alacsony jövedelmű emberek úgy érzik (szerintem joggal), hogy megint becsapták őket, megint ők járnak rosszul.
Az adóztatás megváltozása azt eredményezi, hogy a munkáltatók a kedvezményes adózású juttatásokat részesítik előnyben, így várhatóan megnő a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések értéke. A nagyvállalatok azt is megengedhetik maguknak, hogy más módon járulnak hozzá munkavállalóik jólétéhez, pl. ingyenes sportpálya-használattal a vállalat területén belül vagy ingyenes egészségügyi szűrések szervezésével. A kisebb létszámú vállalatok számára ezek a módszerek túl drágák ahhoz, hogy vállalni tudják, ők talán a korábbi béren kívüli juttatásokat sem tudják finanszírozni, így a munkavállalók kisebb értékű utalványokhoz, támogatásokhoz jutnak. Az államháztartás talán több bevételhez jut, de a munkavállalók egy része mindenképpen rosszabbul jár, mint tavaly.
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja