Néhány év alatt teljesen megszoktuk, hogy hol nő néhány forinttal a benzin ára, hol csökken. A forgalmazók gyakran már arra sem veszik a fáradtságot, hogy valamiféle indokot mondjanak, miért változott az ár. Amikor indokolják, akkor sem mindig hisszük el, így hát inkább nem indokolnak. A benzint megvesszük akkor is, ha 250 Ft-ba kerül, akkor is, ha 310 Ft-ba, mert meg kell vennünk. Morgunk persze, hogy miért olcsóbb külföldön, miért kell nekünk ilyen sokat fizetni érte, de nem nagyon tehetünk mást, szükségünk van rá. Magyarországon a benzin nem igazán számít luxusterméknek, lassan már inkább a közszükségleti cikkek közé fogjuk sorolni, hiszen sokat használjuk az autónkat. Budapesten nem feltétlenül érdemes autóba ülni, inkább a tömegközlekedést kell(ene) választani, de a vidékiek bizony nem nagyon tudnak létezni autó nélkül, különösen ha ingáznak a munkahelyükre, vagy messze laknak a családtagjaiktól.

Csak egy példa, miért is kell az autó: Budapestről Nyíregyházára egy retúr vonatjegy közel 10.000 Ft, ha két felnőtt együtt utazik, sokkal olcsóbb (és rugalmasabb) autóval menni. A benzinre tehát szükségünk van, megvesszük akkor is, ha drága, de azért nem árt tudni, mit is fizetünk ki, amikor egy liter benzint 310 Ft-ért veszünk. Nem titok, hogy Magyarországon a benzin ára nagyon magas adótartalommal bír. Ez az adótartalom magasabb, mint a környező országokban, magasabb, mint az Európai Unió átlaga és jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban, mivel ott nem vetnek ki jövedéki adót a benzinre. Január 1-jén azért emelkedett a benzin ára 14 Ft-tal, mert ennyivel emelkedett a jövedéki adó mértéke. Mivel a benzint magas áron is megvásároljuk (nem csökken jelentősen a megvásárolt mennyiség az áremelés ellenére sem), a költségvetési bevételek emelése érdekében jelentősen megnövelték a jövedéki adót, így egy liter benzin ára már 120 Ft jövedéki adót tartalmaz.