Az első játéknap 2,75 gól/meccs átlaggal zárult, voltak szépségdíjas találatok is, de lesz még ennél szebb fordulónk is. Az első játéknap összefoglalása!

A slágermeccs: Real Madrid - Manchester City 3-2

Eddig se értettem, hogy mi történik mostanában a királyiak öltözőjében, de most már végleg nem fogom tudni megtalálni a választ. Hogyan lehetséges, hogy egy a spanyol bajnokságban címvédőként vergődő egyesület, amikor a legnagyobb ászuk rinyájával van teli az összes újság meg hogy két gangre szakadt szét a madridi keret és már Mourinho esetleges távozásáról van szó, az fogja magát és kétszer kiegyenlít hátrányból, majd a győztes gólt is megszerzi? Teljesen oximoron ez a helyzet, hogy egy mostanában mentálisan gyengének tartott csapat most így összeszedje magát és playoff hangulatot teremtsen, majd győztesként jöjjön ki az első hazai meccsükön. A találkozó sajnos csak félig volt igazán élvezhető, a két játékrész teljesen különböző oldalát mutatta a futballnak.

Tudtad -e?

- a két együttes játékosainak összértéke több, mint egy milliárd euró (1.099.550.000 euró)

- Mancini és az Only One közös nevezője az Internazionale. Miután a klubelnök, Moratti nem volt csak annyival elégedett, hogy az olasz edző három olasz bajnoki címet is szállított a csapatnak, kirúgta Mancini-t 2008-ban, majd megszerezte Mourinho-t annak reményében, hogy BL-győzelemhez segíti az Inter-t. A sztorit már tudjuk, José fityiszt mutatva elődjének behúzta a trófeát és hősként ünnepelték.

- Mou és Mancini legutóbb a 2002/2003-as UEFA Kupa szezonban találkoztak. Előbbi a Porto trénereként vezette sikerre csapatát, utóbbi pedig a Lazio edzőjeként volt kénytelen tudomásul venni a 4-1es vereséget.

- A portugál vezetőedző 2004 októberében a Manchester City ellen kapott ki először akkori csapatával, a Chelsea-vel.

- Mourinho eddig nagyon jól szerepelt a BL-ben angol gárdák ellen. A 2003/2004-es szezonban a Manchester United-et győzte le a Porto-val 3-2es összesítéssel. Négy évvel később ugyan már kikapott a vörös ördögöktől, mint Inter-edző, de még ugyanebben a szezonban a legjobb 16 között kiejtette a Chelsea-t. Legutóbbi emléke a 2010/2011-es évadhoz fűződik, amikor a Real-lal szabályszerűen átlépték a Tottenham csapatát és 5-0ás összesítéssel jutottak tovább a negyeddöntőből.

- Mancini-nek nincsenek túl jó emlékei a spanyol csapatokról. Mint Sampdoria-játékos két döntőt is elvesztett a Barcelona ellen (egy KEK- és egy BEK-serleg veszett kárba). Edzőként a 2005/2006-os szezonban a Villareal ütötte ki együttesét, az Inter-t a BL-negyeddöntőből. De azért akad egy kellemes élménye is: 1999-ben UEFA Kupát nyert a Lazio gárdájával, mint aktív játékos.

- Cristiano Ronaldo eddig 11 alkalommal játszott a City ellen (természetesen mint vörös ördög). Hétszer sikerült győznie csapatával, háromszor kapott ki, ezalatt négy gólt lőtt, viszont kapott két piros lapot is.

Az első félidőben úgy játszottak a blancók, mintha egy alsóházban szereplő spanyol klubnak kéne valahogy beverni a gólt, miközben ők már a döntetlennel is tökéletesen megelégednének. Az Only One a chelseas időket idézve három "romboló" középpályással kezdett csapatával (Essien, Alonso, Khedira) akik olyan masszívvá tették a kezdő tizenegyet, ami már-már a makelelés-időket idézte, de ez mindannak a kárára történt, hogy a kreativitás a gárdában egyenlő volt a nullával. Emellett számomra kellemes meglepetés volt a fiatal francia, Varane szerepeltetése, aki újfent bizonyította, hogy nem hátrál meg a nagy feladatok elől.  

