Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
507a4a9174e2c58d92ef84c90324e7db.jpg

Új hit, új remény

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Ha valaki Zólyomnál letér a főútról, és Nagyócsánál bekanyarodik egy kis mellékútra, és úgy halad tovább Besztercebánya felé, akkor átmegy azokon a falvakon, amelyekben Bartók szlovák népdalokat gyűjtött. Egyszersmind számos késő román kori és gótikus templomot láthat, bennük freskóval, szoborral, szárnyas oltárral. E falvak közé tartozik Cserény is, ahová Madách miatt utaztam el. Zolnay Lászlótól tudtam meg, hogy a cserényi freskókon az egyik Madách ős látható, mivel a család birtoka volt valaha ez a település is.
„III. Endre király 1300. augusztus 17-én Cserény (Cerin) területét… hadi érdemeiért adományozta Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak. Noha Madách fia Pálnak Nógrádban, Turócban, Liptóban is volt tetemes jószága (Liptóban Ludrova), 1300-ban szerzett birtokán, Cserényben telepedett meg. Itt épített kúriát és templomot. Amíg… a kisebb birtokokat öröklő ivadékok Zólyom vármegyében maradtak, addig Madách Pálnak fia, Oszlári Lökös vagy Lőrinc mester ispán… Nagy Lajos királynak aule milese lett, utóbb délre költözött a megyéből… Fiai Nagy Lajos királynak apródjai voltak. Öccsétől, ifjabb Páltól (Madách fiának, id. Pálnak ötödik fiától) a sztregovai Madáchok nemzetsége származott le. Ez a két testvér azonban – Lökös aule miles és ifj. Pál – megvált cserényi jószágaitól és Hont, illetve Nógrád megyébe települt vissza… Az elmondottakat úgy foglalhatnám össze: a cserényi templomot Madách fia, Pál építtette 1300–1332 között. A freskón felbukkanó lovagalak talán e Pál fia Lőrinc (Lökös) comes, Nagy Lajos aule milese.”
De térjünk vissza az említett ábrázolásokhoz: ezek közül valamelyik – ha igaz a feltételezés – az egyik Madách ős arcvonását rejti. Vajon a három közül melyikét? Zolnay Lászlót idézem: „A mecénás, a donátor személyét két alkalommal is látni véljük. Az északi oldalon ugyanis a magyar szent királyok egyikének – tán Szent Lászlónak – gyalogos alakja mellett megjelenik a templomalapítónak vagy a freskók készíttetőjének alakja is. Világi ruházatú lovag. Sőt – úgy tűnik – mintha a feltámadás jelenetén is ugyanőt látnánk. Itt testére feszülő, térdig érő fegyverkabátban, dereka alatt vastag övvel, tűhegyes sarukban végződő harisnyanadrágban, apródhajzattal jelenik meg. Imára kulcsolt kézzel fordul az arkangyalhoz. A donátor elhelyezése annyira centrális és kiemelt, hogy festői hangsúlyt vélünk ebben az ábrázolásban is. (A koronás alakot, a királyt lényegesen kisebb léptékben s szerényebb koloritással érzékelteti a festő, immáron belépőfélben a mennyország – Péter őrizte – kapujába.)”
De vajon nem inkább az utolsó ítélet részletén látható, fő helyen szereplő bajuszos alak Madách őse, aki barettel a fején a pokol kapuja előtt áll összekulcsolt kézzel, talán rimánkodva? Hogy erre gyanakszunk, annak elsősorban a Madách Imrére oly jellemző bajusz az oka.

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Gazdaság (702) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Életmód (1) Mozi világ (440) Történelem (17) Vetítő (30) Politika (1582) Jobbegyenes (2778) Mozaik (83) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (168) Heti lámpás (310) Nagyvilág (1309) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (146) Gasztronómia (539) Flag gondolja (36) Sport (729) Irodalmi kávéház (537) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (7501) Belföld (10) Titkok és talányok (12) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>