Ma 2021 augusztus 04. Domonkos, Dominika napja van. Holnap Krisztina napja lesz.
bcba2ae86cbb30a9f8cdcb8c94e68853.jpg

A buzsáki Fehér Mária-kápolna

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

A Balaton somogyi partjának nyugati végén a tóba igyekvő vízfolyásoknak köszönhetően még a legforróbb nyárban is vizenyős rétek, üde zöld ligeterdők virítanak. A régi térképek szinte összefüggő tóvidéket mutatnak ezen a tájon, a Kis-Balaton és a Nagyberek lecsapolása előtt alig volt építkezésre alkalmas magasságú hely errefelé. Települések a Fonyódtól délnek, Lengyeltóti, Somogyvár felé és a Marcalin át Kaposvárra vezető országutak mentén alakultak ki, a közéjük eső rész legnagyobb, régóta lakott faluja a ma 2500 körüli lélekszámú Buzsák. A gyapjúszálas hímzéséről – és azzal díszített népviseletéről – híres, hivatalosan is „népművészeti rezervátumként” számon tartott község neve csak 1675-ben tűnik fel, írott források szerint azonban két Árpád-kori település is létezett a helyén: az 1268 és 1291 között említett Akcs és Magyari, amelyek a török időkben elpusztultak. Középkori eredetű műemlékről a legutóbbi évekig nem volt tudomásunk, a Buzsák külterületén lévő római katolikus kápolna a jegyzékben XVIII. századiként szerepel.
A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Elhagyott temető veszi körül, néhány sírkő és kőkereszt árválkodik az örökzöld bokrok tövében. A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A közelmúltban történt renoválásakor kiderült, hogy teljes egészében XIII. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült két apró román kori tölcsérablak is – az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is. A templom szerény berendezése, oltára a XVIII. században készült népies barokk ízlés szerint.
Búcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén van. Nem tudni, hogy a Fehér Mária-kápolna elnevezés a Szűzanya makulatlán mivoltára utal-e, avagy a tiszteletére felszentelt kápolna hófehér falára. A régi Nagyberek harsogó zöldjében messziről tündöklő, fehér kápolna élénkpiros cseréptetejével, páratlanul szép arányaival a Dunántúl egyik legszebb – mégis szerényen rejtőzködő – műemléke.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1456) Vetítő (30) Mozi világ (440) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Kultúra (6) Tereb (138) Autómánia (61) Mondom a magamét (5471) Gazdaság (660) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (505) Flag gondolja (33) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Belföld (6) Egészség (50) Életmód (1) Politika (1578) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2085) Heti lámpás (255)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>