Azt lehetett tudni, hogy nagyon nehéz mérkőzés lesz a Mezőkövesd elleni találkozó. Azt is tudtuk, hogy nem vagyunk top formában. De azért titkon reméltük, hogy a tavalyi arcunkat fogjuk mutatni az immár rangadóvá előlépett Kövesdi derbin.

Igazi rémálom volt a mérkőzés.

Gyakorlatilag helyzet nélkül játszottuk le a találkozót, Pintér Attila csapata rendkívül fegyelmezetten játszva kihasználta a kontráit  és valljuk be akár több gólt is szerezhetett volna.

Egy kép 1989-ből. Nagyon fel kell javulnunk, ha ismét ilyen címlapot szeretnénk. :-)

Meddő mezőnyfölényben játszottunk, rossz volt nézni a csapat játékát. Gyakorlatilag mindenki mélyen a tudása alatt játszott, nem is lehetett más az eredmény.

Valami nagyon nemstimmel a csapattal. Dollnak a téli szünetben gyakorlatilag csodát kell tennie.

Ismét bizonyítást nyert, hogy a felállt jól szervezett védelemmel szemben tehetetlenek vagyunk. A kontra támadások ellen pedig ezuttal is kapitulálni voltunk kénytelenek.

A Mezőkövesd, illetve Pintér Attila annak a 80-as évek végén kialakult magyar edzői iskolának az egyik végterméke, amely csak és kizárólag a kontrajátékra rendezkedik be.

Ez azok ellen a csapatok ellen,akik támadni,építkezni szeretnének ül és ha jó védekezéssel párosul sikere lehet. Ezt az iskolát követi Csertői Aurél, Horváth Ferenc és a Debrecent korábban sikerre vezető Kondás Elemér is.

Lehet ez eredményes, mint ahogy ellenünk is eredményes volt. Ehhez az kell, hogy gyengén játsszon az az ellenfél, aki megpróbál játszani. ezen a szombaton elképesztően gyengén játszottunk.

Ez tény.

A kontrajátékra berendezkedett csapatok taktikája pofon egyszerű: 3 a 2 elleni játékot kell csak begyakorolni egy labdaszerzés után.

Felmerülhet az a kérdés,hogy például mi miért nem ezt a taktikát követjük.

Nos azért mert ez nem lenne a mindenkori Ferencvároshoz méltó. Győzelemre kell játszani, mese nincs, akkor is,ha ilyen gyenge nap - mint például a múlt hét szombati - esetén vereséget szenvedünk.

Mindezek mellett, illetve mindezek ellenére gratulálok a Mezőkövesdnek. Csak magunkat hibáztathatjuk. A kontra játékot pedig, mindenki ítélje meg a maga futballról alkotott véleménye alapján.

NB I, 18. forduló
Mezőkövesd-FTC 2-0 (1-0)
Mezőkövesd: Tujvel - Vági, Hudák, Szeles, Gohér - Kink (Pauljevic, 76.), Molnár G., Mevoungou (Devecseri, 91.), Hegedűs (Tóth B., 52.), Bacelic-Grgic - Strestik
FTC: Dibusz - Dilaver, Nalepa, Pintér (Nagy D., 46.), Leandro - Cukic - Lovrencsics (Radó, 46.), Gera, Hajnal, Ryu - Busai (Böde, 66.)
Sárga: Mevoungou (55.), Tóth B. (89.), illetve Cukic (37.), Nagy D. (80.)
Gól: Molnár (44.), Bacelic-Grgic (80., 11-es)

Még isteni szerencse, hogy a hét közben sikerrel vettük a Puskás Akadémia elleni Magyar Kupa mérkőzést és így várhatjuk a jövő évi folytatást a Honvéd ellen.

Magyar Kupa
PAFC-FTC 1-2 (0-1)
PAFC: Pogacsics - Heffler T., Tar, Tóth B., Forró - Fényes (Hudák, 46.), Tóth K. (Spandler, 87.) - Márkvárt, Molnár Cs. (Óvári, 67.), Pekár - Tischler
FTC: Dibusz - Lovrencsics, Pintér Á., Nalepa, Leandro - Gera, Cukic - Csernik, Hajnal (Böde, 80.), Ryu (Radó, 80.) - Djuricin (Busai, 51.)
Sárga: Márkvárt (56.), Busai (77.), Forró (92.), Hudák (96.), Cukic (96.), Gera (119.)
G.: Tischler (66.) ill. Djuricin (28.), Gera (105., 11-esből)

A rémálomszerű bajnoki szezont az MTK ellen fejezzük be.

Most sem tudok mást mondani, mint azt, hogy győznünk kell, hogy belátható közelségben maradjanak a minket megelőző ellenfeleink. Mert ha most szombaton sem tudunk győzni le kell mondanunk a terveinkről.

A téli felkészülés alatt lesz bőven teendője a szakmai stábnak, a srácoknak és Orosz Paliéknak is. Mert csak egy hagyományosan pazar Fradi tavasz vezethet a siker eléréséhez.

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs