Kitartásuk, szívósságuk általában eredményre vezet, és a hivatalos struktúrákban viszonylag gyorsan haladnak előre. Könnyen és gyorsan alkalmazkodnak, ezért többnyire sikeres életutat futnak be. Nincsenek nagy gondolataik, nem közülük kerülnek ki a jeles művészek és tudósok, de az intézmények világában általában jól teljesítenek. 

Az alábbi dokumentum Jeszenszky Gézáról, a végletekig atlantista irányultságú külpolitikusról és történészről szól, aki meglehetősen ingerülten szokott reagálni az ő mérsékelt nézeteitől eltérő jobboldali nézetekre.

„ELTE Bölcsészettudományi Kara
Minősítés
Jeszenszky Géza

Budapesten született 1941-ben, anyja zongorakísérő, apja dr. Jeszenszky Géza, a Magyar Beruházási Bank revizora volt, jelenleg nyugdíjas. A hallgató 1959-ben érettségizett általános gimnáziumban kitűnő eredménnyel. Már gimnazista korában az iskolák közötti történelmi versenyen az orosz munkásmozgalomról írt dolgozatával I. helyezést ért el. Az érettségi után két évig dolgozott, s 1961-ben nyert felvételt karunk történelem-angol szakára. Kiemelkedően tehetséges, széles látókörű, igen művelt hallgató volt. Két évig részesült köztársasági tanulmányi ösztöndíjban. Tudományos érdeklődésű, s ez elsősorban a történelemre, a legújabbkori egyetemes történet kérdéseire irányult. Közelebbről az angol gyarmatbirodalom felbomlásának a problémái foglalkoztatták. A Századok című történeti folyóirat számára könyvismertetéseket és folyóiratszemléket készített. Szemináriumi munkájában történelmi forrásokkal foglalkozott, s komoly elmélyedéssel készített színvonalas dolgozatokat. Állásfoglalásai helyesek voltak, külön említést kíván a sablonmentességre való törekvése, vitakészsége. Tagja volt a Legújabbkori Történeti Tudományos Diákkörnek. 1965-ben az Országos Diákköri Konferencián A Brit Nemzetközösség kérdései című dolgozatával második díjat nyert. Az angol KISZ-alapszervezet szervezőtitkáraként dolgozott, igen szép eredményt ért el. Részt vett az egyetemi KISZ külügyi bizottság munkájában. Politikailag megbízható, marxista meggyőződésű. Mindezek alapján Jeszenszky Gézát javasoljuk a Felsőfokú Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre.
Budapest, 1966. december 14.
Dr. Elekes Lajos s.k.
dékán
(Népszabadság, 1991. március 30.)”

1966-ban még tele voltak a börtönök politikai elítéltekkel, és százezrek éltek a kommunista rendőrség felügyelete alatt. Tíz évvel voltunk 1956 után. Akkor már csak a jellemtelen törtetők, a karrieristák és az esztelen hívők voltak marxisták és KISZ-titkárok.

Gyurcsány Ferenc holdudvara 

Eörsi Mátyás az országot 18 éven át ténylegesen irányító Szabad Demokraták Szövetségének volt az egyik meghatározó politikusa. Az arrogáns, nagyképű, cinikus Eörsi politikai pályáját alapvetően meghatározta családjának kommunista volta. 

Eörsi, igazi liberális kozmopolitaként nyíltan vállalta magyarellenességét: felfogása szerint a nemzetállamok felett eljárt az idő. Előélete alapján aligha véletlen, hogy ő is jelen volt a Gyurcsány Ferenc szervezte Demokratikus Koalíció párt (DKP) megalakuló ülésén. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi magyar Országgyűlésben az Orbán-kormány egyetlen valódi ellenzéke a DKP. 

A szervezet jövőjével kapcsolatban kifejezetten optimista: „…ha Gyucsány Ferencnek sikerül egyesítenie az SZDSZ igazságát, az MDF nemességét és az MSZP szerethetőségét, akkor ebből még bármi lehet.” (Népszabadság, 2011. október 27.)

Eörsi gátlástalansága egy új világot konstruált: valószínűleg igaza van, ebből még bármi kijöhet, eltekintve attól, hogy: 1. Az SZDSZ-nek soha semmiben nem volt igaza. 2. Az MDF mostanában felfedezett „nemessége” egy újbaloldali és liberális érdekeket szolgáló hazugság. 3. Az MSZP állítólagos szerethetőségéről a legutóbbi választásokon született elég egyértelmű állásfoglalás.

Bár Eörsi Mátyást sose lehetett komolyan venni, de a hazudozásnak is vannak fokozatai. Most az MDF állítólagos nemességéről beszél, miközben a fórumot kormányzása idején fasiszta pártnak minősítette. Bár nincs kizárva, hogy Eörsi az MDF-nek azt a változatát szerette, amelynek a kisstílű politikai szélhámos, a „szép karriert” befutott Somogyi Zoltán politológus volt a meghatározó alakja. De nehogy azt higgye bárki, hogy ez az ütközet véget ért, és a vesztesek leszereltek, mert az olyanok, mint Eörsi Mátyás és Somogyi Zoltán soha nem adják fel. 

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu