. Bár a rejtélyes származású hajós haláláig meg volt arról győződve, hogy Ázsiát érte el, csak éppen nyugat felé hajózva. Sorozatunkban bemuttuk, hogy Kolombusz bár kétségtelenül a leghíresebb felfedező volt, bizony csak a sor végén kulloghatott.

Ahogy a múltba egyre nagyobb lépteket teszünk visszafelé, egyre homályosabban látunk. Említettük, hogy a rómaiak, bár fényorukban uralták a mai Földközi tengert, nem gazán szerettek hajózni. Mégis eőfordulhatott (talán nem is egyszer), hogy római gályák sodrdtak át az óceánon. Erről tanúskodnak az Amerikában fellelt császárkori római pénzérmék...

Vajon megelőzhették őket korábban élt bátor hajósnépek?

A Krisztus előtti első században élt egy görög történetíró, Diodorosz, akit Szicíliai Diodorosznak is neveztek. (Szicilía volt görög, pun és római gyarmat is). Nos e jeles férfiú soat utazgatott és terjedelmes, 40 kötetes műben írta meg az (akkor) ismert világ történelmét Bibliothéke címmel. Nem maradt fenn a teljes mű.

Művében ő is megemlíti Héraklész Oszlopait (a Gibraltári szorost), melyet szerinte a mítikus hős azért állította fel (mármint az oszlopokat), hogy megakadályozza az Ókeanoszból eljussanak a nagy szörnyek a Földközi-tengerre. Mert az ókori ember számára, az Ókeanosz viláa a nagy, veszélyekkel teli ismeretlent jelentette...

Amikor Róma még csa egy volt az itáliai városállamok közül, a Földközi-tenger medencéjét a görögök, illetve a punok uralták. Telepeket, gyarmatokat létrehozva a kisebb-nagyobb szigeteken, a partok mentén. A punok az ókos nagy kereskedő népének a főníciaiaknak a leszármazottai. Tűrosz városából érkezett gyarmatosítók telepedtek le a mai Tunézia területén, megalapítva Karthagót. Keveredve a helyi berber törzsekkel, alakult ki a punnak nevezett nép. Évszázadokon keresztül viaskodtak előbb a görögökkel, majd a rómaiakkal. Bár Róma legyőzte még Krisztus születése előtt Karthagót (helyét sóval behintve), maga a pun nép még fél évezredik fennmaradt és lassan asszimilálódott a római birodalom tengerében...

Jelen írás határait feszegetné, hogy a punok dicső, vag yéppen dicstelen tetteiről beszámoljunk. A fentiekkel csak annyit szerettünk volna bemutatni, hogy egy Rómához hasonlóan nagy és évszázadokig fennállt birodalom, hajósnép bizony akár Amerikába is eljuthatott. Valóban így történt?

A mai Massachussets Dighton nevű városának közelében találtak a XVII. századi angol telepesek egy sziklát. A közel negyven tonnás kő a legutolsó jégkorsza idején sodródhatot a területre. Nem is ez volt a meglepő, hanem a rajta található jelek, melyek hasonlatosak voltak a punok írásához. (megjegyezzük, hogy a punok ősei, a főníciaiak lennének, akiknek köszönhjhetjük a ma használatos „latin” betűs írásunk alapjait). Az évszázadok során sokan csodájára jártek a Dightoni sziklának, sokak szerint egyszerű átverésről van szó, de a helybéli indiánok emlékezete szerint az írás biztosan ott volt, mielőtt a puritánok megérkeztek volna az újvilágba.

Azért az nehezen elképzelhető, hogy egy vicces kedvű wampanoag indián pun írásjeleet vésne egy kőbe, hogy megtréfálja az utókort...

Vannak, akik szerint Krisztus előtt 600 és 200 között készülhetett a felirat.

A Krisztus előtti ötödik században élt egy Himilco nevezetű karthagói hajós, aki felfedező utat tett az Atlanti-óceán európai partvidékén, a mai Portugália, Spanyolország és Franciaország területén. Plinius ír róla és útjáról, megemlítve, hogy eljutott a ma Sargassó-tengernek nevezett óceáni területre. Ha így történt, Himilco akár ki is köthetett Észak-Amerikában.

A punok történelmében több Hanno nevezetű híres ember is élt. Egyikük Hamilc kortársa volt. Szintén felfedező útra indult Héraklész oszlopain túlra, de dél felé, Afrika partjait kutatta. A leírások szerint egy viharban néhány hajója elsodródott a flottától. Egyes tudsok a fent említett dightoni sziklán Hanno nevét is elolvasták. Talán ide juthattak el a pun hajósok, ha éppen nem lelték halálukat az óceánban.

Eljutottak a punok Amerikába? Véletlenül, átsodródva az óceánon, vagy őseik/rokonaik, a főníciaik nyomdokain járva?

Ám ez egy másik történet

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja