- 0
Kassai
El kell ismernünk Kassai Viktor nemzetközi mérkőzéseken nyújtott kiváló teljesítményét, gratulálunk is hozzá, további szép sikereket kívánva a fiatal játékvezetőnek. Az az egy kérdés merül fel csupán bennem, hogy mi lehet az oka annak, hogy hazai pályákon rendre hibázik, arrogánsan, pökhendien, lekezelően viselkedik a világ legjobb sípmestere. Talán az alázat hiányzik...nem tudom...
Eljött a Derbi napja. Újpestre látogattunk a hétvégén. Bár a két csapat idei szezonbéli teljesítménye kritikán aluli, a rangadó az mindig rangadó. A két csapat találkozója miatt például a DVSC bajnokavatása is kikerült a reflektorfényből.
A legutóbbi Újpesti vendégjátékunk csúfos vereségbe torkollott, így lett volna miért revansot vennünk a lilákon, annak ellenére, hogy a két csapat legutóbbi két találkozóján mi győzedelmeskedtünk. Az új Megyeri úti stadionban még nem tudtunk győzni bajnoki mérkőzésen, sajnos a győzelem most is elmaradt.
A Pápa elleni elszomorítóan kiábrándító játék után a derbi fő kérdése számomra az volt, hogy fel tud e pörögni a csapat, erre a szurkolóink számára nagyon fontos mérkőzésre.
Támadó szellemben léptünk pályára három csatárral (Simic, Pölöskey, Beliczky), ezzel az első játékrészben meg is leptük a házigazdákat, olyannyira, hogy nem is volt kapura lövésük a szünetig. Nem volt szép játék, de mi irányítottuk a mérkőzést.
Jovanovics sokat mozgott, agilis volt meg kell dícsérni azért a munkáért amit ezen a találkozón végzett. Remek beadásai voltak, így az ő szöglete után hárman is fejelhettek volna, de végül Grúz Tomi bólintott Balajcza kapujába. A vezetésünk után még volt 3-4 nagy helyzetünk - Simic fejelhetett viszonylag tisztán két alkalommal is, egyszer pedig kilépve a védők gyűrűjéből, gólhelyzetben az újpesti hálóőrbe lőtte a labdát. Ezen kívül Otten perdíthetett a rövid saroknál egy szöglet után a lilák kapujára, de nem sikerült növelnünk az előnyünket.
Akár 2-3 gólos vezetéssel is vonulhattunk volna szünetre, de sajnos nem így történt. Ekkor éreztem, hogy az egy gólos vezetésünk nem biztos, hogy elég lesz a mérkőzés végéig.
Már többször bebizonyította a csapat, például a KTE ellen is, hogy az első félidőben szépen játszik, hajt a második félidőre azonban alábbhagy a lelkesedés. Ez az érzésem be is igazolódott. A szünet után nagyon visszaálltunk, bár az Újpest nem adott rá okot, hogy ennyire feladjuk a támadás lehetőségét, nem rohamozta eszeveszetten Jova Levi kapuját. Komoly lehetősége az egész találkozón nem volt az Újpestnek. Aztán jött Kassai szokásosnak mondható tévedése, és az ajándék 11-es, ami megmentette a lilákat a sorozatban harmadik derbi-vereségüktől.
Remili már az első játékrészben kizárólag azzal vétette magát észre, hogy abban a pillanatban, ahogy belépett a tizenhatosunkon belülre azonnal el is esett.
Kassai továbbot intett mindegyik esetben. Kivéve az utolsó próbálkozást. Nem volt büntető, ezt még Bede egykori "közönségkedvenc" játékvezető is elismerte, de Puhl is 50-50 százalékra taksálta az ítélet jogosságát.
Osztályzatok:
Jova 6- Fülöp 5, Grúz 6, Klein 6, Sváb 6 - Jovanovic 6, Otten 5 (Kulcsár 4), Junior 5 - Pölöskey 4, Simic 5 (Zsivoczky 5), Beliczky 4 (Lisztes 5)
Összeségében nem játszottunk rosszul, de a második félideji nyuszi foci, amit produkáltunk sokat levon az összeredményből. Be kellett érnünk egy ponttal, ami sajnos azt jelentette, a többi találkozó fényében, hogy maximum a 8. helyet tudjuk elérni, és ehhez is azon túl, hogy hozni kell a két hátralévő mérkőzésünket, a Haladásnak is pontot kell veszítenie. Ez a szezon ilyenre sikeredett. A vezetőség biztosította Détárit arról, hogy a jövő szezonban "egy bizonyos határig, nem lehet pénzkérdés az erősítés", így bár vannak kételyeim, megpróbálok pozitívan hozzáállni ezekhez az optimistának tűnő nyilatkozatokhoz.
