Az Európai Bizottság ennek megfelelően ki is tért e hálátlan feladat elől, és zöld jelzést adott a hazai jegybanktörvény módosításának Simor András bérének helyreállítása nélkül. Ráhagyta a piszkos munkát az Európai Központi Bankra (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapra (IMF), amelyek jól láthatóan a feladatnak igyekeztek megfelelni, és „szakmai alapon” a jegybankelnök keresetének a rendezéséhez kötik a tárgyalások megkezdését a védőhálóról. Ezenkívül kifogásolják például az új alelnök kinevezésének a lehetőségét, a monetáris tanácstagok számának bővíthetőségét (ez ügyekben az unióval elvi megállapodás született), illetve aggályosnak tartják a hatáskörök eloszlását a jegybank vezetése és a tanácstagok között. Nem mellékesen mostanra kiderült tehát, hogy a valutaalapnak mégiscsak vannak külön elvárásai.

Korábban Brüsszelre hárították a felelősséget, azt nyilatkozták, hogy a tárgyalások megkezdéséhez a kabinetnek az unióval kell rendeznie a vitás kérdéseket.

Nem ez az első alkalom az elmúlt fél évben, amikor úgy látszik, hogy példát statuálnak a nemzetközi szervek az országgal. Rendre olyan ügyekbe kötöttek bele, amelyek arról árulkodtak, hogy különböző országok esetében kettős mércét használnak, ráadásul sokszor olyan kéréseket fogalmaztak meg, amelyek az előző kormányok idején nem okoztak fennakadást. Így például kifogásolták azt, hogy a kormány képviselője részt vegyen a monetáris ülésen, illetve el kelljen küldeni a kabinetnek a tanács által tárgyalt napirendi pontokat. A kormány engedett, és a parlament elé terjesztette – több más kérés teljesítésével együtt – a jegybanktörvény szóban forgó részeinek módosítását. Tegnap meg is lehetett volna a zárószavazás a témában, ha nem indít el egy újabb lavinát a jegybanki függetlenség állítólagos megsértésével kapcsolatban az EKB és az IMF. Ennek vészjósló hatásai a forint árfolyamán és a kockázati felárak megemelkedésén keresztül erőteljesen érződtek. A zuhatagot végül Varga Mihály, a tárgyalásokért felelő tárca nélküli miniszter állította meg azáltal, hogy a jogszabály módosításának halasztását kérte. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a kormány az uniós központi bankkal és a valutaalappal is közös nevezőre juthasson, és egy kalap alatt megtörténjen a jogszabály hozzáigazítása a nemzetközi elvárásokhoz.

Nagy hiba lenne, ha az ország vezetői – ahogy azt az ellenzék egyik fele szeretné – a tárgyalások mihamarabbi lezárása érdekében minden kérésnek eleget tennének. Legalább ilyen nagy tévedés lenne – ahogy azt az ellenzék másik fele szorgalmazza – elzárkózni az együttműködéstől. Mindkét megoldás sokkal egyszerűbb, mint lépésről lépésre végighaladni a vitás pontokon, mégis ez az egyetlen esély, hogy Budapest szakítson azzal a politikával, amely az országot a jelenlegi kiszolgáltatottságba kalauzolta.

Az IMF múltbéli hibáit ismerve indokolt az óvatosság, ha arról van szó, hogy egy ország az általa javasolt receptet kövesse vagy sem. Számos szakember – köztük Nobel-díjas tudósok – gondolja úgy, hogy az 1997-es kelet-ázsiai válság annak következtében alakult ki, hogy a valutaalap nyomást gyakorolt a térség központi bankjaira. Ha valaki tehát azt javasolja, hogy mérlegelés nélkül tegyük azt, amit mond egy olyan szervezet, amely nemrég ekkorát tévedett, az nem képviselheti az ország érdekeit. Az feltehetőleg muníciót gyűjt saját politikai ambícióihoz, a külföldi szervek kegyeire, esetleg támogatására pályázik.

mno.hu  - Nagy Vajda Zsuzsa