Ha már nagyon ragaszkodott Mou a három védekező középpályáshoz, akkor szívesen láttam volna Modricot a pályán, aki védekezni is megtanult Londonban, de okos az előre játékban is. A horváttal, Özillel és Kakával a kispadon luxus ilyen "ősbunkókat" (nem megsértve őket) varázsolni a pálya közepére. Roncit többször is hagyták távolról tüzelni  a világoskékek, de a tizenhatosra nem nagyon tudták bejátszani a labdát madridi oldalon. Bármennyire is tűnt Nastasic beállítása komoly rizikónak Mancini részéről, az első játékrészben jól állta a sarat. Azért beszédes volt a félidei statisztika, amiben az szerepelt, hogy a Real tizenhatszor (!) míg ellenfele csak egyszer volt veszélyes a kapura.

A meccs igazán a 69. perctől kezdődött meg, amikor Yaya Touré vagy három reálost forgatott meg és hagyta ott őket, mint Hamilton a Caterham pilótáit egy-egy lekörözés során és saját térfeléről indulva meg sem állt Casillas féltve őrzött tizenhatosáig. Ott 2v1 helyzetben már kijátszották Dzekoval a Real védelmét és meglett az angolok vezetése. Itt fogalmazódott meg bennem az, hogyha ez így marad, akkor holnap tele lesznek az újságok azzal, hogy Mourinho távozik meg hogy a hétvégén az állásáért játszik, de nem! A csapata ha nem is mellette, de magukért kiálltak. Elege lett Marcelonak a töketlenkedésből és sorra lövöldözte Hart kapuját és be is akadt az egyik neki. Példát mutatott csapatának és rávilágított arra, hogy Mancini egy kissé fosós taktikával jött Madridba. A Kolarov-góllal szerencsésen előnyhöz jutottak az angolok (nem mellesleg megint pontrúgásból kaptak gólt a fővárosiak, mint mostanában a spanyol bajnokik zömén) és Alonso elkeseredett arcán már nem lehetett sejteni, hogy jön a váltás, de mégis képes volt megújulni a csapat és nem csak kiegyenlítettek, hanem meg is nyerték meccset. CR7 durcija ide vagy oda nem engedhette meg az egójának, hogy ne fussa ki magából a végén a maxot. Gólt szerzett és nem azon gondolkodott, hogy örüljön-e a találatának vagy sem, hanem kiélvezte a siker ízét, mert ilyen egy igazán jó, drámai BL-mérkőzés, ezért érdemes futballistának lenni. Megszerezte a Real a 100. BL-győzelmét. Még ilyen meccseket kérünk!

AC Milan - Anderlecht: 0-0

Ha azt hitték az olaszok, hogy a bajnoki rossz szereplést majd feledtetik a legrangosabb európai kupasorozatban, akkor nagyon tévedtek. Hazai pályán, a San Siro-ban egy gól nélküli döntetlen vajnyi kevés a papíron leggyengébb ellenféllel szemben a csoportban. A meccs ráadásul nem volt az erőviszonyoknak megfelelően egyoldalú, a belgák helyenként komoly gondot jelentettek az olaszoknak, akár három ponttal is távozhattak volna Milánóból. Hiába, egy Emanuelson-Pazzini páros együtt sem ér fel Ibra teljesítményével. Ha szeretnének komolyan továbbjutni a csoporból, akkor össze kell kapniuk magukat, mert a végén még égnek a Malaga-Zenit duó mögött. Magyar vonatkozásképp Juhász Roli is a pályára lépett, de miután kiszorult a kezdőből csak bő 13 percet volt a gyepen.

Borussia Dortmund - Ajax: 1-0

Lewandowski (87.)

Mondhatni hozták a kötelezőt a németek, de ennél többről van azért szó. A D-jelő halálcsoportban minden pont szinte duplán számít és a leggyengébbnek tartott Ajax ellen muszáj behúzni a hat pontot, ha valaki komolyan tovább akar jutni. Ugyan kevesebbet birtokolták a labdát a sárga mezesek, mégis sokkal több helyzetet tudtak kidolgozni. Az 57. percben büntetőhöz jutottak Götze-ék, azonban a kiváló védő, Hummels nem élt a könnyű gólszerzés lehetőségével. A döntés itt is, mint a csoport másik meccsén a végére jött, ugyanis a 87. percben a lengyel Lewandowski szerezte meg csapatának a három pontot. Kellett is a gólja, mert előtte volt egy órdítóan nagy helyzete.

Dinamo Zagreb - Porto: 0-2

Lucho González (41.), Defour (92.)

Habár elvesztették a Hihetetlen Hulk-jukat, focizni még nem felejtettek el a portugálok és újra bebizonyították, hogy a horvát sztárcsapatnak még magas szint a Bajnokok Ligája. Sok amatőr hibát vétettek déli szomszédjaink, de a luzitánok kapusának, Helton-nak is voltak komoly védenivalói. Lucho González magára vállalta a vezér szerepét és az ő szerezte meg csapata számára a vezetést. Mindenképp komoly fegyvertény Horvátországból három ponttal távozni, de ennél csak nehezebb dolguk lesz a következőkben.

PSG - Dinamo Kijev: 4-1

Ibrahimovic (19. – 11-esből), T. Silva (29.), Alex (33.), Pastore (90.), ill. Veloso (87.)

Gálának indult, megúszták egy könnyed veréssel az ukránok. A három sípszó után ugyan 50-50 százalékos volt a labdabirtoklás a játék messze nem volt kiegyenlített. A párizsiak már 32 perc elteltével három góllal vezettek, a két ex-milános Ibra és Silva kezdte meg a gólgyártást. A kijeviek csak asszisztáltak a meccshez, örülhetnek, hogy elkerülték a nagy égést és hogy sikerült egy szerencsés szabadrúgásból gólt szerezniük. Ennél valószínűleg fogunk jobb produkciót is látni a vendégektől, de a francia főváros futballistái megmutatták Európának: 8 év után újra itt vannak a legjobbak között és komolyan számolni kell velük.

Malaga - Zenit: 3-0

Isco (3., 76.), Saviola (13.)

Szétszedték a csapatod? Kihátrált mögüled a befektető? Eligazolt a legjobb játékosod Angliába? Szard le! Nyerd meg az első BL-meccsed lazán egy kemény és rutinos orosz csapat ellen. A spanyolok bizony bevették a Leszarom Tablettát és pont ezt tették és Isco zseniális találataival (melyek közül egyik a forduló gólja nálam), valamint Saviola góljával három góllal verték a Zenitet. Valószínűleg ezt nem így gondolták Kerzhakovék. Próbáltak ők tüzelni rendesen, mint ahogy tette az orosz csatár az EB-n is, de ugyanúgy csak vaktöltény volt a muníció. Lehet ebből olyan menetelés, mint 2006-ban a Villarealé? Ha nem is, kezdetnek azért jó volt.

Montpellier - Arsenal: 1-2

Belhanda (9. – 11-esből), ill. Podolski (16.), Gervinho (18.)

Kikaptak a francia bajnokok, de nem kell leszegett fejjel fogadniuk a hírt, mert meccsben voltak az ágyúsokkal. Háromszor annyit tüzeltek az angolok kapujára, de amint tudjuk, nem a mennyiség, hanem a minőség számít és ebben jobbak voltak Wenger-fiai. A vezetést a franciák szerezték meg tizenegyesből, majd a hétvégén is remekül játszó Poldi és Gervinho fordította meg az állást. Podolski megtalálta Londonban a góllövő cipőjét, ráadásul a gólpasszt az ex-montpellieres Giroudtól kapta. Jól vették tehát a rajtot a londoniak, de a gallok bizonyították, hogy komolyan kell számolni velük.

Olympiacos - Schalke: 1-2

Abdun (58.), ill. Höwedes (41.), Huntelaar (59.)

Pokoli görög tűz, nagy BL-rutin ide vagy oda, csak nem jött össze a helléneknek a pontcsenés a németektől. Az Olympiacos csapatában Megyeri kezdett a kapuban és ugyan hozta a tőle megszokott magabiztos teljesítményt, az első Schalke-gólban, amit szögletből kaptak kicsit helyezkedhetett volna jobban is a gólvonalon. Csapattársai mindent megtettek az egyenlítésért, ami össze is jött nekik Abdoun révén, de a pontot az i-re végül Huntelaar tette fel, aki a magyar válogatott után egy újabb honfitársunkat, Megyerit szomorította. A görög veszélyt tehát túlélték a "bányászok", lehet h az Arsenal-Montpellier ezt már nem fogja tudni elmondani magáról.

]]>http://bajnokok.blog.nepsport.hu]]> - juan carlos