Lovasíjászat - Pomázról jelentem

Május 23-án szombaton a pomázi Magyar várban bemutatkozott a Némethy lovasíjász csapat. Reggel óta folyt a műsor, huszárok, bábosok, mézeskalács és vattacukor a lovas majális nevű rendezvényen.

A lovasgödörben egymást érték a látványos jelenetek. Különösen nagy figyelmet keltett a Cosmei törzs, a másik, itt honos csapat remek bemutatója. Vérpezsdítő már a gyalogos akciójuk is, hisz legtöbbjük korhű középkori öltözetben vonult fel. A pályán átlós vonalban felálló, különböző testhelyzetekből lövő legénység megérdemelt, szép tapsot kapott. Pedig még ez után következett három lovasuk rohama.

Aláfele hanyatlott már a nap, amikor a díjugrató verseny után bejelentették csapatunkat. Gyors átrendezése a pályának, az akadályok helyébe a vesszőfogók háromlábú állványaikon, és felcsendült a magyar népzene. Mindenki kíváncsian leste a marcona legénység bevonulását –és helyettük beszaladt a pályára négy kisfiú. Szemmel alig követhető, fürge, de meglepően pontos formagyakorlatok után a vezető, Pogány Marci fergeteges gyorstöltés-gyakorlattal zárta az első fordulót: hat lövés cirka tizenöt másodperc alatt.

Komolyabb testület, de szintén pergő ritmusban, a csapat derékhada futott be a következő fordulóban. Ludmány Péter vezetésével lényegében a szakmai minimumot jelentő első vizsga elemiből álló formagyakorlatot láttunk, persze az alkalomnak megfelelően felpörgetve, megfűszerezve. Lehet, hogy a bokáig érő porban, a hőséget reggel óta tűrve, a pontosság némi csorbát szenvedett –de a közönség ugyanazt szenvedte el, tehát díjazta teljesítményüket. Az első részt pergő ritmusú oszlopgyakorlat zárta. Akkor jött a meglepetés, a zene ritmust váltott, az első csapat, a kicsik is befutottak, és az egész társaság pattogós kanásztánccal zárta a műsort.

A Némethy-csapat alig két éve kezdte tevékenységét. Úgy indult a dolog, hogy a két fivér, Marc és Christoph (bocs, de így írják, lévén német anyanyelvűek), fiatalos lendülettel, 2004-2007 között feltornászták magukat a világranglista elejére. Akkor számot vetettek az élettel és édesapjukkal, és úgy döntöttek, hogy félre teszik a személyes karriert, helyette inkább csapatot építenek. Valahogy eltalálták a módját, mert ez a társaság, akit láttunk, kevesebb, mint fél éve van együtt, és már önjáró.

folyt. köv.

Pogány István

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

Előző cikkJelképesen a Tereben

Következő cikkBondzsornó, Leó bácsi!