Nem tudom, észrevette-e már valaki, mekkora űr keletkezett a Magyar Szocialista Párt gigantikus és félelmetes kommunikációs gépezetében. Amióta menesztették a legendás szóvivőt, érzékelhető az intellektus hiánya, mit érzékelhető, tapintható a szellemi űr, már amennyire egy űr tapintható (egyébként lehet, hogy nem tapintható), mindegy, szóval az a semmivel nem pótolható személyes varázs és kisugárzás, amit a derék fiatalember képviselt.

Jött helyette három hölgyemény, akik bár női lelküket is odateszik, de hát ez kevés ebben a rohanó kampányban, nem beszélve a váratlan, még az amerikai kommunikációs szakemberek számára is megoldhatatlan simongáborprojektről.

Nem is tudták megoldani.  Talán még Beyonce segíthetne, de úgy tűnik, nem segít. A gépezet attól még működik.

Itt van például az egyik amazon, nevezzük mondjuk Kormos Katának. Szerinte hiába a szirupos sikerpropaganda, az Orbán-kormány csak felületi kezelést adott az egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlásának megállítására. De rögtön hozzátette, mi több, sugallta, hogy a Mesterházy-kormány intézkedései nyomán érdemes lesz itthon maradni. Kiss me Kate, ez nagyon jó, csak azt nem tudom, mi az a Mesterházy-kormány.

Aztán itt van a másik, nevezzük például Budai Bernadettnek. A minap azt találta mondani, hogy az Orbán-Putyin paktum részleteit 10 évre titkosították, így most csak azt tudjuk biztosan, hogy száz évre orosz energiagyarmattá teszi Magyarországot. Orbán Viktor megállapodása egymillió forint adósságot tesz minden magyar ember nyakába. In conreto egymilliót. Hát nem kéne szólni az érintetteknek, a babakocsikat tologatóknak, a nagycsaládosoknak? Gyerekek, álljon meg a menet, minden pelenkás, minden togyogó gyönyörű kisbaba, minden újszülött hiába mosolyog, egymilliót rakott a vállára az Orbán-rezsim.

Hát Bernikém, ez eléggé hiteltelen, nyögvenyelős, sőt röhejes pánikkeltés, ennél már emberibb volt anno kormányszóvivőként a Gyurcsány ölébe történt beájulás a kamerák előtt. Nagytotál.

De itt van a harmadik grácia is, mert a mérhetetlen űrt pótolni kell. Az egyszerűség kedvéért nevezzük Kunhalmi Ágnesnek, aki szerint a tankönyvkiadás-és terjesztés államosítása már eddig is teljes káoszt eredményezett. A kormányzat oktatáspolitikája teljes kudarcot vallott. Sőt, a Nemzeti alaptantervet nácitlani kell (értik, nácitlanítani), mert nem szélsőséges szellemben alkotó szerzőkön, mint például Nyirő József és Tormay Cécile kell írni-olvasni tanítani a gyerekeket.

A két összevissza csacsogót most hagyjuk, Ágnes azonban – Kunhalmi Ági MSZP-s elnökségi tagról van szó – csacskasága azonban finoman szólva is hajaj!

Szerinte káosz a tankönyvek államosítása, márpedig erre sajnos azért került sor, mert eddig volt káosz. Mégpedig totális.

Tudja, Ágnes, még a nagy liberális Németországban is tartományi szintű az oktatáspolitika. Ez azt jelenti, hogy legalább e közösségi szinteken nagyjából egységes a tanterv, a tananyag. Azaz a minimális közös tudás. Nálunk viszont az utóbbi másfél évtizedben - hála Magyar Bálintnak – szétesett minden.

Ha kegyed, aki a kiskunmajsai általános iskolában vérteződött fel az alapismeretekkel, megkérdezné öt-tíz évvel korábban végzett diáktársait, sőt a szüleit, mit tanultak, egybeesne a válasz az ózdi, a soproni, a gyulai és a csepeli akkori diákok válaszával. Tudnának idézni a Toldiból, a János vitézből, elkezdenék a Száll a madár szájrul-szájrá-t, de Adyt és József Attilát is Ózdon, Sopronban, Gyulán és Csepelen is. Ma meg  - hála Magyar Bálintnak – se Ózdon, se Csepelen, de még Tarnaleleszen sem. Hát ennyit a káoszról, kedves Ágnes.

Ez a nácitlanítás (brrr!) pedig dear, nem az Ön tiszta szemének és harmatos lelkének szava. Nem ám. Ez felülről és messziről jött sötét sugallat, amit tiszta szeme és harmatos lelke a kampányban átvett.

Nagy kár. Nem fárasztom tovább korábbi diáktársait és szüleit. Menjen le Majsára, olvasson fel 8-12 éves gyerekeknek Nyírő-novellákat, havasi történeteket. Nézze az arcukat, a szemüket.

Mondom, nézze a szemüket. A szemüket.