- 0
Biden vasárnap beadta a derekát, és eleget téve az ukránok régi kérésének, engedélyezte, hogy mélységi orosz területeket támadjanak az amerikai gyártmányú harcászati ballisztikus rakétákkal.
A távozó amerikai elnököket béna kacsának nevezik a hivatali idejük utolsó hónapjaiban. Nem példátlan, hogy egyikük-másikuk ne bírjon magával, és végtagsérült madárhoz képest túlságosan is aktivizálja magát ezen időszakban. Bill Clinton például nagy botrányt okozott, amikor utolsó munkanapján kegyelmet adott egy közismert adócsalónak (keresd a nőt: a felesége nagy befizető volt a Demokrata Pártban.) Jimmy Carter pedig gyorsan természetvédelmi övezetté nyilvánított egy hét magyarországnyi területet Alaszkában, mielőtt Ronald Reagan vezetésével megérkeznek a „gonosz” republikánusok.
De ők legalább nem gyújtották ránk a világot. Reméljük, hogy a szokásos béna kacsánál is bénább Joe Biden – akire a nyáron már a saját pártja sem tartott igényt – sem teszi ezt meg, de ez innentől kezdve már nem rajta múlik. Biden vasárnap beadta a derekát, és eleget téve az ukránok régi kérésének, engedélyezte, hogy mélységi orosz területeket támadjanak az amerikai gyártmányú harcászati ballisztikus rakétákkal.
Tegnap a Kreml Vlagyimir Putyin elnök erre az eshetőségre tett szeptemberi nyilatkozatát idézte vissza: ez drasztikusan változtatja meg a konfliktus természetét, és azt is jelenti, az európai NATO-országok is hadban állnak Oroszországgal.
Tehát így állunk most – legalábbis papíron. Ez azzal együtt nem éppen megnyugtató, hogy a kommunikációs hadviselés ismert módon része az elrettentésnek, illetve hogy Moszkvában is tisztában vannak azzal, Donald Trump választási győzelme és januári hivatalba lépése alapvető fordulatot hozhat a világpolitikában. A békepártiak soraiban is komoly visszhangot váltott ki a fehér házi döntés, miközben a G20-országcsoport mostani brazíliai csúcstalálkozójára – és Biden búcsúlátogatására – már éppenséggel a következő amerikai elnök hosszú árnyéka vetül. „Úgy tűnik, a katonai-ipari komplexum be akarja biztosítani, hogy eljusson a harmadik világháborúig, mielőtt apám esélyt kapna a béketeremtésre és életek megmentésére” – közölte ifjabb Donald Trump.
Biden valóban úgy gondolhatja, hogy a nagy fegyvergyártók (a szóban forgó ATACMS rakéták például a Lockheed Martin termékei) még nem ettek elég langusztát reggelire.
Külügyminisztere, Antony Blinken a múlt héten, az elnökre hivatkozva ezt mondta Ukrajna további felfegyverzéséről: „mostantól január 20-ig minden rendelkezésünkre álló dollárt kinyomunk az ajtón”. Az ukránok most örülnek, mint gyerek a játékdömpernek. A mélyállami Washingtonban meg azért tartanak a békétől, mert a béke nem jó üzlet. A jó üzlet a háború, persze „kelet-európai élőerővel” megvívva. Hullazsákokat Zelenszkij is tud gyártatni.
Katonai szakértők szerint az amerikai rakéták mélységi bevetése komoly segítség az ukránoknak, jelentős célpontokat támadhatnak már mintegy háromszáz kilométer távolságig. A hadszíntéren még jobban eldurvulhat a helyzet: Biden döntése a britekre és a franciákra is nyomást gyakorol, hogy ők is adjanak hasonló felhatalmazást az ukránoknak, az oroszok meg fokozott csapásokat mérhetnek az ukrán energiahálózatra. Mégsem fogja döntően befolyásolni a háború eddigi menetét.
Vagyis azt, hogy az idő a jóval nagyobb erőforrásokkal rendelkező oroszoknak dolgozik.
Miközben nincs különösebb illúziónk azzal kapcsolatban, hogyan születnek a döntések a Fehér Házban, a felelősség mégiscsak az elnöké. Márpedig Joe Biden – aki a zakóját nem tudja már maga felvenni, orra esik a katonai akadémisták előtt és lebucskázik a repülő lépcsőjén – a fejébe vette, hogy Oroszország rendíthetetlen feltartóztatójaként vonul be a történelembe. Ahelyett, hogy a tengerparti víkendházába vonulna már be végre.
Szőcs László
