Ma 2020 április 07. Herman napja van. Holnap Dénes napja lesz.
8ca31b5c868284bcf5dc1890c6088334.png

Kétszínű hadviselés: az időzített humorbonbon

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Ama pénteki napon, amikor a bíróság kimondta, hogy Ungár Klára törpepártelnök nem kényszer-comingoutoltathat másokat, megjelent a kétszínű majompárt roppant eredeti elnevezésű, Magyar Hírlap című újságja, {...}

{...} állítólag tízezer példányban, mely álsajtótermék totálisan l’art pour l’art vidámkodással többek között a Magyar Hírlap megszűnéséről tudósított.

A humorbonbon-dobozkának álcázott álliberális provokáció aggályos időzítése aligha a véletlen műve: a vezető hírlapos publicista, Bayer Zsolt markánsan exponálta magát a kérdésben.

A szellemileg némiképp megereszkedett, játszótéri szlenggel „viktorkázó” Ungár még fél éve nevezett meg Facebook-bejegyzésében két fideszes politikust, civilben családapát, miszerint ők valójában Ungár homoerotikus identitástáborát erősítik (mely önmeghatározás az életkor könyörtelen, demokratikus előrehaladtával mind provizórikusabb és nevetségesebb), csak épp nem óhajtanak büszkén előállni vele, mint ő, ehelyett „rejtőzködnek”.

Az egyik áldozat csendesen tűrte az antiliberális bárdolatlanságot, a másik perelt. A bíróság most kimondta: a nemi identitás megvallására vonatkozó felszólítás kívül esik a véleményszabadság határain, még az alkotmánybíróságilag többet tűrni kénytelen politikusok esetében sem alkalmazható, s mindenki kétmilliót fog perkálni, aki alattomos módon ilyesmivel kísérletezik. Ungár persze megnyilatkozta, hogy akár Strasbourgig is elmegy az „igazáért”, s mi tagadás, némi alappal bízhat is az előrehaladott euroidiotizmusban, amely a horogkeresztet önkényuralmi jelképnek tekinti, a vörös csillagot ellenben nem: az csak egy szép, romlatlan, haladó szimbólum a polgári sörgyártás világából, amit csupán az átmeneti proletárdiktatúra használt népirtásra.

A pszeudo-Magyar Hírlap humorbonbonjait e helyütt nem kívánom népszerűsíteni: megtette ezt helyettem egy rakás ellenzéki internetes portál, egy kattintással elérhetővé téve a nemes, pártsemleges mókázást. (A látszat kedvéért az MSZP-t is „feloszlatták”, de Tóbiásék lapzártáig nem pereltek. Vagy a temetőket járták halloweeni netböngészés helyett, vagy nem akarták tematizálni, napirenden tartani e politikai forgatókönyvet.) Széles Gábor viszont perli a kétszínű mókamikiket. „A Magyar Hírlap szerkesztősége és kiadója arról értesült, hogy a lap arculatával egyező módon, védjegyével, tulajdonosának, szerzőinek nevével visszaélve, az újság jellegzetes megjelenését másolva – áltartalommal és álhírekkel – pénteken, október 30-án tízezer példányszámú kiadványt adtak ki és terjesztettek ismeretlenek. Az álújság utolsó oldalán annak állítólagos kiadójaként a Kétfarkú Kutya Pártot tüntették fel. A Magyar Hírlap Kiadói Kft. álláspontja szerint ez a magatartás jogellenes, és nemcsak a kiadónak, illetve a szerkesztőségnek, de a jóhiszemű olvasóknak is kárt okoz. Attól ugyanis, hogy valaki humorosnak érzi magát, nincs joga törvényszegéshez, nem költözhet be más lakásába, nem veheti el más tulajdonát, haszonszerzésből nem lophatja el, nem másolhatja le, majd nem terjesztheti annak szellemi termékét. Elgondolkodtató, hogy a nyilvánosan hozzáférhető bírósági adatok szerint csak 2015. július 20-án bejegyzett, tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező Kétfarkú Kutya Párt miként rendelkezhet olyan személyi, tárgyi, valamint pénzügyi feltételekkel, amelyek lehetővé tették az álújság elkészítését, tízezer példányban való kinyomtatását, valamint terjesztését. A Magyar Hírlap Kiadói Kft. a szükséges jogi lépéseket megteszi.”
A kollégáknak az utolsó szóig igazuk van; feltéve, ha jogállamban élünk. Hasonló „humorizálásról” a saját praxisomból is be tudok számolni. A HVG mindmáig megbecsült főmunkatársa, az a kereszténygyűlölő, morális zombi, aki nekrológ gyanánt társasutazást szervezett II. János Pál pápa kadáverének belsejében, egy ízben ufós könyvet adott ki, melyben többek között helyettem is megírt egy komplett (hamis) publicisztikát, kölcsönvéve az (akkor még Magyar Nemzetnek nevezett) újságom teljes vizuális képét, tördelését is a lángoló liberális lelkű akcióhoz. Mikor felvetettem neki, hogy nem csupán a szerzői, hanem a kiadói jogokba is beletapicskolt, ezért legalább egy tiszteletpéldány járna nekem kárpótlásként, hogy megmutathassam az unokáimnak, milyen is volt a liberális jogtisztelet, foghegyről azt felelte: vegyem csak meg a boltban. Mivel nem óhajtottam ily módon anyagilag támogatni az ő illiberális szerzői agymenését, az unokáknak becsszóra kell elhinniük e becstelenséget.
Pedig nem ártott volna precedensként elperelni a feje fölül a tetőt – akkor talán a kétszínűek is ezerszer meggondolják, csinálnak-e kamuújságot. Az immár bejegyzett viccpárt felbátorodhatott az óriásplakát-ellenkampányuk anyagi sikerén (senki nem számoltatta el őket tételesen a baloldali birka adakozók tízmillióival), csak épp a laza pénzkezelés semmiség a szerzői és kiadói jogok megsértéséhez képest. Ezt olyan „humortalan” népek, mint az amerikaiak vagy a németek, hasonlóképpen komolyan veszik, mint az adócsalást: az egyik esetben az államot, a másikban a magántulajdont károsítják meg, s ez a nyugati világ („liberális demokrácia”) két pillére. Ezzel szemben a magukat a liberális demokrácia feltétlen hívének beállító orgánumok feltűnően kétszínűpártiak: kárörvendeznek Széles Gáboron és az állapban álpublicisztikát „jegyző” Bayer Zsolton – úgy kellett, káposztába hús kellett. S máris kész a csodafegyver (az egész megtervezett provokáció erre alapozódott): „ezeknek” nincs humoruk, ezért jogaik sincsenek.

A balliberális sajtómocsárban nincs már szakmai szolidaritás sem: az Ungár-ügyben a bíróságot előre lehomofóbozó Indextől a Népszaváig mindenki a „hekkelőknek” szurkol. „Péntek reggel futár hozta szerkesztőségünkbe a Magyar Hírlap ingyenes különszámát” – írták Németh Péterék. Az egyik szobából a másikba? – csodálkoztam el először. De aztán elhessegettem a víziót: még a gyűlöletbeszédnek is vannak kaján és fogcsikorgató fajai. A legárulkodóbb módon Jabronka Richárd, a Stop.hu portál jó nevű címlapsztoriírója foglalta össze ezt az észjárást. Szerinte Széles Gábor „egy olyan lapot támogat, amely önmagában nagy kárt okoz a puszta létezésével, mindenféle klón nélkül. Nehezen tudok elképzelni bármiféle szépséget vagy erkölcsi töltetet Bayer Zsolt publicisztikáiban vagy éppen egy másik újságíró fröcsögésében. Olyan emberek tesznek jogi lépéseket egy ilyen ügyben, akik nem bírják a kritikát és nem értik a humort. […] Az, hogy mennyi értelme volt a kétfarkúkutya-akciónak, eltörpül amellett, hogy miként reagált rá az érintett. Egyszer érjük meg, hogy elolvasva egy politikai közleményt egy jelentéktelen, humoros akcióra, nem összeesküvés-elméleteket, nem jogi lépésekkel való fenyegetést, hanem egy frappáns, humoros viszontválaszt kapunk. Ehhez sajnos már túlságosan megkeseredtünk.”

Hajrá, Széles Gábor, hajrá, Bayer Zsolt: pereljétek le a gatyát is e „humoros” ötödik hadoszlopról! Lebegjen előttetek Karinthy iránymutatása: „Humorban nem ismerek tréfát.”

]]>www.magyaridok.hu]]> - Csontos János

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (5) Jobbegyenes (1730) Gazdaság (646) Mozaik (83) Életmód (1) Mondom a magamét (4431) Nagyvilág (1449) Heti lámpás (239) Tereb (139) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (485) Gasztronómia (539) Sport (729) Vetítő (37) Egészség (50) Politika (1571) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>