Ma 2021 július 27. Olga, Liliána napja van. Holnap Szabolcs napja lesz.
c763ab05508d5273757dcee20af026b6.jpg

Viaskodó madarak

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

A Zsámbék község területén talált tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy a település története egészen a csiszoltkő-korszakig nyúlik vissza. Azt a tényt, hogy az ősember a prehisztorikus korban kiválasztotta magának e helyet, nem lehet vitatni. A Nemzeti Múzeumban lévő obszidánbalta, két darab agancskapa és egy darab hétliteres kőedény több ezer évvel ezelőtt készülhetett. Alig fiatalabb az a csiszolt kőbalta, amelyet a Lámpamúzeum őriz. A Nyakas-hegy lábánál egy kora vaskori (Hallstatt kultúra) 7,5 centiméter nagyságú bronzszobrocskát találtak a régészek.


Korát 3500 évre becsüli. A főiskola mostani helyreállítása során egy bronzkori lakóház is előkerült az alapok ásatásakor. A Mány felé vezető út mentén egy pince bontása közben kelta postakocsi került elő. Mellette lócsontvázat találtak a lószerszámokkal együtt. Római kori leletek mellett írásos emlékek is bizonyítják, hogy Zsámbékon keresztül haladt az Aquincumot Gorsiummal és Florianával összekötő hadi út. Hogy katonai tábor is volt itt, arról tanúskodnak a feltárt katonasírok, valamint római időből származó edények és pénzdarabok. Az avarok jelenlétéről árulkodik egy bronz fülbevaló, a középkor fényéről pedig a volt premontrei apátság romtemploma. III. Béla feleségével Magyarországra jövő champagne-i Aynad lovag 1186-ban kapta királyi adományba a zsámbéki királyi uradalmat. Utódaik – sorukban az ékes nevezetű Smaragdus ispán – 1258-ban alapítják (és szentelik Keresztelő Jánosnak) nemzetségi monostorukat. A francia építészet zsámbéki remekét francia (premontrei) szerzetesekkel népesítették be.
Én most nem az alapításról, nem a romról, hanem annak egyik faragott kövéről szólnék. Szükséges megemlítenem, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum becses leletei közé tartozik az az aranyozott bronz zablár, amely Zsámbékon az ásatások során került elő. A pár egyik darabját „széles orrpánton áttört fonadékos indák, a másikat nyakuknál összehurkolt, szimmetrikusan elhelyezett sárkányok díszítik, s ugyancsak áttört művű leveleket zárnak be kétoldalt a kerek csüngők. Ilyen összefont nyakú sárkányokat épp a zsámbéki templomrom egyik domborművén találunk” – írja Gerevich Tibor. Mezey László pedig azon a véleményen van, hogy az ezen az oszlopfőn látható állatok „egymással viaskodó és megbékélő madarak”. Szimbolikus értelmezése: minthogy madár a lélek jelképe, a lelkek békéjét, egybehangolódását szemlélteti a kőfaragvány. A kolostorlakók által követett ágostoni regula szavaira emlékeztet: „Sit vobia anima una et onr unum in Deo – Legyen lelketek és szívetek egy Isten szerint.”

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (505) Sport (729) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1456) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (5452) Jobbegyenes (2081) Tv fotel (65) Vetítő (30) Politika (1578) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (138) Gazdaság (659) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (6) Egészség (50) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Életmód (1) Heti lámpás (255) Kultúra (6) Szépségápolás (15) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>