- 0
Szemmel láthatóan fojtogatja Tarlós István főpolgármestert az az örökség, amit Demszky Gábor hagyott hátra.
Ráadásul az önkormányzati ciklus félidejéhez közeledve a baloldali sajtó úgy gondolja, elérkezett az idő, amikor már nem kell megengedni Tarlósnak, hogy a főváros működési anomáliáiért visszamutogasson elődjére vagy felhívja a figyelmet a megörökölt csődtömegre. Ráadásul a főpolgármesternek a gazdasági válság kellős közepén kell megbirkóznia a bajokkal, amikor a kormány szigorú takarékosságot követelő költségvetési politikája Budapestet is érinti. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kormány nem képes százmilliárdokban mérhető támogatást adni a fővárosnak, vagy még nem érett meg erre a politikai szándék.
Bárhogy is van, a BKV járművein munkába járó fővárosi polgárok jogosan gondolhatják úgy, hogy az ő testi épségük, az ő biztonságuk is ér annyit, mint egy olajtársaság részvénypakettjétől remélt, milliárdokban mérhető haszon.
A múlt héten a fővárosi közlekedési cég egyik karbantartója névtelen levelet tett közzé az egyik internetes portálon, amelyben drámai képet festett a hármas metróvonal műszaki állapotáról. A főpolgármester azonnal elrendelte a vonal teljes műszaki felülvizsgálatát, és intézkedett a kockázatok csökkentése érdekében.
Tarlós a hármas metróvonal botrányát egyértelműen Demszky-hagyatéknak tartja, sőt egyenesen szükségállapot-szerű helyzetről beszél. Még a BKV névtelen karbantartójánál is lesújtóbb véleményt fejtett ki a lapunknak adott interjúban a fővárost kínzó gondokról. Kezelhetetlen megörökölt adósságállományról, az „őrület határáig lepusztult” BKV-járműállományról, „alig hihető”, kriminális tartalmú örökölt szerződésekről, „elképesztő” privatizációs kontraktusokról, „botrányos” külső megbízási munkákról számolt be, a kezeletlen hajléktalanprobléma, a külső kerületekben elmaradt csatornaberuházások mellett. Ráadásul az örökséghez tartozik több mint ezer lezáratlan bírósági per is.
Az előző kormányok – nyilvánvalóan politikai okokból – megengedték a világvárost vizionáló Demszkynek, hogy az ész nélküli, látványosnak szánt metróberuházásra ötszázmilliárdos hitelterhet rakjon a főváros nyakába. Felülírt minden közgazdasági érvrendszert a két baloldali párt koalíciós békéjének, a szocialisták hatalmának biztosítása, a közös mutyik lehetőségének fenntartása a kormányzati ciklus végéig. Már a Horn-kormánynak meg kellett volna akadályoznia a négyes metró semmivel sem indokolható megvalósítását, de legalább amikor már nyilvánvalóan látszott, hogy finanszírozhatatlan számunkra a világ legdrágább metróprojektje, azonnal le kellett volna állítani. Bárhogy is történt, a főváros lakosságát nem kellene büntetni a Demszky-féle őrületért. Méltánytalan lenne Tarlós Istvánnal szemben is, ha magára hagyná a kormány a megoldhatatlan gondokkal.
Mindazonáltal a fővárosi polgároknak hiányérzetük van Demszkyvel kapcsolatban. Természetesen nem a főváros éléről hiányolják, hanem a sajtóhírekből. Úgy tűnik, mintha egyetlen bűncselekménygyanús ügyben sem merült volna fel annak a lehetősége, hogy esetleg őt is felelősség terhelné büntetőjogi értelemben, vagy akár csak polgári jogi szempontból. Mintha illetékesék eldemszkyzték volna Demszky felelősségének kérdését.
Olyan, mintha a Városházán csak úgy megtörténtek volna ezek a bírósági perekbe torkollott ügyek, ezek a több ember letartóztatásával járó korrupciós bűncselekmények, mintha Demszky ez idő alatt ott se lett volna.
Most új feladatot talált magának. Néhány hatvannyolcas forradalmárral, köztük Cohn-Bendittel együtt ismét szervezkedésbe kezdett. Most épp új unió létrehozása a célja.
Torkos Matild, mno.hu