Ma 2020 június 06. Norbert, Cintia napja van. Holnap Róbert napja lesz.
2f6b9fe04a691fd67352ea12ddfbac4c.jpg

Tegnap a tereben

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Hamvas Béla 1897 március 23-án született a felvidéki Eperjesen, evangélikus lelkészi családba. Édesapja 1898-ban magyar–német szakos tanári állást vállalt a pozsonyi Evangélikus Lyceumban, ezért a családja oda költözött. Hamvas érettségi után, 1915-ben önkéntes katonának jelentkezett. 1916-ban súlyos idegsokkal hadikórházba került, egy évvel később Szlovéniában a csapatszállító szerelvényt bombatalálat érte, őt a légnyomás maradandóan megsebesítette. 1948-ban B-listázták és kényszernyugdíjazták. Földműves igazolványt váltott ki, amelyben munkahelyéül sógora szentendrei kertjét jelölte meg. 1948 és 1951 között földet művelt, gyümölcsöt termesztett.
1968 november 7-én, Budapesten agyvérzésben halt meg, Szentendrén temették el.
Az 1970-es évekig Hamvas művei csupán kéziratos/gépelt formában voltak hozzáférhetőek. A nyolcvanas évektől indulhatott meg a nyilvános recepció, először A világválság (1983), majd a nagyszabású regény, az akkor még enyhén cenzúrázott Karnevál (1985) jelenhetett meg.
Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.

Tegnap a tereben töltöttem szolgálatomat. Némiképp csodálkoztam, miért engem osztanak be, hiszen vannak nálam sokkal jobb szemű legények, de hát a parancs az parancs. Amúgy meg egyáltalán nem bántam, az idő jó volt, a napfelkelte ott ért, és az mindig nagy élmény.

 Bámultam is a tűzgolyót, amíg a szemem bírta, s mikor már nem bírta, körbe kezdtem forogni, hiszen ez a dolgom. Nem volt semmi különös, hűs és gyenge északkeleti szelecske zizgette a vitorlákat, a víz alig fodrozódott, a láthatáron semmi mozgás, távol voltunk a rendes útvonalaktól. Miután mindezeket megállapítottam, biztos, ami biztos, felvettem a gukkert, ez különben is előírás nálunk: óránként legalább egyszer messzelátóval körültekinteni, s aprólékos vizsgálatba kezdtem keletről az óramutató járása szerint. Megint az előbbi eredmény látszott egészen addig, míg visszatértem keletre, oda, ahol az alacsonyan álló nap még most is zavarta a pontos észlelést. Itt láttam meg valamit, de hogy mit, az nem volt világos. Először kicsiny pont látszott, mely szemlátomást növekszik, de mikor elég nagy volt, és elvettem a csövet szemem elől, akkor nem láttam semmit! Életemben nem hallucináltam, most persze kivert a hideg veríték. Ismét felemeltem az optikát, és tessék: az az izé megint ott van! Kiáltani akartam a tisztnek, de nem jött ki hang a torkomon. A távcsövet kezdtem nézni a frontlencse felől, de nem lettem okosabb. Mindegy, gondoltam, lássuk, amit nem látunk, illetve mégis látok… Mikor ismét belenéztem a készülékbe, az a valami kitöltötte a képmezőt, és sötétből kezdett világossá válni. Lassan nőtt fényessége, s mikor meghaladta környezetét, még egyre fokozódott. S erősödött anélkül, hogy szememet bántotta volna, s ahogy erősödött, lassan egy kép bontakozott ki, eleinte tökéletesen érthetetlenül és oda nem illően: egy afrikai táj, előtérben oroszlánok, háttérben zsiráfok, körben a sajátos szavannai növényzet. S mindez a múlt században szokásos grafikák technikájában! S amint bámultam, mintha feléledt volna a kép, de aztán mégsem… Lassan távolodni kezdett, s nézőpontom behátrált egy alagútba. Majd egyre hátrálva, egyszer csak a konyhában találtam magam: nem akármilyen konyhában, hanem a konyhában, ahol kisgyermekként, testvéreimmel együtt és az időjárás függvényében, cseperedésünket lebonyolítottuk. Az alagút innenső vége a sparhert alatt felhalmozott gyújtós mögött ért véget, és itt kell megállapítanom, hogy az egész jelenet nem volt más, mint egy régi gyermekkori álmom ismétlődése. Hamar ráismertem: korát nem tudom megmondani, de valószínűleg nem voltam még hatéves, és annakidején szörnyű módon nyomasztott, olyannyira, hogy máig megmaradt bennem. Az afrikai jelenet valamely, apám könyvtárában bőséggel megtalálható Széchenyi vagy Kittenberger könyvből származik, bár azok fényképekkel vannak illusztrálva.

   Azután ott fenn, a távcsőbe bámulva, sorra következtek a hasonlóan ódon jelenetek: vala-melyik ismerős család kertjében, apám lefényképezne minket öcsémmel kettesben, de én tökéletesen átérezve az aktus hiábavalóságát, megpróbálok elsomfordálni. Végül a fénykép elkészült, ma örülök, hogy megvan, de a jobbik eszemmel tudom, hogy nekem volt igazam… S nagyanyám, a mama, zalabéri házával, minden kellékével: a szünidei barátokkal, a kutyával, a zalai fürdésekkel, ahol még élt a hagyományos gyerekközösség: a nagyobbak, tizennégy- tizenhatévesek gondosan ügyeltek, hogy minden kicsit mindennap legalább egyszer belehajítsanak a folyóba, tanuljon úszni! Azután a ladik, mit egyik évben az áradás hozott fentről: felcipelték a malom menti zúgó fölé, majd következett a nagy halál, vadevezés deszkákkal a zúgón, a csónak fenekén reszkető önmagammal. S az egészet az az arany fény sugározza át, amely meghatározta ezeket a nyári vakációkat, és egyszer s mindenkorra tökéletesen és kétségbevonhatatlanul igazolta és igazolja számomra Hamvas Béla munkásságát. Mert ezt a fényt csak ketten láthatják: a mindenkori Gyermek és a Mester. Aztán a gyermek felnőtt lesz, elvakul, és amiről annak idején nem beszélt, mert hiszen nyilvánvaló, végleg elveszik számára. Soha többé nem láthatja, hacsak nem itt fenn a tereben.
 

Pogány István

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

 

Hozzászólások

Tinkmara
2016-01-28 13:27
Megalkottam fenyőfadíszitésre, a családnak. Mivel itt nincs jó túró, Mascarpone tölteléket tettem bele. Sajtkrém+cukor+vaníliaaroma+rum. Nagyon finom volt. Egyszerű, gyors, elronthatatlan recept, nagyon ajánlom. :)

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Gasztronómia (539) Tereb (140) Mozaik (83) Életmód (1) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (240) Politika (1571) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (14) Mondom a magamét (4572) Vetítő (37) Gazdaság (651) Nagyvilág (1450) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (1773) Kultúra (6) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (486)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>