{...} a területére pedig nem engedi be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) munkatársait.

Néhány évvel ezelőtt az IAEA felszólította Izraelt, hogy írja alá a nemzetközi atomsorompó-egyezményt, mire az izraeli küldött a zsidók elleni durva provokációról kezdett beszélni.

Ugyanakkor Izrael Irán esetében már az atombomba előállításának feltételezését is elegendő érvnek tartja arra, hogy légi csapással fenyegetőzzön. Pillanatnyilag sem Washington, sem Moszkva nem látja bizonyítottnak, hogy az uránt katonai célokra dúsítanák Iránban. Emiatt Barack Obama, az USA elnöke nem kívánja fogadni az Egyesült Államokba érkező izraeli miniszterelnököt. Ugyanakkor az Izraelt fenntartások nélkül támogató republikánus elnökjelölt Mitt Romney, a katonai beavatkozás híve.

De a kérdés még az izraeli vezetést is megosztja: Benjamin Netanjahu a mielőbbi katonai beavatkozást szorgalmazza, miközben az Izraeli Védelmi Erők és a titkosszolgálatok a beláthatatlan következményekre való tekintettel nem támogatják az Irán elleni légi csapást. Ennek egyik legfőbb oka, hogy egy Irán elleni katonai akcióra válaszul az egész térség instabillá válna, ráadásul Teherán lezárhatná a Hormuzi-szorost, megakadályozva ezzel a térség olajának a világ nyugati felére történő elszállítását. Ráadásul komoly katonai szakértők arra hívták fel az érintettek figyelmét, hogy valószínűleg nincs reális képük Irán valódi katonai erejéről.

A kialakult új helyzetben az USA (és Izrael) könnyen elveszítheti egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesét, a Muszlim Testvériség által vezetett Egyiptomot, amelyet eddig ajándék dollármilliárdokkal láncolt magához.

A térség kiszámíthatatlanságát, az érzelmek magas hőfokát, az ott élők elszántságát jelzi az a tiltakozáshullám is, amit egy újabb Mohamedet gyalázó film váltott ki. Az amerikai film producere valószínűleg egy izraeli ingatlanvállalkozó, a rendező állítólag egy egyiptomi származású kopt keresztény. De még az is lehet, hogy a két személy azonos. A „Muzulmánok ártatlansága” című filmben Mohamedet a szexualitás megszállottjaként ábrázolják, az iszlámot pedig „rákos daganatnak” minősítik. A YouTube-ra felkerült, arab felirattal ellátott film sokszor erőszakba torkolló tömegtüntetéseket váltott ki az iszlám világban. Megmozdulások voltak Egyiptomban, Irakban, Iránban, Líbiában, Jemenben, Marokkóban, Szudánban, Tunéziában, Pakisztánban és Bangladesben is. A zavargások során megölték Christopher Stevenst, az Egyesült Államok líbiai nagykövetét és több munkatársát.

A cionista Mitt Romney, amerikai elnökjelölt a hírre reagálva kijelentette: az Obama-kormány a támadók pártjára állt! Mikor saját párttársai felkérték, hogy vonja vissza ezt a súlyosan aránytévesztő mondatot, Romney megismételte korábbi kijelentését.

Az Egyesült Államok most arra hivatkozik, hogy mivel a szólásszabadság védelme alkotmányban rögzített alapjog, a hivatalos Amerika tehetetlen az ilyen filmek készítőivel szemben. A liberalizmus hívei nálunk is büszkék arra, hogy mindenkit szabad kigúnyolni, nevetségessé tenni: Buddhát, Mohamedet, Mózest és Jézust is. Hosszabb tanulmányt igényelne annak magyarázata, hogy miért a kereszténység és az iszlám van állandóan a célkeresztben? Miért nem készülnek Mózest és a zsidókat nevetségessé tévő filmek? Egy szabad világban ez sem lenne elképzelhetetlen. De egy szabad és élhető világ megteremtésének alapvető feltétele mások hitének valódi tiszteletben tartása lenne, bármit mondjanak is erről az identitászavarral küzdő balliberálisok.

Az arab világ a hosszú alávetettség, a diktátorok rémuralma – és az úgynevezett arab tavasz – után könnyebben szerveződik, gyorsabban reagál. A megoldatlan gazdasági-társadalmi problémák mellett a térség jelentős része már csak a palesztinokkal való szolidaritás miatt is erősen USA- és Nyugat-ellenes. De a legnagyobb összetartó erő a Mohamed prófétához fűződő – sokszor – fanatikus hit. Az arab világban Allah szent és sérthetetlen. Éppen ezért teljesen érthetetlen a muzulmánok oktalan sértegetése, provokálása. A különböző civilizációk, kultúrák és hitek békés egymás mellett élése csak a különbözőség kölcsönös elfogadásán alapulhat. Az Amerikai Egyesült Államoknak és Izraelnek is tudomásul kell vennie, hogy egy többpólusú világ minden szereplőjének az eddiginél nagyobb alkalmazkodókészséget kell tanúsítania.

Miközben világszerte növekszik a konfliktusos térségek száma, néhány amerikai politikus ijesztő tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot. Ilyen Eleni Tsakopoulus Kounalaski, az USA budapesti nagykövete, aki nemrégiben az alábbi kijelentést tette: a világ ma jobb hely, mint 2001-ben, a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás idején volt. Vajon kik tájékoztatják a nagykövetet a dolgok állásáról?

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu