A volt MSZP-s politikus kiváló kapcsolatokat ápolt az Energol Rt. nagyhatalmú vezetőivel, sőt, az energolosokkal sokáig jó viszonyban lévő egykori keresztapa, Radnai László szerint a szocialista milliárdos segítséget nyújtott a vállalat illegális tevékenységéhez. Emellett cikkünkben szót ejtünk még Gyurcsány Ferenc egyik legközvetlenebb bizalmasáról, jobbkezéről, több cégének vezető tisztségviselőjéről, az Altus Zrt. és a Fortus Rt. volt vezérigazgatójáról, Jagiellowicz Györgynéről is.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Folytatjuk az Altus Zrt. bűnös múltjával, valamint a cégcsoporthoz köthető vállalkozások, személyek kapcsolati hálójának feltérképezésével foglalkozó cikksorozatunkat. Csütörtöki ]]>írásunkban]]> arra hívtuk fel a figyelmet, hogy nagy hibát követett el az Európai Bizottság azzal, hogy a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Zrt-t bízta meg az uniós támogatások magyarországi felhasználásának ellenőrzésével. Megírtuk, az 1992-ben alapított cég közvetve több szálon is összeért a magyar olajmaffia legsikeresebb és legagresszívabb szervezett bűnözői körével, a hírhedt Energol Rt-vel. Azzal a vélhetőleg titkosszolgálati bábáskodás alatt, 1994 és 2000 között működő vállalkozással, melynek két egykori igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila az 1990-es években elkövetett olajos leszámolások miatt jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Korábbi írásunkban példaként felemlegettük, hogy az Energol Rt. egyik fő kőolaj beszállítója a 90-es évek közepén-végén az ETL Rt. volt, amely kapcsolatban állt azzal a Fortus Rt-vel, amit a Gyurcsány-klánhoz kötött Altus Rt. a Magyar Villamos Művekkel hozott létre 1995 szeptemberében. Kiemeltük azt is, hogy Gyurcsány nem csak cégein, hanem egyik fő famulusán, Szűcs Erikán keresztül is összeért Portikék olajvállalkozásával, hiszen a volt szociális és családügyi miniszter 1996 és 1998 között felügyelőbizottsági tag volt az energolosokkal üzletelő ETL Rt-ben.

Nagy nevek az olajos cég környékén

Szűcs korábban az olajszőkítési ügybe keveredett céghez fűződő viszonyáról egy parlamenti meghallgatáson annyit mondott, hogy az ETL ellen indult eljárás, de szerinte nem állapítottak meg bűncselekményt. Hozzátette, hogy ő felügyelőbizottsági tag volt, a cég vezérigazgatója pedig azóta is „köztiszteletben áll”, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gazdasági Kamara elnöke. A Gyurcsány-kormány egykori minisztere arra a Bihall Tamásra célzott, aki az ETL-ben a vezérigazgatói tisztség mellett az Opten adatai szerint 1992 és 1994 januárja között igazgatósági tag és az rt felügyelőbizottságának is tagja volt. Bihall jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke szerepében tetszeleg. Felügyelőbizottsági tag volt a cégben Szűcs Erikán kívül még másik két volt szocialista képviselő is. Egyikük a 2006-ban elhunyt Lippai Lajos, Bőcs egykori polgármestere, aki egy évig töltötte be a tisztséget, továbbá 1996 és 1997 között Karl Imre milliárdos szocialista politikus, a Horn-kormány energetikai kormánybiztosa, az MVM Trade Zrt. felügyelőbizottságának egykori elnöke, aki 2010-ig az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese is volt, de a politikus felügyelőbizottsági elnöki tisztséget vállalt a Paksi Atomerőműnél is.

Kiváló viszonyban volt az energolosokkal

Karl Imrét a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottja, a szintén a szervezett bűnözéshez sorolt egykori Cont-Car autókereskedés tulajdonosa, Radnai László is megemlítette a Fenyő-gyilkosság és több más leszámolás ügyében tett nyomozati ]]>vallomásában]]>. Elmondta, hogy az MSZP-s képviselő kiváló kapcsolatot ápolt az energolosokkal, akiknek „nagyon sok vagont intézett” és Drobilich Gábor, az Energol Rt. belkereskedelmi igazgatója Radnai szerint úgy beszélt a milliárdos szociról, mint „testi-lelki jó barátjáról”. A nehézfiú a politikai kapcsolatokkal összefüggésben megemlítette a szintén az Energolhoz tartozó Kiss Árpádot is, aki politikai-felvilági körökben sok mindent el tudott nekik intézni.  Radnai megemlítette, hogy Kissnek a Vám és Pénzügyőrséghez is volt vonala. Nem is akárki: Balogh György VPOP parancsnok, aki segítséget nyújtott az olajosoknak az engedélyek visszaszerzésében. Karl Imre a még mindig folyó Kulcsár-ügybe is belekeveredett. Noha már a 2000-es évek közepén is rebesgették a nevét az ügy kapcsán, sőt, a botrány név szerint ismertté vált egyik főszereplője, Kulcsár Attila meg is említette 2004-es ügyészségi vallomásában, azonban az álbrókernek csak hat évvel később eredt meg igazán a nyelve. Kulcsár azt állította, hogy a politikus magánszemélyként az offshore társasága, az Inter Capital Ltd., valamint az energia alapítvány nevében is rendelkezett értékpapírszámlákkal, és jelentős összegeket tett zsebre.

Az Altus a Kulcsár-ügyben is előkerült

A brókerbotrányban az Altus Zrt. és a Fortus Rt. volt vezérigazgatója, Gyurcsány fő üzleti támasza, több, az Altushoz tartozó cég vezető tisztségviselője, Jagiellowicz Györgyné is előkerült. A Heti Válasz egy korábbi cikkében azt írta: az Altus Befektetési Rt.-t a K&H Equities kiemelt ügyfeleként tartotta nyilván Kulcsár Attila. Az Altus volt vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné 2003. szeptember 24-én tett tanúvallomásában elmondta, 2002 őszén ismerte meg Kulcsár Attilát, aki banki szolgáltatásokról (egészségpénztár, részvényvásárlás, befektetési lehetőségek) nyújtott tájékoztatást. A cégvezető úgy vallott, maga Gyurcsány Ferenc irányította hozzá Kulcsár Attilát. A részvénytársaságnak egyébként korábban 65 millió forintos befektetése volt a brókercégnél, de kárt nem szenvedett. Egy 2003-as lehallgatási jegyzőkönyv szerint Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. egykori vezérigazgatója bizonyos “Gyurcsányitól” várta, hogy “mindenképpen intézkedjenek”. A párbeszéd két szereplője: Kulcsár Attila, valamint Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori vezérigazgatója. Kulcsár és Bitvai vélhetően azokról a banki papírokról, átutalási megbízásokról váltott szót, amelyeket az  álbróker a rendőrséggel akart elvitetni az Equities irodából még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete munkatársainak megérkezése előtt – írta korábbi cikkében a hetilap.

Ezer szálon összeérnek

Gyurcsány és Jagiellowiczné még a kilencvenes évek elején, a privatizációs tanácsadással és pénzügyi szolgáltatásokkal  is foglalkozó Creditum Pénzügyi Tanácsadó Rt.-ben bukkantak fel először egymás mellett. Később pedig, ahogy az ábrán is látható, az egyik legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, az Altus által a 90-es évek közepén megszerzett Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft-nél is előkerül Jagiellowitzné a volt kormányfő mellett, 2002 áprilisában, mint igazgatósági tag, éppen Gyurcsány kiszállása után. De említhetjük az Altus által 1994 tavaszán megvásárolt Béta-Roll Hengergumizó Rt-t is: Gyurcsány 1994-től 2001-ig az igazgatóság elnöke, majd 2003 áprilisáig felügyelőbizottsági tag volt. A DK-elnök famulusa egészen 2010-ig szintén vezető beosztást töltött be a cégnél. Ahogy összeérnek a szálak az Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft és az ARK Vagyonkezelő Zrt. esetében is: a Taurus Gumiipari Vállalat egykori gazdasági vezérigazgató-helyettese a Gyurcsány-klán utóbbi két cégénél felügyelőbizottsági tagsági, illetve vezérigazgatói feladatokat látott el a 2000-es években.

Az Energol Rt. vezetése a Művészinas étteremben: szemből Portik Tamás és élettársa, a bal sarokban Ferencsik Attila, jobb sarokban Drobilich Gábor. Radnai szerint sokat köszönhetnek az MSZP-s Karl Imrének. Fotó: PS

Szilvásy segítette ki

Érdemes megemlíteni, hogy az Aldo Kft. volt az a cég, amely 1994. január 26-án tízéves futamidejű, 30 millió forintos lízingszerződéssel szerezte meg a balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját. A szerződés futamideje alatt egy állami vállalat, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága több mint két éven át visszabérelte a villát. A bérleti díj egybeesett az erre az időszakra szóló lízingdíjjal. Az értékesítésre az engedélyt nem más, mint a Miniszterelnöki Hivatal akkori helyettes államtitkára, Gyurcsány volt titokminisztere, a kémkedés miatt első fokon 2013 nyarán börtönbüntetésre ítélt Szilvásy György adta meg, aki 2000 decemberétől 2002 május 23-áig maga is tag volt a kft-ben. Megjegyzendő még, hogy az Aldo 1994-ben egy hároméves futamidejű, 13 millió forintos lízingszerződéssel privatizálta a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részét. Kevesebb mint három hónappal később egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant, hogy itt működtesse az országgyűlési képviselők klubját. A bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította az ingatlant és tíz év alatt összesen 116 millió forint bérleti díjat is kifizetett. Ez a két zavaros ügy egyébként szerepelt abban a 2005-ös jelentéstervezetben, amit még a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter Gyurcsány Ferenc meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság volt fideszes elnöke készített. A bizottság akkori kormánypárti többsége végül nem járult hozzá, hogy a tervezetből jelentés készüljön. (folytatjuk) 

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

]]>http://pestisracok.hu]]>