Szombaton jön a Siófok, csak a győzelem az elfogadható - már csak az utóbbi időben erősen megtépázott tekintélyünk miatt is. A találkozó ingyenes lesz, remélem sokan kilátogatnak majd csapatunk utolsó hazai találkozójára.
Hajrá Fradi!
Csépányi Balázs
A Pápa elleni elszomorítóan kiábrándító játék után a derbi fő kérdése számomra az volt, hogy fel tud e pörögni a csapat, erre a szurkolóink számára nagyon fontos mérkőzésre.
Támadó szellemben léptünk pályára három csatárral (Simic, Pölöskey, Beliczky), ezzel az első játékrészben meg is leptük a házigazdákat, olyannyira, hogy nem is volt kapura lövésük a szünetig. Nem volt szép játék, de mi irányítottuk a mérkőzést.
Jovanovics sokat mozgott, agilis volt meg kell dícsérni azért a munkáért amit ezen a találkozón végzett. Remek beadásai voltak, így az ő szöglete után hárman is fejelhettek volna, de végül Grúz Tomi bólintott Balajcza kapujába. A vezetésünk után még volt 3-4 nagy helyzetünk - Simic fejelhetett viszonylag tisztán két alkalommal is, egyszer pedig kilépve a védők gyűrűjéből, gólhelyzetben az újpesti hálóőrbe lőtte a labdát. Ezen kívül Otten perdíthetett a rövid saroknál egy szöglet után a lilák kapujára, de nem sikerült növelnünk az előnyünket.
Akár 2-3 gólos vezetéssel is vonulhattunk volna szünetre, de sajnos nem így történt. Ekkor éreztem, hogy az egy gólos vezetésünk nem biztos, hogy elég lesz a mérkőzés végéig.
Már többször bebizonyította a csapat, például a KTE ellen is, hogy az első félidőben szépen játszik, hajt a második félidőre azonban alábbhagy a lelkesedés. Ez az érzésem be is igazolódott. A szünet után nagyon visszaálltunk, bár az Újpest nem adott rá okot, hogy ennyire feladjuk a támadás lehetőségét, nem rohamozta eszeveszetten Jova Levi kapuját. Komoly lehetősége az egész találkozón nem volt az Újpestnek. Aztán jött Kassai szokásosnak mondható tévedése, és az ajándék 11-es, ami megmentette a lilákat a sorozatban harmadik derbi-vereségüktől.
Remili már az első játékrészben kizárólag azzal vétette magát észre, hogy abban a pillanatban, ahogy belépett a tizenhatosunkon belülre azonnal el is esett.
Kassai továbbot intett mindegyik esetben. Kivéve az utolsó próbálkozást. Nem volt büntető, ezt még Bede egykori "közönségkedvenc" játékvezető is elismerte, de Puhl is 50-50 százalékra taksálta az ítélet jogosságát.
Osztályzatok:
Jova 6- Fülöp 5, Grúz 6, Klein 6, Sváb 6 - Jovanovic 6, Otten 5 (Kulcsár 4), Junior 5 - Pölöskey 4, Simic 5 (Zsivoczky 5), Beliczky 4 (Lisztes 5)
Összeségében nem játszottunk rosszul, de a második félideji nyuszi foci, amit produkáltunk sokat levon az összeredményből. Be kellett érnünk egy ponttal, ami sajnos azt jelentette, a többi találkozó fényében, hogy maximum a 8. helyet tudjuk elérni, és ehhez is azon túl, hogy hozni kell a két hátralévő mérkőzésünket, a Haladásnak is pontot kell veszítenie. Ez a szezon ilyenre sikeredett. A vezetőség biztosította Détárit arról, hogy a jövő szezonban "egy bizonyos határig, nem lehet pénzkérdés az erősítés", így bár vannak kételyeim, megpróbálok pozitívan hozzáállni ezekhez az optimistának tűnő nyilatkozatokhoz.
Szombaton jön a Siófok, csak a győzelem az elfogadható - már csak az utóbbi időben erősen megtépázott tekintélyünk miatt is. A találkozó ingyenes lesz, remélem sokan kilátogatnak majd csapatunk utolsó hazai találkozójára.
Hajrá Fradi!
Csépányi Balázs
