Ma 2024 november 13. Szilvia napja van. Holnap Aliz napja lesz.
6095451811f5cba9f5f256bd484fb142.jpg

Álmodik a múlt - Merre van Várvölgy?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Várvölgy tizenöt-húsz kilométerre van Keszthelytől északkeletre, a Nagyláz-hegy nyugati lábánál. Nevét 1943-ban kapta, amikor a két szomszédos, de már korábban öszszeépült falu, Alsó- és Felsőzsid egyesült.

Kár ezért a régi névért, hiszen egy Árpád-kori névvel lettünk szegényebbek, mondom - nagyanyám szavával - sopánkodva és szomorúan.

A név eredetének két magyarázatát ismerjük. Lehet, hogy a Syd (eredetileg puszta jelentésű) személynévből, amely a latin Sidoniusra megy vissza, de az is lehet, hogy a szláv Zid (ami annyit jelent: zsidó) név áll mögötte. Fölmerült a szláv völgy jelentés is, amely sokkal valószínűbb, mert valóban völgyben fekszik. Mindenesetre a régi térképeken Alsózsidet találok, amelynek még áll a temploma.

A település ősidők óta lakott. Az almádi monostor 1121-ben kelt alapítólevele említi először a települést. Zsid határának egy részét a XV. század második felétől a győri káptalan bitokolta. A török korban a községet egyaránt pusztították a különböző nemzetiségű hadak. Fájdalommal olvasom a Zala megyéről szóló kézikönyvben, hogy enyingi Török Bálint emberei is, a gersei Pethő-család tagjai is raboltak a faluban. A XVII. század végére a terület nagy része puszta volt. Az 1630-as években Horvátországból Magyarországra került Festetics-család szerezte meg a környék településeit, ezért az itteni falvak élete ettől kezdve a keszthelyi uradalom sorsával fonódott össze.

A település Szent Domokosról elnevezett gótikus temploma Károly Róbert idején épült. Harangja - Magyarország egyik legrégibb, még ma is működő harangja - 1524-ben készült. A templom a török időkben erősen megrongálódott. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a XVIII. század közepén állíttatta helyre: az épen maradt torony és a szentély közé új hajót emeltetett. 1899-től Radics Ákos műépítész tervei alapján teljesen átépítették neogót stílusban. Ma már csak a nyolcszög három oldalával záródó szentély mondható eredetinek, illetve a bent látható gótikus faragványok.

Azt is olvastam Kovacsics József helytörténeti lexikonában, hogy a XIII. században földvára is volt. Egy 1244-ben kelt okirat szerint IV. Béla király a tatárjárás után, visszatérve Dalmáciából, a johannita kereszteseknek adományozta a zsidi várat. Azok ugyanis a muhi csatában megmentették az életét, és elősegítették a tengerpartra való menekülését. Rövid időn belül ez a második alkalom, hogy véletlenül "találkoztam" a menekülő IV. Bélával...

Móser Zoltán - ]]>www.ujember.katolikus.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (146) Gasztronómia (539) Gazdaság (719) Mozi világ (440) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Tv fotel (65) Politika (1582) Flag gondolja (38) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Irodalmi kávéház (537) Nagyvilág (1310) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (2879) Szépségápolás (15) Heti lámpás (334) Egészség (50) Kultúra (9) Életmód (1) Mozaik (83) Történelem (18) Nézőpont (1) Belföld (11) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (7949)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>