- 0
Már nagyon vártuk, hogy végre nálunk is elkezdődjön a labdarúgó bajnokság tavaszi idénye. A téli szünet egy szurkoló számára egyenlő a rémálommal, hiszen nem látja a kedvenceket hosszú hónapokig. Hírek is csak csepegtetve jutnak el a fanatikusokhoz, pedig ez az időszak a felkészülésen túl, a nagy átigazolások, játékoskeringők időszaka is.
A Fradi háza táján is nagy volt a mozgás a szünetben, nagyobb, mint arra előzetesen számítani lehetett. az úgynevezett perememberek távoztak (Csizmadia, Tóth, Fitos) és ígéretes fiatal játékosokkal gyarapodott a keretünk (Busai, Batik, Beliczky, Kunsági, Kulcsár). Talán az érkezők közül Kulcsár Dávidnak örült a legjobban a Fradi-család, hiszen Kuli egy éves "számüzetés" után tért ismét haza az Üllői útra. A Vasasban nagyon jó teljesítményt nyújtott, így joggal bízhatunk benne, hogy nálunk is meg tudja ismételni, hozni tudja az elmúlt időszak kiegyensúlyozott, megbízható teljesítményét.
A sors úgy hozta, hogy azonnal egy vaskos ellenfél, a listavezető Debrecen ellen kellett bemutatkoznia a csapatnak, hazai közönség előtt az első tavaszi fordulóban.
A Debrecen ebben a szezonban nagyszerűen játszik, biztosan vezeti a bajnokságot és nagy jós tehetség nem szükségeltetik hozzá, hogy amennyiben az őszi formáját hozza, kétség sem fog férni az aranyérméhez.
Nos ezt a Lokit fogadtuk szombaton, nagyon szép időben, majdnem telt ház előtt. (Erről bővebben a keretes írásban.) A hajdúságiaknak volt tehát nagyobb a tét, ez meg is látszott a játékukon. Nem kapkodtak, okosan kivárásra játszottak, ami nem volt szépségdíjas, de célravezetőnek bizonyult.
Jova sérülése miatt újoncot avattunk a kapuban, Kunsági személyében és az új szerzemények közül Busai és Kulcsár a kezdőben, míg Beleczky csereként debütált. Azt kell, hogy mondjam nem játszottunk rosszul, de az is igaz, hogy szinte minden mérkőzésünk után ezt el lehetett mondani. Az eredmények azonban nem akartak és nem is akarnak jönni. Valami tehát hibádzik. Megítélésem szerint a középpálya és a támadó szekció gyengeségei okozzák az eredménytelenséget. Ezen a találkozón is hajtottunk, alakítottunk ki helyzeteket, ügyes dolgokat produkáltunk, de a góllövés nem akart sikerülni. Bekaptunk ismét egy buta, peches gólt, a Loki pedig visszahúzódott és a kivágott labdákból Coulibalyt keresve próbált meg veszélyeztetni. Nagyon sok lehetőség adódott a jobbszélen Kulcsár előtt, de nem igazán használta ki az előtte rendre kialakuló üres tereket. Rósa és Hakola gyengén játszott, ez meg is határozta a játékunkat. Sajnos Mark Otten is betlizett ezen a délutánon, többször átjátszották a piros mezesek. Juniort lehet dícsérni küzdenitudásáért, ladbaszerzéseiért és ügyes gyors elfutásaiért, illetve a gólunk szerzőjét Kleint, aki jól oldotta meg védői feladatait, veszélyes is volt az ellenfél kapujára, bár a végére, amikor már csatárt játszott eléggé elfáradt. Busaiból nem láttunk sokat, de az elmondható, hogy Józsi jobb választás lett volna, ott ült ugyanis a padon.
Osztályzatok:
Kunsági 5- Balog Z. 5, Klein 6, Otten 5, Junior 6 - Rósa D. 4 (Beliczky 5), Busai 5, Hakola 4 (Lisztes 5) - Kulcsár D.4, Pölöskey P.4, Somalia 5
Idegesen, kapkodva játszottunk. A Debrecen gyenge napott fogott ki, ebben a mérkőzésben a döntetlen biztosan benne volt, sőt az egyenlítésünk után akár a győzelem lehetősége is felsejlett, de a végén kijött a Loki rutinja és valljuk be egyéni szinten nagyobb játéktudása. Szurkolói oldalakon a mérkőzést megelőzően "disznóvágás"-ról beszéletek a hozzászólók, utalva ezzel Kondás Elemér nevéből adódó asszociációra, de végül halotti tor lett a mérkőzés vége.
Messzemenő következtetéseket nem szeretnék még levonni, egy mérkőzésen vagyunk csupán túl. Vasárnap Pécsre látogatunk a "mumushoz", ahol hosszú évek óta nem tudtunk győzni. Nagyon betömörült mögöttünk a mezőny, s bizony egy újabb vereséggel könnyen kiesőhelyen találhatjuk magunkat.
Hajrá Fradi!
Csépányi Balázs