- 0
Egy nép megmaradásért folytatott erőfeszítéseiből űz gúnyt, aki a dolgozó édesanyák adókedvezményét prostiknak odavetett fizetségként értelmezi.
Napok óta vigasztalom pedagógus ismerősömet, aki élete csalódásának tartja az elmúlt négy évet, teljesen fölösleges energiapazarlásnak a végzős osztályában elvégzett lelkiismeretes és odaadó nevelő munkát. A szüleik ugyanis olyan puttonnyal indították útjukra ezeket a gyerekeket, ami a legmodernebb pedagógiai eszközökkel is levethetetlennek bizonyult a legtöbb esetben.
Ezek azok a családok, amelyek már az összes támogatási formát igénybe vehették, amit az Orbán-kormányok az elmúlt tizenöt évben lehetővé tettek, és a tankönyvek, a közétkeztetés ingyenessége mellett ezek a diákok már komoly ösztöndíjat is kapnak, hogy gondtalanul tanulhassanak.
Ennek ellenére tort ül köreikben az érdektelenség, a nemtörődömség, szerintük teljesen fölösleges bármit tanulni, majd a mesterséges intelligencia megold mindent, már azon agyalnak, hogyan lehet majd kijátszani az érettségin a felügyeletet. Közben arról álmodoznak, hogy nagy pénzekért mennek majd el Svájcba, Londonba dolgozni, mert innen ugye csak elmenni lehet, és a tudományos mindenszarizmus által átmosott agyukkal nem fogják fel, hogy tudatlan ostobaként legfeljebb takarító cselédnek kellenek bárhol.
Innen szép nyerni, szokták mondani, és szerencsére a magyar kormány nem csupán tovább folytatja a családtámogatásokra épülő gazdaságpolitikáját, hanem turbófokozatra kapcsolt ezen a téren. Ez derült ki a hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában tartott gazdasági évnyitón. Itt a miniszterelnök megismételte, hogy az adócsökkentés kormányának tartja kabinetjét, és markánsan megrajzolta ennek az adópolitikának az arcélét.
Családvállalásra, munkavállalásra ösztönöz, és alacsony adókkal párosul. Ismét szembesülhettek torz gondolkodásuknak teljesen félrevezető mivoltával mindazok, akik a legidiótább módokon próbálják támadni a legújabb intézkedéseket a többgyermekes édesanyák adómentességétől a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséig.
Ideje végre felfogni mindenkinek, hogy egy fortyogó, átalakuló, ráadásul jelenleg még háborúkkal sújtott világban kell egyszerre több, egyenként is a nemzet megmaradását fenyegető problémát orvosolni. Ha nem születnek gyermekek, nem lesz, aki dolgozzon, összeomlik a gazdaság, a nyugdíjrendszer, nem lesz többé Magyarország. Egy nép megmaradásért folytatott erőfeszítéseiből űz gúnyt, aki a dolgozó édesanyák adókedvezményét prostiknak odavetett fizetségként értelmezi, és már megint előrángatták a „méhünkben turkálnak” penetráns libernyák ostobaságát. Beszélhetnek, de oda sem kell figyelni rájuk.
Ez a rendszer nem segély-, hanem munkaalapú. Azokat támogatja, akik dolgoznak és akik munkát adnak. Utóbbiak tavalyhoz képest több mint ezerháromszázmilliárddal többet kapnak, hogy hatékonyabban, versenyképesebben működtessék a gazdaságot, foglalkoztassák a magyar emberek többségét. A technológiaváltás miatt fontos, hogy a külföldi tőke is hozza a modern beruházásait, mert aki most kimarad, az végzetesen lemarad.
És nyugodjon meg az államcsődöt vizionáló szerencsétlenek hada, akik önmagukat balliberális közgazdászként már évtizedek óta azzal égetik, hogy soha egyetlen számot el nem találtak, nem fog összeomlani a költségvetés sem. Nem ütnek kezelhetetlen lyukat az intézkedések a bevételi oldalon, és még a hiányt is csökkenteni fogják.
Mindehhez persze gazdasági növekedés kell, ahhoz pedig béke. Ezért állunk egy szál magunk is, ha kell, szemben a háborút folytatni akaró, abból hasznot remélő szörnyállamok tömbjével. Az áttöréshez támadni kell, mondta a kormányfő. A terv kész, az első egységek már meg is indultak. Vessük egymásnak vállainkat, bízzunk egymásban, és sikerülni fog.
Gajdics Ottó - www.magyarnemzet.hu
